Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Igen,jó visszaemlékezni a szépre a jóra,de azért előjönnek vele együtt a rossz dolgok és a sérelmek is,amiket utólag átgondolva próbálunk a tudatunkból kitörölni,de nem nagyon megy.Nekem volt egy kis afférom a zászlóalj egyik tiszthelyettesével,aminek az lett a vége hogy beszóltam neki:-Leszerelésem után,civilben a városban megbeszéljük a dolgot!A törzsőrmester egy ideig még a városban lakott,párszor találkoztam is vele,de a leszerelés után a haragom is elmúlott vele szemben.
Sziasztok ! Minap pakolásztam , kezembe akadt a katonakönyvem meg a dögcédulám . Megint elöntött a nosztalgia . Tudom mennyire szar volt , a kaja , a körletek , a hideg , a szivatás az eltávnál stb. Valahogy az ehhez kapcsolt rossz érzés elmúlt , és csak a bajtársakkal átröhögött éjszakák , az éleslövészeten és hadgyakorlaton együtt szívás , az ökörködések és az ehhez kapcsolt jó érzés maradt meg . Ennyi idősen értettem meg a "Csak a szépre emlékezem " szlogen jelentését . Ti hogy vagytok ezzel ?
Tisztelt Gocsikarl ! Szomorú hírt kell közölnöm,Jurida János úr május elején elhunyt,ezt a lányától tudtam meg.Sajnos,ismét egy fő "elment" a parancsnoki állományból.
Egy volt munkatársam,aki szintén Vas megyéből került ide Nagyatádra sorkatonának,mesélte hogy az első PSZH-k 1971-ben kerültek az alakulathoz,mivel ő is akkor vonult be Nagyatádra,ezért a képen szereplő harcjármű még igencsak új lehetett.Egy Nagyatádhoz közeli sorkatona nevét és lakcímét olvasom a képen (Keszi János-Tarany)de őt sem ismerem.
Szép jó napot! Korábban írtam, hogy édesapám 70-72 között volt katona.. Most találtunk pár régi képet erről az időről.. Hátha valaki felismeri magát ☺️
Szép jó napot! Véletlenül akadtam erre a fórumra. Édesapám születésnapjához gyűjtöttem múltbeli információkat... Ő is 70-72 között volt sorkatona Nagyatádon (vas megyéből).
Emlékszik valaki közületek a disznósoron szolgáló katonákra? Lovaskocsival jártak ki a városba és a konzervgyártól a kórháztól és a József Attila kollégiumtól hordták az ételmaradékot a laktanyába,amivel etették a disznókat. Ők csempészték a piát a laktanyába a következőképpen: A boltban megvásárolt italokat egy zsákba tették,összekötötték a zsák száját és a hordókba helyezték,amiben a moslékot szállították,és így került be a pia a laktanyába.Ezt egy ott szolgáló katona mesélte,aki szintén Kaposvárra került áthelyezésre az alakulat megszűnésekor.
Egy-két jó történetet,sztorit az akkori sorkatonai szolgálatról,kaphatnánk,mivel erről az időszakról még senki nem írt az oldalon? Igaz,a hetvenes évek Nagyatádi katonáitól hallottam történeteket hogy akkor a 24 hónapos sorkatonai szolgálat kemény volt,főleg a harckocsizóknál.
Nagyatádi katonák!!! Az idei honvédtalálkozó előreláthatólag 2021 szeptember 17-18.án lesz megtartva.A részletes program még nem ismeretes,ha többet tudok róla,itt jelzem.
Azt elfelejtettem mondani hogy Nagyatád tegnap ünnepelte a várossá nyilvánítás 50. évfordulóját,ugyanis 1971 április 25-én lett községből város Nagyatád.Esetleg valaki szolgált itt abban az időben?
Bár Nagyatádon születtem és a mai napig itt élek,de a város strandján talán 2-3 alkalommal voltam,viszont sokan dicsérik,még Horvátországból is jönnek át fürödni.A Nagyatádi laktanyának valóban nem volt jó híre,sokan elrettentek amikor megtudták hogy a behívójukon az MN 3335 vagy az MN 7818 alakulat szám melyik laktanyát jelöli.Ez a 70-es,80-as években volt,szerintem a 87-es dandár megalakulása után lett jobb a laktanya hírneve.Én örültem hogy ide vonultam be,nem volt rossz sorom,sajnáltam hogy a harmadidőszakos korom legelején helyeztek át másik laktanyába.Az aknavető ütegünk nagyon jó csapat lett amikor az utolsó bevonulók (89 augusztus) az eskü után hozzánk kerültek,és az ütegparancsnokunkon is látszott hogy szeretett minket.Akkor lett volna számomra igazán jó,ha innen szerelhettem volna le.
Egyébként Nagyatádra a ht. állomány sem nagyon akart menni. Lentinek és Nagyatádnak elég rossz volt híre. Amikor 1984 januárjában megtudtam, hogy oda fogok kerülni, nem repestem az örömtől, de nagyon pozitívan csalódtam. Hét évet éltem ott, és nagyon szép emlékeim vannak a volt ht. kollégákról, a városról, a helyiekről. Nem tudom a strand a város szélén milyen, de az építésében az akkor ott szolgáló katonák is részt vettek.
72-74 javítószázad "GY" alegység katonáit keresem.Tudomásom van róla hogy Jurida János akkor főhadnagy volt és a század parancsnoka jelenleg is Nagyatádon él.
A menekülttábor megszűnése után a laktanyát Nagykanizsáról idevezényelt sorkatonák őrizték,egy főtörzsőrmester volt a parancsnokuk,aki a mi időnkben itt szolgált,hogy melyik alakulatnál volt és a nevét sem tudom,de ő is közel tíz éve elhunyt. Ez 97-98 körül volt,mert a kórháztól hordták az ebédet,sokszor engedtem be őket a teherportán,amikor Ikarusz busszal,Aviával vagy Robur mentővel jöttek az ebédért.2000 körül az önkormányzat megkapta a laktanyát,akkortól vették a vállalkozók meg a telephelyeket,műhelyeket,raktárakat stb...Onnantól portaszolgálat van a főbejáratnál,ahol biztonsági őrök dolgoznak.
Egy kis lelkiismeret furdalásom van a laktanyával kapcsolatban,le is írom hogy miért.93 és 95 között a jobb megélhetés reményében vállalkozást kezdtem. Kis tehergépkocsival fuvaroztam,többek között abban az időben a lőtéren lévő épületeket elbontották,onnan,és a laktanya északi részén lévő,a 3. kapunál (ahol a lőszerraktárhoz kellett kimenni)a disznósor épületeit elbontották,fuvaroztam a magánszemélyeknek a téglát.Akkor nem nagyon érdekelt a laktanya jövője,de később rájöttem hogy egy kicsit én is részese vagyok a laktanya pusztulásának.93-94 ben bent jártam az akkor menekülttáborként üzemelő laktanyában.Szomorú volt látni hogy az alakulóteret akkor fadepónak használta egy vállalkozás,mindenhol a gaz volt az úr,katonák helyett civilek,öregek és gyerekek jöttek-mentek az udvaron.A legénységi épületekben menekültek laktak,a gyengélkedő épülete volt az ideiglenes kórház.Ha valaki megtudja nézni,Európa messze van című filmet,abban több jelenetet itt forgattak a laktanyában,mikor menekülttáborként üzemelt.
Igen,ismerjük egymást,hiszen 90 február 15-ig a katonád voltam,bár lehet hogy 31 év után nem biztos hogy elsőre felismernélek.90 augusztus végén,a leszerelésem után,én is többször elkerékpároztam a laktanya felé,és bizony szomorú volt látni azt az elhagyatottságot. 92-ben menekült tábor lett belőle,majd mikor azt is megszüntették,akkor a természet alakította át az egészet,fák,bokrok,dzsungel nőtt mindenhol,hétről-hétre látszott a pusztulás,majd az önkormányzat kiadta vállalkozóknak,telephelynek,raktárnak,stb...Ma is ekként működik.Egyébként a HKZ legénységi épülete volt a 4. épület,a 2.GLZ az 5.épület,a tüzéreké a 6.épület,és az 1.GLZ a 7.épület. Remélem megtartják az idén a honvéd találkozót,mert szeretnék én is körülnézni ismét a laktanyában,és remélem összetalálkozok a volt katonatársakkal,parancsnokokkal és nosztalgiázhatunk egy kicsit.
A 63. gl. dd-t 1990. február 1-én törölték a hadrendből a 33. (Zalaegerszeg) és a 6. (Eger) gl. dd-al együtt. Az 1. és 2. időszakos állomány február közepéig áthelyezésre került. A 3. időszakosak Nagyatádról szereltek le. Nagyatádon csak három váltás szolgálat, kb. 100-120 fő maradt. A technikai eszközöket február végéig át-, illetve leadtuk. Egy-egy zászlóaljnyi technikát vett át Nagyatádról Rétság és Mezőtúr. Bajára az 1. gl. z. négy PSZH-t adott át. Hat PSZH és négy Cs-444 bontásra lett leadva az 1. gl. z-tól. A többi alegységről nincs információm. Március végére kiürült a laktanya, én április elejétől június közepéig 24/72-ben ÜTI szolgálatot adtam. Este lehangoló volt a laktanya. mert csak a hk. z-ak épületének (nem emlékszem már hányadik épület volt) egy szintje világított. Torokszorító érzés volt, mert előtte 2300 sorkatona szolgált ott és pezsgett az élet.1990 június 15-én a laktanya őrzését civil biztonsági őrség vette át. Ja igen, majdnem elfelejtettem, a lőszerraktárat is kiürítették. Augusztus 31-ig Kaposvárra, a hadtest törzsbe voltam vezényelve. Utána még egy évig Nagyatádon laktam. sokszor elbicikliztem a laktanya felé, de az hétről-hétre pusztult. Remélem adtam új információt. Idén mindenképpen le szeretnék utazni Nagyatádra. Szerintem ismerjük egymást, mert én voltam az 1. gl. z. utolsó parancsnoka.
Nagyatádi katonák!!!Átléptük az 1000.hozzászólást is,de valahogy megtorpantak az írások,emlékezések!!.Azon gondolkodom hogy az alakulat megszűnésének bejelentése után (89 december)vajon milyen elv alapján döntötték el hogy melyik sorkatona hová fog kerülni.Én még reménykedtem abban hogy nem fogok az elsők között elmenni az alakulattól,azt gondoltam a Nagyatádiak és a környékbeliek majd a végére maradnak,de január vége felé be kellett látnom hogy rosszul gondoltam. Az ütegparancsnokunk kiadta parancsba hogy minden sorkatona írja fel a nevét,rendfokozatát,beosztását,lakcímét egy papírra és a lakóhelyéhez legközelebb lévő három laktanyát jelöljön meg,ahová szeretne menni.Én a szomszédos Fegyelmező zászlóaljat,Homokszentgyörgyöt és Kaposvárt írtam fel,mégis majdnem Mezőtúrra kerültem.Több Nagyatádi és Somogy megyei srác az ország középső és keleti részére lett áthelyezve,Cegléd,Nyíregyháza,stb...Nagyatádról Kaposvárra kerültek közül voltak Borsod megyei és Debreceni srácok is.Szerintem nekik közelebb lett volna Nyíregyháza,mert ezzel az áthelyezéssel kb:50 kilométerrel lettek közelebb a lakóhelyükhöz.Azok a srácok akik 89 augusztusban vonultak be,és február 16.án kerültek a Kaposvári Füredi 2-be,ők a 90 augusztusi leszerelésünkig kopaszok voltak,mivel ebbe a laktanyába február végén nem volt bevonulás,hanem Nagyatádról,Nagykanizsáról és Zalaegerszegről áthelyezettekkel töltötték fel a létszámot.Csak öregekből és egyéves kopaszokból állt össze a sorállomány 90 február 16-tol,augusztus 15-ig. ( Sajnos nincs olyan hozzászóló,aki mesélne az alakulat megszűnése utáni laktanya kiürítésről,hogyan zajlott le az egész,90 márciustól-június.júliusig.)
Az előző hozzászólásomban írtam hogy nekünk még kötelező volt a sorkatonai szolgálat.Kicsit kutakodtam az "őseim" élettörténeteiben,és megtudtam hogy a családom férfi tagjai szintén részt vettek a katonai szolgálatban,ki így,ki úgy.Apai dédnagyapám az I.világháborúban esett el.Testvére szintén harcolt az I.világháborúban az Olasz fronton,ő szerencsére élve megúszta.Apai nagyapám a II.világháborúban esett el,1943 májusában.Sógora,nagymamám testvére,szintén harcolt a II.v.h-ban,őt a nyilasok végezték ki alaptalanul,1945 márciusában,Körmenden.Anyai nagyapám szintén harcolt a II.v.h-ban,majd hadifogságba került és Dnyeptropetrovszkban 4 évig egy hadifogolytáborban "élvezte" az Oroszok vendégszeretetét.Édesapám 56-ban részt vett a forradalomban (18 évesen) a barátai rábeszélésére,majd a forradalom után,mikor sorozásra ment,ott megkérdezték tőle hogy részt vett-e a forradalomban.Természetesen ő nemmel válaszolt,ekkor elővettek egy dossziét,amelyből felolvasták hogy hol és mikor volt szolgálatban a forradalom idején.Ezután "megbízhatatlan személynek" bélyegezték meg,ezért 2 évig fizette a honvédelmi hozzájárulást,mondván,nem lehet katona.Amikor lejárt a 2 év hozzájárulás kifizetés,akkor bevonultatták Karcagra katonának.A testvérem szintén volt sorkatona,akkor én miért maradtam volna ki a "jóból"?
Katonaélményeink nem halványulnak és ez így van jól. Lássák a fiatalok miken mentünk keresztül, milyen következményei lettek cselekedeteinknek?! Az én esetemben nem volt jó ötlet kikezdenem az akkori munkahelyem személyzetisének lányával?! A borítékolt "Hotel Damjanich" laktanya (Nyíregyháza) helyett elkerültem Nagyatádra egy tankba. Hk vez. alapkiképzés után kisasolta a kánya személyzetis ales. (a nevére már nem emlékszem) hogy van egy műszaki főiskolai diplomám - így lettem T irodás térképész bakec. Ennek számos előnye és hátránya is volt - de így legalább gyorsabban telt az idő. Az étkezési körülmények voltak azok amit talán a legnehezebben viseltem. Az étkezde koszos, kátyús beton padlója, a sáros fókákkal összekent asztalok , az igénytelen rossz kaja. És mivel gyakorlatokra (törzsvezetési is) nekem is mindig mennem kellet az iktatási rendszer miatt - ott is gyakran az M zárolt konzerveket pusztítottuk. Felségjel nélküli "páncélosok" voltak ezek közülük volt egy olyan amit a mai napig emlegetünk - a disznósajt konzerv! Kibontva szőrös, enyhén penetráns szag, borzasztó volt. Hogy milyen nagyok voltak a különbségek laktanya és laktanya között azt később tapasztaltam meg. Egy hónapra elvezényeltek Kiskunfélegyházára - térképész kiképzésre! Ez kb. olyan volt számomra mintha gyakorló orvosként elsősegély tanfolyamra kellet volna menni. Ki is húztuk a gyufát a tanfolyam parancsnoknál (Répási József fhdgy - erre honnan emlékszem?) egy székesfehérvári geodéziai főiskolát végzett fiúval. Mi sokkal magasabb szinten tanultunk geodéziát (is)
Hadosztály törzs volt itt az étkezdében (nem tiszti) megterítve, reggel kancsókban tea, kávé, kakaó, - péksütemények. Atádon meg a forró tea amit gyakran rádöntöttek, jeges igénytelen szalámi, stb. Alig vártuk hogy ki tudjunk menni a Park étterembe egy Marsall májra. De volt egy ettől is nagyobb vívmányom amit sikerült elérnem egy "angyalföldi" fiúnál (Nerázi Gy.) ő volt a fűtő a gyengélkedő alatt - akkor és annyit fürödhettem meleg vízbe amennyit akartam!!!! Hajrá Vasas!
Később aztán még több csudát láttam mivel térképekkel kellett csencselnem (mivel csak parancs volt térkép az nem) és a közelgő gyakorlatra a szükséges volt összeszednem a készleteket. Így teljesen illegálisan, szabadságot színlelve nyílt paranccsal hónom alá vettem egy csomó térképet és elindultam szép hazámban. Így jutottam el Székesfehérvártól Baján át Zalaegerszegre.
De nem untatlak tovább benneteket - meséljen más is.
1. Igen, ez már nekem is többször eszembe jutott, hogy ugyan nem hiszem, hogy szándékosan, de az biztos, hogy elég intenzíven fel lettünk akkor készítve Atádon egy háborús helyzetre. Mentünk hazafelé a Somogy Expresszen, közben szálltak fel máshonnan is katonák, beszélgettünk, nekik étkészlet volt az étkezdében, olajkályha a körletben, őrbunda, őrcsizma meg elektromos fűtés az őrtoronyban, stb. Már egy szimpla gyakorlaton kétségbe estek, hogy sátor, meg csajka?? Nekünk meg ez volt a megszokott. Mit csináltak volna ezek a fronton?
2. Másik, a történetek. Munkatársaim, akik velem kb egykorúak, azok határőrök voltak, vagy Pesten a Petőfi laktanyában voltak, és hazajártak minden nap aludni, gyakorlatilag csak munkaidőben katonáskodtak. Akik meg fiatalabbak nálam, azok nem voltak katonák. Ha történetekre kerül sor, én ki sem tudok fogyni belőlük, másnak meg egy sincs. Egyedül a volt határőrök tudnak még mesélni, de a történet fele mindig az, hogy a gépsonkát meg a gyulai kolbászt már eldobálták az erdőben, mert unták.
Egy szó mint száz, mi igazi katonák voltunk, (az AMD-65-öt ma is egy percen belül szét tudnám szedni és összerakni, és arra is emlékszem, mit takar a "fegyverhasználat alapjául szolgáló cselekvés abbahagyására irányuló felszólítás"), nem jöttünk volna zavarba akkor sem, ha ne adj isten valami háborús helyzetbe kerültönk volna.
