valóban nem szabad keverni a napfogyatkozást a holdfogyatkozással
csakhogy: Az a forrás, amely említi a napfogyatkozást, ugyanott legfeljebb 2 hét különbözettel említi a holdfogyatkozást, valamint Sanyit. Már ha hihetünk a fordításnak, és nem blöff az egész.
Az meg ugye köztudott, hogy Sanyi erről a holdfogyatkozásról híres.
hát ugye Ponori hiteles 322-ből kivontam a Hunnivári féle 196-ot, megkaptam i.e. 126-ot. Ekkor is volt szeptemberi holdfogyatkozás, viszont Sanyi azt hétszentség, hogy nem látta. Viszont egy évvel korábban príma holdfogyatkozás volt, amit jeleztem.
Hol vétettem hibát? Vagy Ponori helyett 331 a nyerő?
Nem vitatom, viszont ahhoz hogy lássa az i.e.322-es fogyatkozást, szerintem túl fiatal. Azt meg nem írja, ki az aki látta. Említi ezt: "Nézzünk erre egy példát Mezopotámiából az Új-Babilónia bukása utáni idõkbõl."
Ha a középkorból a történészek mondjuk kivettek, vagy egymásra csúsztattak 196 évet, akkor az az ókorban is kifejti hatását...
Szóval Nagy Sanyi a Makedón Köztársaságból (Szkopje) 196 évvel közelebb lesz hozzánk.
És az akkori holdfogyatkozás is közelebb kell, hogy legyen 196 évvel...
Capito?
Szóval képes vagy megkeresni?
Próbáld meg, ha nem megy, segítek!
De nehogy azt válaszold, hogy de. 10 órakor nem lehet holdfogyatkozás Babylonban, mert mi tudjuk, hogy egy kicsi holdpozició hiba ekkor időtávlatban bakfitty!
arról ugye már nem is beszélve, hogy ha kivesszük a szövegből a szögletes zárójelbe foglalt részeket, akkor csillagászati info alig, viszont Sanyi az akkor is marad.
Az egykori Szippar földjébõl került elõ egy ékiratos agyagtábla, amelyen az olvasható, hogy – a mi naptárrendszerünkben kifejezve – i. e. 322. szeptember 26-án, 4 us-sal, vagyis 16 perccel napnyugta elõtt napfogyatkozás kezdõdött. Ha a Hold mozgásaira vonatkozó mai értékekkel számolnánk ki e napfogyatkozás szippari láthatóságának kezdetét, 3 óra 40 perccel korábbi idõpontot kapnánk. Az egyenleteket tehát úgy kellett módosítani, hogy a velük kiszámolt fogyatkozás kezdete megfeleljen az agyagtáblán feljegyzett idõnek. Hála az ilyen és hasonló régi adatoknak, a csillagászati kronológia ma már kielégítõ pontossággal tudja meghatározni a régi történelmi korok fogyatkozásainak térbeli és idõbeli lefolyását.
"...A bibliamagyarázók egy része szerint olyan, Áház által épített lépcsősorról lehet szó, amely a királyi palotától a feljebb fekvő templomig vezetett. Erre a lépcsősorra egy fal párkányának árnyéka eshetett. Az árnyék ezen délelőtt, a Nap magasságának emelkedése idéjén lefelé, majd délután felfelé haladt a lépcsősor fokain. Tehát nincs szó napóráról."
értjük: szabályszerűen vándorol rajta a napfény, tehát nem lehet napóra :-D
hát tessék már valaki magyarázza el, ha adva van egy naphoz tájolt szerkezet, (esetünkben építmény) amely szabályos beosztással rendelkezik (esetünkben lépcsőfokok), melyekről egyenesen leolvasható a napszak (esetünkben a napsütötte és az árnyékban lévő lépcsőfokokról), miért olyan abszurd feltételezés az akadémikus tudomány számára, hogy ez egyéb más funkciói mellett elvileg bizony lehet egy napóra???
