Sajnálom Sellyét, személyes emlékeim is fűződnek hozzá, egy 2001. évi kerékpártúrán egy nagyon kellemes estét és éjszakát töltöttünk el a sellyei strandon. :-(
Letarolta a jégvihar a Baranya vármegyei Sellye városkát, a helyiek szerint emberemlékezet óta nem volt ilyen súlyos természeti katasztrófa a környéken.
"Nagy Attila a település polgármestere közösségi oldalán egy videóban elmondta, több mint 100 lakóépület sérült, folyamatos a károk felszámolása. Emellett a Sellye 2020/2021 Együtt mindenkiért! Facebook-csoportba folyamatosan érkeznek a felajánlások a károsultaknak, ahol jelezték minden segítséget tisztelettel fogadnak Sellyén, így fóliát, palát, cserepet és az önkénteseket is."
"Baranya megyében eddig több mint háromszáz sérült házról érkezett bejelentés. Az eddigi adatok szerint Sellyén 245, Drávaiványin 61, Okorágon pedig 21 épületben keletkezett kár. Öt közeli megyéből kilenc tűzoltóautóval 36 tűzoltót vezényeltek a helyszínre. A tűzoltók munkáját több mentőcsapat is segíti: nyolc megyéből 66-an érkeztek 16 járművel."
Ha már történelem, esetleg ennél súlyosabb magyarországi jégverésekről van-e valakinek tudomása?
110 éve, 1911. július 8-án szörnyű katasztrófa hírére ébredt az ország. A rendkívüli módon fejlődő Kecskemétet a Richter-skála szerinti 5,6-os erősségű földrengés sújtotta. A korabeli tudósítások többségében arról számoltak be, hogy halottja nem volt az eseménynek, néhány cikk mégis kiemel olyan haláleseteket, amelyek a katasztrófához köthetőek.
A Kárpát-medencében, főleg az alföldi részeken az aszály az éghajlat természetes velejárója, azonban az utóbbi évtizedekben az aszályok gyakoriságának és súlyosságának a növekedése tapasztalható.
A Tisza-völgy a Kárpát-medence legszárazabb területe, ahol az évi csapadékmennyiség nem éri el az 500 mm-t.
A Duna–Tisza közi Homokhátságot, ahol 40 év alatt 3-4 méterrel csökkent a talajvíz szintje, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a félsivatagos övezetbe sorolta.
Egy ún. hőburok alakult ki az USA északnyugati partvidékén (Oregon és Washington államok) is, ahol még soha nem látott hőségeket mértek, sorra dőltek meg a melegrekordok...
No meg a morvaországi tornádó sem volt gyönge, ilyen erősségű tornádók leginkább csak az USA déli részén lévő ún. hurrikánövezetben szoktak kialakulni...:-(
Hát igen, attól már nem kapok infarktust, hogy mennyire hülyék a firkászok és mennyire hiszékenyek az emberek! Azt már meg sem emlitem, hogy a régészeknek semmi közük a dinókhoz.
A benne levő táblázatban a koponya csontok pár centiben vannak megadva. Amit az ismertető cikkben mutatnak az a farok, ami tényleg hosszú, de az egész állat nem 121 m, hanem legfeljebb a tizede lehetett!
"A csontok egy óriási lény csontvázát alkották, mely 121 méter hosszú volt.
Egy igazi prehisztorikus lény, ugyanis a kormeghatározás egyértelműen kimutatta, hogy cirka 72 millió évvel ezelőtti bestiáról volt szó.
Kiderítették, hogy a szörnyeteg természetes halált halt, ezt a később, majd egy évvel a csontvázak után előkerült koponyából tudták megállapítani.
A tudósok szerint csak idő kérdése, hogy ezek az ősi szörnyeke egy napon majd feltámaszthatók legyenek.
Ahogyan az is csak az idő függvénye, hogy egyszer egy klónozáshoz használható, szinte tökéletesen konzerválódott példányt találjanak a kiolvadva sarkvidék jegéből kiolvadva..."
megérjükk, hogy 121 méteres ragadozok ismét megjelenhetnek a Földön, szerintem szuper lesz.
a SARSCOV2 mint ma már tudjuk laboratoriumi génmódositéás eredményeként keletkezett. Ez ma már nem vitatott és része aq amerikai-kinai kereskedelmi háborunak.
Koronavírus-járvány pusztított 20 ezer évvel ezelőtt Kelet-Ázsiában – erre jutott kollégáival az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO) és a Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT) kutatója, Kirill Alexandrov.
A mostani pandémiát okozó SARS-CoV-2 is nyomot hagy azoknak a génjein, akik érintkeznek a vírussal. Alexandrov és csapata eredetileg ezeket a nyomokat vizsgálta az 1000 Genom Project, vagyis az emberi génváltozatok legnagyobb nyilvános adatbázisának segítségével.
A csapatunk informatikusai az adatbázisban lefuttatott evolúciós elemzés révén fedeztek fel arra utaló bizonyítékot, hogy a mai kelet-ázsiai emberek őseinek körében egy koronavírus okozta, a Covid–19-hez hasonló betegség pusztított
mondta az eredményekről a szakember. Alexandrov szerint a mai ember genomja több tízezer évre visszamenőleg őriz evolúciós információkat, amelyek elemzése olyan, mint a fák évgyűrűinek tanulmányozása, ami bepillantást enged a régmúlt természeti viszonyaiba.
Két éved alatt, nem 80. Ott az életkorod a karikában. Majd ha V-betűs leszel akkor visszatérünk, akkor már lehecc akár 65 millió éves is mint pl. T. rex olvtárs.
Te újszülött vagy? Mert én a több mint 80 évem alatt számtalan aszályos évet átéltem már! A Mérsékelt éghajlati övnek is van ilyen sajátossága: vannak igen csapadékos vagy aszályos évek is. De az átlag az az arányos. Minél távolabb vagy a tengertől, annál szélsőségesebb (kontinentális) az éghajlat is.
Amennyi vízpára a légkörbe kerül, az mind le is hull s kb. ugyanannyi évente. Csak nem arányoson elosztva! Hogy mennyi s mikor az időjárás s nem éghajlat kérdése!
