Mindenki örül a beszámolóknak leírásoknak, és annak is örülnénk ha minnél több ilyen lenne mivel elég kevés magyar leírás van ezekről a fajokról. És Andris nevét már szinte minden botsáskás ismeri :)
Úgyhogy várjuk a következő fejezetet és még sok sok leírást a botsáskákról! Köszönjük!
Itt egy kis útmutató a hazánkban megfordult levelekről:
Nálunk az alábbi fajokat tartják, vagy tartották:
P. giganteum P. bioculatum P. westwoodi P. philippinicum P. jacobsoni
Következzék egy saját fejlesztésű (első nekifutás...) határozó hozzájuk (csak a nőstényekhez!):
Az elülső combok belső éle minden fajnak csipkézett, fűrészfogazott. Ez alapján két csoportra oszthatjuk őket: 1. A szegély csipkéi egyenetlenek, kisebb- nagyobb fogak vannak rajta. → 2. -A szegély egyenletes, fűrészfog szerű. → 4.
2. A hátulsó szárnyak is jól fejlettek. Phyllium westwoodi -A hátulsó szárnyak teljesen visszafejlődtek. → 3.
3. A legnagyobb faj (98-114mm), mérete alapján könnyen elkülöníthető a többi fajtól. Phyllium giganteum -Kisebb, 67-95mm. Phyllium bioculatum
4. A csípőízületek rozsdavörösek. Phyllium philippinicum -A csípőízületek fehér színűek. Phyllium jacobsoni
Néhány szó a fajokról:
Phyllium giganteum: Ez a legnagyobb faj. A Maláj-félszigetről származik. Csak szűznemzéssel szaporodik, hímek csak ritkán fejlődnek ki és a fajfenntartásban sincsen szerepük.
P. bioculatum: Nagy területen elterjedt (Mauritius, India, Sri Lanka, Seychelle szigetek, Maláj-félsziget, Borneó, Jáva, Szumátra, Kína) és minden elterjedési területen egy kicsit más formájú, ezért sok kavarodás történt a rendszertanát illetően. Jelenleg három alfaját ismerjük és tartjuk is: Phyllium bioculatum agathyrsus (PSG 59.) Phyllium bioculatum bioculatum (PSG 60.) Phyllium bioculatum pulchrifolium (PSG 10.) Ezt pár éve külön fajnak tartották. A P. bioculatum nem túl elterjedt nálunk.
Phyllium westwoodi: (Ez az eddig Phyllium celebicum néven futó faj!) Szintén nagy elterjedési területtel rendelkezik (Szumátra, Andaman, Kína, Burma, Thaiföld) Nagyon hasonló a P. celebicumhoz, de P. celebicumot nem tenyésztenek Európában!!! Szintén nagyon hasonló a Phyllium ericoriai. Ezt a fajt tavaly különítették el a P. celebicum Fülöp szigeteki egyedeitől. Ez a faj a jövőben feltűnhet nálunk is, Európában tenyésztik. Az elülső comb külső éle alapján különíthetők el.
Phyllium philippinicum: Sokáig „Phyllium sp. Fülöp-szigetek” néven futott nálunk és Európában is. Tartottuk P. siccifolium és P. bilobatum néven is, de ezekről ki is derült, hogy nem tartják Európában. Ez a legelterjedtebb faj hazánkban, bár az utóbbi évben megritkult.
Phyllium jacobsoni: A legújabb faj hazánkban. Jáváról származik.
Egyéb, esetleg előfordulható fajok:
Phyllium hausleithneri: (PSG 76) Nagyon hasonlít az előző fajra, de a csípőízületek kékek. A Maláj-félszigeten él. Régebben ezt tartották P. siccifoliumként és P. bilobatumként is.
Phyllium mabantai: Szintén volt P. sp. philippines. Hasonlít a P. philippinicumra, de az elülső comb belső szegélye a mabantai esetében inkább csipkés, a philippinicumé olyan mint ha rózsatövisek sorakoznának. Nyugaton már tenyésztik.
Néhány kép az elmúlt években tenyésztett fajaimról:
Phyllium bioculatum:
Phyllium giganteum:
Phyllium jacobsoni:
Itt jól látható a comb belső szegélyének fogazottsága:
Nagy eltérések lehetnek a testvérek között is: az ablakfolt vagy jelen van, vagy nincs. Ez jellemző a P. bioculatumra is, ami erről a foltról kapta a nevét. Ezeken a képeken látszik a fehér csípő is.
Gondolom, a börzére gondoltál... Jó kérdés, botsáskák szerintem kibírják azt a pár percet az autóból ki-be, de érzékenyebb állatoknál lehet, hogy necces, pl. trópusi békák. Aztán mindig vannak kereskedők is, akik vadbefogott állatokat árulnak; hogy azok ilyenkor hogyan utaznak idáig, azt nem tudom... Stressz szempontjából is egyszerűbb egy primitív idegrendszerű rovarnál, míg pl. egy hüllő már sokkal könnyebben sérül, nem beszélve egy kisemlősről.
Már beszéltem a sráccal és azt mondtaa nem élné túl de még nyáron sem szivesen postázna élő állatot. Közben az egyik barátom is ilyet szeretett volna és meg is vette, sőt már petézik is. Valakivel felhozatta őket. Hát a februári börzére jó korán kimegyek hátha lesz valakinek, ha meg nem akkor a srác ad nekem petét és talán ki is kelnek. Addig meg feletetem a pókjaimmal a sok bruecknerit :) Kell a hely mert ahogy olvastam nem jó más fajokkal tartani őket. Ha még esetleg kell vkinek brueckneri akkor szivesen adok!
Majd celebicumot és bioculatumot is szeretnék beszerezni!
Tominak sajnos nincs giganteuma és sajnos most nekem sem.
Egyre jobb szakirodalmakat találok, ha lesz egy kis időm, összerakok egy kis határozót a tenyésztett fajokról, mert elég nagy kavarodások vannak nálunk. Pl. az általam régen tartott P. celebicum végül is kiderült, hogy P. westwoodii. P. celebicum elvileg nincs is Európában. A P. siccifoliumok, P. bilobatumok valószínűleg P. philippinicum-ok (Ez a régi P. sp. philippines is). Bejött hazánkba a P. jacobsoni, ami szintén hasonlít rá. Szintén hasonló a P. hausleithner, de ezt hozzánk talán még nem hozták be (Valószínüleg ezt nevezték pár éve nyugaton tévesen P. bilobatumnak). Aztán a P. bioculátum 3 alfaját tartják Európában.... Előfordulhat, hogy előkerül a P. monteithi, P. mabantai, Chitoniscus sarrameaensis
Szívesen! :) Mailre válaszolva, lehet, hogy van egy kis esélye, hogy túlélik a téli postát... De asszem nem próbálnám meg. :) Nyáron én már gyíkokat is kaptam postán, botsáskák simán mehetnek. Csak általában a felelősséget nem vállalhatja a feladó, hogy élve érkezik meg.
Február 13-án megint lesz börze, hátha lesz valakinek.
Régen mintha Papp Tomi árult volna, de mostanában nem nagyon láttam a börzéken.
Nekem most csak celebicumok vannak, de azok is csak pete formában. Meg egy másik adag pete, amiről nem tudta az illető, hogy milyen vándorlólevél lesz belőle. Elvileg valamelyik barna-szárazlevél faj. :) Persze legnagyobb hidegben biciklivel mentem értük, úgyhogy póló alá hasba be, és tekerés haza.
Phyllium giganteumot keresek. Nincs valakinek eladó vagy nem tudjátok hol tudnék szerezni?
A terkóban nekem is hajt a szeder mivel egy gyökerest beültettem de sajna nagyon hamar lerágják az új hajtásokat. Tavaly vettem egy pár bruecknerit Andristól, azóta vagy 120 utóddal lettem gazdagabb :D Szerencsére a kerítésünk borostyánból és szederből áll :)
Úgy tudom, a tavaszi, friss hajtások a szedernél méreganyagot tartalmaznak. Jelenleg is hajtanak a szederágak itt a terkóban a vizespalackban és azt kérdezném, hogy azok tartalmaznak-e méreganyagot?
A Peruphasma csak elpöcköli a petéjét, A kelési idő 3-4 hónap. Ha a terráriumban hagyod a petéket, figyelj rá, hogy mindíg nedves maradjon a talaj. A hímek ragaszkodnak a nőstényekhez, van, hogy hetekig, hónapokig a nőstényen maradnak. Ennek az az értelme, hogy így nem párzik a nőstény másik hímmel. Nálam két éve volt egy eset, mikor is kevés volt a nőstény, így egy magányos hím egy másik hímre mászott és napokig rajta is maradt....:)
Az ördöghím már vagy egy hete szerelmeskedik a nőstényördöggel. Kis kihagyásokkal persze.
Ezek a sáskák elszórják, elpöckölik, vagy esetleg elássák a petéiket? Meg a párosodás után mikor teszik meg ezt? És milyen legyen a talaj nedvességtartalma?
