ECho TV-n, Pörzsölőben megint alakítanak... Jézus, a pártus herceg után kiderült, hogy Buddha is tulképpen Buda... már várom, hogy Mohamedre mikor mondják ki a magyar verdiktet...
"Sajnálom, de ezek a cikkek erről szóltak - a "képi bizonyítékokról". Ha az túl bonyolultnak bizonyult, akkor a szöveg 80-90% értelmét veszti ..."
En meg azt sajnàlom, ha csalodàst okoztam, de tényleg nem szàndékozom erre a témàra több idôt forditani; s szakképesités nélkül, forràsok és megfelelô ismeretek hiànyàban (+ a többszöri àtmàsolàsok, fényképezés, fotokopia stb. utàn) nem alkothatok véleményt arròl, ami a "képi bizonyitékok" hamisitàsàt illeti. Eszrevételeim a szövegnek a 10-20 %-àra vonatkoztak, melyek felmerültek bennem az olvasatàra. :) Ugyhogy jobb, ha ennyiben maradunk, jò?
http://mek.niif.hu/03300/03301/html/bgkvti_4/bgki0426.htm Atfutottam ezt az iràst (Magyar Közszemle 1972.), az àbràk magyaràzatàval nem akarok foglalkozni, mert az alaposabb vizsgàlatot igényelne (ràadàsul laikus szàmàra nem làtni szinte semmit rajtuk), de lenne néhàny észrevételem. A történetiséggel kapcsolatban: Ez iràs (Borsa ?) szerint : « A kassai domonkosok kolostorát 1785-ben feloszlatták. Ezek után nyoma veszett az eredeti „Syngrapha Dominicana”-nak, valamint mindkét része másolatának. «
Fehér M. Jenô viszont azt irja könvében (Középkori magyar inkvizicio), hogy « valoszinüség szerint az eredetit bàro Druheim nem adta ki a kezébôl, azért volt sietôs a màsolo szerzetes [Hoffman Tamàs] munkàja ... », tehàt csak a màsolatoknak veszhetett nyoma. [Ki tudja, talàn ezen a nyomon még lehetne kutatni az eredeti <Syngrapha Dominicana> utàn? - akinek van erre ideje...] Tehàt a tovàbbiakban csak errôl a màsolatrol van szò, melyet Hoffman Tamàs készitett 1690-ben, nagy sietséggel, gyakran öszevonva részeket.
Itt jegyzem meg: « A fentiek után felesleges további kérdéseket feltenni, mint például, hogy miképpen viselheti Hoffman Tamás 1690 után készített kivonata a 16. századi kéziratosság jellegzetes vonásait. » - irja a cikk – Fehér M. Jenô könyvében valòban azt irja: « A majdnem egykoru kézirat tartalmànak régi volta nem tûnt fel még a 'mûgyûjtôknek' sem, ugyhogy Batthànyi Ignàc, gyulafehérvàri püspök, aki a kassai kodexek közül többet megvàsàrolt, nem tulajdonithatott nagyobb értéket a 16.szàzadi, jellegzetes betûkkel màsolt iràsnak. »
Ebben a probléma szerintem csak a « 16.sz. » – ez viszont lehet eliràs, elgépelés, elnyomtatàs., 17.sz.helyett. Ugyanis Hoffman màsolatàròl van szo, melyet 1690-ben készitett. A « jellegzetes vonàsok erre vonatkoznak.
Ezutàn fölhozza a cikk, hogy Fehér két különbözô vàltozatot ad elô könyvében (1967-ben jelent meg) és a Magyar Tôrténelmi Szemlében (1969-ben) Mit is ir a könyvben:
« Kassa vàros 1945.januàr 11-én orosz megszàllàs, majd cseh fennhatosàg alà került, a kiutasitò végzést megelôzve, hàtizsàknyi podgyàsszal Vizsolyra tàvoztam, magammal vive a ' Syngrapha'»-t.[itt is a hoffman-màsolatot kell érteni]. Hosszu Odyssea utàn, februàr végén érkeztem Budapestre és az ottani Domonkos-rendi kolostorban, P. Böle Kornél segitségét igénybe véve, négy hét alatt sietôs munkàval befejeztem a màsolàst. » A cikk szerint : « Ezzel szemben a folyóirat cikkében (111.) ugyanerről a következőket írja: <1945 február 11-én Kassát megszállták az orosz csapatok és nyomában jött a szlovákok részéről a kiutasítás. A kéziratot nem vihettem magammal, hanem barátaimnál helyeztem el, pár más értékesebb holmival és megindultam gyalogosan a téli locs-pocsban Hejcére, száműzött püspökömhöz, dr. Madarász Istvánhoz, majd innét kéthetes kóborlás után a lerombolt Budapestre. Barátaim Bodrogszerdahelyre szállították a lefoglalt csomagjaimat, bennük a ’Kassai kódex’-et …> Ha a két vàltozatot osszevetem, lehetségesnek tartom, hogy elôször magàval vitte a kéziratot Vàzsolyig (elsô vàltozat)és ott bizta baràtaira (màsodik vàltozat), majd ment Hejcére, végül Budapestre. A csomagjai pedig jöhettek utàna. En nem làtok ebben gyökeres ellentmondàsokat. Senki sem mesél el ugyanazokkal szavakkal két év mulva egy történetet; hol pàr szòval, csak a lényegre törekedve, hol pedig részletesebben adja elô. A lényeg - amit a cikk nem közöl -, hogy Budapesten fejezte be a màsolàst, aminek viszont szemtanuja is volt: P. Böle Kornél . [Vajon megkérdezte-e valaki ezt a személyt?) Van itt még egy màsik kérdés, Borsa azt irja a cikkben: < Fehér a „Középkori magyar inkvizíció” c. könyve 114. lapján a következőket írja: „A legutolsó inkvizítorról a Kassai kódex 1518-ból emlékezik meg a következő szavakkal: ’Körmendi Gáspár fráter tiltakozik Nemay János Komárom várparancsnokánál, hogy a városban levő két öreg Domonkosrendi szerzetest a várplébániába szállásolta és a kolostort az istentelen lutherista eretnekeknek engedte át’…” Meglepő módon ugyanezek a személyek igen hasonló helyzetben Fehér Mátyás egy 1942-ben Budapesten megjelent művében is előfordulnak.[1] Itt Körmendi Gáspár – helyesen mint a magyarországi domonkos rendtartomány utolsó főnöke szerepel, aki „1569-ben a győri káptalan előtt szerződést köt Némay Jánossal, a komáromi vár parancsnokával, hogy az üresen álló domonkos kolostort katonai célokra bérbe adja addig, míg a rendtagok vissza nem térhetnek.” A 302. számú lapalji jegyzet meg is jelöli eme adat forrását: „Győri káptalani hiteleshelyi levéltár: Protocollum 1567–1569-ig”. >
Khm....Nem tudom mi lehetett ez az 1942-ben kiadott mûve? Itt keveredés van a dàtumokkal is megint. Borsa is megemliti, hogy « a győri jegyzőkönyvben a Fehér által közreadott ügy előtti fogalmazvány végén álló 1569. évszám az alatta levő sorból felnyúló betűk vonalaival összekuszálódva a felületes olvasónak 1518. számot mutat. « Ez a két személy: Körmendi Gàspàr és Nemay (Borsa szerint helyesen Németh) Jànos mikor is éltek? Egyébként szerintem élhettek 18-ban és még 69-ben is, nem lehetetlen, hogy kétszer is szerepelnek iratokban, s a Nemay-bol késôbb lehetett Németh is magyarositàssal. (ez csak egy ötlet)
Fehér szerint az osztràk hatàrszéli kolostorok levéltàraiban (Petau, Krems és Kitzbühel) talàlkozott elôször a « Syingrapha Dominicana » középkori kézirat nevével, majd 1941-ben Kassàn, Beregszàszott és Sàrospatakon a levéltàrakban 'buvàrkodva' ismét nyomàra akadt a névnek. 1942-ben pedig az kassai Dom plébània könyvtàràban talàlt egy « Collectio Domikana » c. feljegyzést., s kivàncsivà lett, hogy ugyanarrol van-e szo. Ekkor kezdett nyomozni, s igy talàlta meg a Hoffman-féle màsolatot, amelynek màsolàsàt ô pedig 1944-ben fejeztet be.
Ez a 2.cikk (1974) is föleg a képek « bizonyitékok » kérdésével foglalkozik Fehér M. vàlaszaival, amit megint csak tul bonyolult szàmomra elemezni és nem is làtom értelmét. Borsa fölroja Fehérnek a hangnemét, elsô cikkére adott vàlaszàban, amin viszont én nem csodàlkozom. Egy megkeseredett, emigràcioban megöregedett ember benyomàsàt kelti, aki nem kényelmes katedrai fotelban végezte munkàjàt (nem ismerem az életrajzàt, csak gondolom), s joggal vàg vissza, hogy a hàboru utàni illetékesek elveszejtették még ezt a Hoffman-féle màsolatot is. Ezt irja könyvében: « A Hoffman-féle màsolat, amelyet 'Kassai kodex'-nek neveztem el, a budapesti anyakolostor könyvtàràba került. Késôbbi sors ismeretlen azàltal, hogy a kummunista rezsim 1950-ben a szerzetesrendeket, köztük a Domonkos-rendieket is feloszlatta, könyvtàraikat elkobozta, követve a II.Jozsef-féle politikàt. » Szerintem nagyon is elképzelhetô, hogy igy történt.
Az én véleményem az, hogy ez régi « Syngrapha Dominicana » igenis létezett (elképzelhetetlennek tartom, hogy az összes inkvizicios perben szereplô nevet, eseményt a hasàra ütve talàlta volna ki Fehér M. Jenô. Valami forràsa volt, az biztos. Hoffman pedig lemàsolta (talàn màr nem szòszerinti hûséggel), amit aztàn Fehér màsolt le ujra, s ez könyvének alapjàt képezte. Ami a bizonyitékait illeti, bevallom, nem tudom mire gondoljak. Hamisitvàny vagy nem? S ha hamisitvàny, akkor miért kellett neki ezt tennie? Biztos van rà magyaràzat, csak nem ismerjük. Ha valakinek fontos ezeket tisztàzni, akkor nyomozzon tovàbb... Mindenesetre nem lehet elvetni egy egész könyv adatait azért, mert van néhàny tisztàzatlan kérdés.
Meg ráadásul: ez a csúcs !, a könyv partikuláris részként kezeli a "krónika" tételeit.
(mintha a magyarok történetébe néha beidéznéd a Himnuszt).Egyszerűen abszurdum az ellenállás. Nem is értem igazán, ki mit, mikor, miért.Na itt fogható meg a bugyutaság igazán.
Nem, nem rosszul, csak máshogy, mint én. És úgy tűnik, teljesen fölösleges győzködjelek bármiről, mert 2 külön keretben gondolkodunk. Te egy olyanban, ahol a Buddha=Buda, mert mindegy hogyan írjuk, és ha nem hallod meg a "h"-t az énekben, akkor az nincs is -- én egy olyanban, ahol fontos, hogyan írjuk a szavakat, hiszen az íráskép az ejtést (vagy a valamikori ejtést) tükrözi, és én hallom és ejtem a "h"-t a Buddha szóban. Szóval, ezek nem összeegyeztethető álláspontok.
Meghallgattam: hosszu d-vel mondjàk, de h-t nem ejtenek, tehàt ahogy mi mondjuk: BuddHa, ez mindenképp helytelen. Azt nem àllitom, hogy Buda-Pest nevében Buda - Buddhàròl kapta volna nevét, inkàbb Atilla bàtyja nevérôl. Viszont a hunok hagyomànyaiban még élhetett az "indoszkitàk" (fehér-hunok) Indiàban valo szereplésének története, s ennek a szònak, hogy "budda" is maradhatott nyoma. Tehàt teljesen mellékes, hogy manapsàg màr 1 d-vel ejtjük és irjuk, szerintem. :-)
"...Buddha igen nagy érdeme a skythasàg faja fenntartàsa szempontjàbol, hogy nagy jelentôségû vallàsfilozofiàja egyik fô tételévé a < ne ölj> gondolatàt tette. Ez tette lehetôvé, hogy megnövekedvén, Buddha népe igen szàmottevô tömeget is jelenthetett India néprajzàban s ugyanugy politikai életében is. Buddha népe, amikor làbhoz tette a fegyvert, - India nagy csendességében minden ereje mûvészi élménnyé vàltozott, hozzàsegitve népét, hogy amit eddig szivében hordozott csupàn - a mûvészetek megannyi készségén keresztül a kulturvilàg szàmàra maradando értékûvé vàltoztassa. Amit a pàsztor nyàja utàn sétàlgatva kemény somfa-botjàra faragott, belefaragta a màrvànyhegyekbe is. Vontato joszàgànak jàrma ott diszeleg a Kr.e. màsodik szàzadban készült teljes tökéletességû szancsia-i sztupa kapuzatszerkezetében. Gurulo szekér formài, - a lakàsul is szolgàlo négy és hatkerekû kocsik, a vesszôfonatu kocsinapellenzôk s a sàtorok faszerkezetû megoldàsai a màrvàny épitkezésbe is belekerülnek. A pompàs barlangtemplomok s a barolli-i hun templomok csupàn mint példàk mutatjàk ennek a népnek és az ôsi skytha és az utànuk következett jüe-tsi (indoskytha), majd fehér-hun és turk fajtàk, ugyanegy tôrôl szakadt népegységeinek hatalmas erejû mûvészi megnyilatkozàsait. Hogy Buddha vallàsetikàja mit jelentett India lelkületére - de a vilàg gondolatvilàgànak az àtformàlàsa szempontjàbol is, - azt ma màr mindnyàjan tudjuk értékelni...." (Zajti)
A Buddha név helyes kiejtése nem Buda, mert a d hosszú és hehezetes. Hallgasd csak meg ITT. Az írás nagyjából minden mondata ehhez hasonló módon cáfolható.
Buddha a sákja nép szülötte volt, amely Közép-Ázsiából vándorolt le Észak-Indiába új területeket keresve, hasonlóan a mai Nepál, valamint Észak- és Észak-nyugat India területén élő sok más néphez. (A Buddha név helyes kiejtése: Buda, így ejti az egész világ, kivéve a németeket, mi magyarok pedig tőlük vettük át a helytelen kiejtést.) Buddha korában (i. e. VI. sz.) Közép-Ázsiát a szkíták uralták, akik saját nyelvükön a „sáka” néven nevezték magukat. Az indiai szanszkrit irodalomban ugyanezen névvel illetik őket. A „szkíta” elnevezés, melyen Európában váltak ismertté, a régi görögöktől származik. A mai Észak- és Észak-nyugat India, valamint Kelet-Afganisztán, Észak-Pakisztán, Kasmír és Nepál hatalmas területeit nagyrészt közép-ázsiai szkíta, és velük rokon, később beáramlott hun eredetű népek lakják, akik mára természetesen nagymértékben keveredtek más itt élő népekkel, azonban e származásuk tudata mind a mai napig elevenen él sokukban. Az észak-indiai szkíta népek egyik nemzetsége Buddha népe, a sákják, akiknek leszármazottai ma is megtalálhatók Nepálban. E népek művelt rétegei a velünk, magyarokkal, mint a szkíták és hunok európai leszármazottaival való rokonságukat is számon tartják, de ugyanezt teszi a Törökországtól Japánig terjedő óriási földrész számos más népe is.
A szkíta népek
A mai nemzetközi tudományos közvélemény elismeri a szkíta-hun népek kulturális és genetikai rokonságát, és a tényt, hogy európai utódnépük mi, magyarok vagyunk, ahogyan azt ősi hagyományunk hirdeti. A szkíta népek ősnépek, a szkíta műveltség ősműveltség, mely a Kárpát-medencétől a Csendes óceánig terjedő sztyeppei övezetnek nevezett hatalmas területen – az itt élő népek ősidőket felölelő hagyománya szerint – a világ kezdetei óta létezik. Ezek a népek fajilag és nyelvileg nem alkotnak homogén egységet, legfeljebb rokonságot. Változatos keveredést mutatnak, azonban mindannyiuk szellemiségének alapvető meghatározója a szkíta műveltség. Ezért a „szkíta” nevet talán legokosabb elsősorban kulturális és civilizációs azonosító névként használni, a hatalmas sztyeppei civilizáció népeire. A történeti források is ezt a szemléletet támasztják alá.
Sáka (szkíta) – sákja azonosság
Nemcsak az Indiában élő népek ősi hagyománya, hanem az indiai történetírás és a mai nemzetközi kutatás is alátámasztja a sáka – sákja azonosságot. A buddhizmus jeles indiai kutatója Lokesh Chandra rámutatott, hogy a szanszkrit nyelvben a „sákja” szó a „sáka” főnév melléknévi alakja. Lokesh Chandra talált Buddháról egy régi történetet, amely elmondja, hogy röviddel azután, hogy megvilágosodott és tanítani kezdett, találkozott két közép-ázsiai kereskedővel, akikkel jól megértették egymás nyelvjárását. Miután a kereskedők tanítást kaptak Buddhától, a tanításokkal hazatértek Közép-Ázsiába.
"biztosan"? olvastad: Nyugodjál meg kedves Nicsinyo...satatöbbi,satatöbbi...
...nem mociga, nem bagatur, nem bárkimás...
Én úgy gondolom, hogy a világ sokal sokszögűbb, mint gondoljuk. Az, hogy én hogyan vonom virtuális keblemre Nicsinyo virtuális fejét, az egy dolog. A, hogy ki tudományos, ki nem, az egy másik dolog. Az, hogy én mit érzek,látok,hallok,és mondok, az egy harmadik dolog. ...és így tovább...
Én, - a képhez - egy huszadrangú emberke vagyok, mindennemű tudományosság híján. Képzeld ! semmi papírom nincs. Csak nézek, nézelődök, látok-látni vélek, s azalapján beszélek, mit látni vélek. Szerencsém, hogy a tudományos kánonoknál, evidenciáknál és sanctumoknál sokkal kisebb vagyok, azok nem kötnek, ezért azoknál nagyobb is vagyok, mert nem kötnek.
Elnézésedet kérem, ha okomból olyan rezgéskörben részesültél, mely negatívan hatott Rád - nem volt szándékos.
Viszont erre a FMJ.témára még visszatérnék:
először is szeretném mégegyszer kérni a "hamisítás oldalt", mert elvesztettem - emlékszel vetettem már fel, hogy vajon hol beszéltünk róla. Akkor ugyanis csak átfutottam, de nem alaposan.
másodszor: szeretném megvitatni - szigorúan a könyv alapján - mi az ami nem "klappol" ( a könyv alatt a "Középkori magyar inkvizíció" c. könyvet értem.
Megnyugtathatlak afelől, hogy a Középkori magyar inkvizíció c. könyv nem hamisítvány. Fehér Mátyás Jenő saját maga írta...
Megnyugtathatlak továbbá, hogy a könyv, mint minden tisztességes gyűjtőmunka, közli hivatkozásait, számszerint 118-at, s ezek között nem szerepel olyan, hogy Kassai Kódex, ergo nem hivatkozhat "hamisítványra"
Megnyugtathatlak, hogy a Kassai Kódex hamisítvány voltát bizonygatni igyekvő munka - itt az interneten - bemutatja, hogy a lapok léteztek, (melyet FMJ.valahol másolatban közöl,) de nem állítja, hogy "egy tarka kutya van csak a világon".
Megnyugtathatlak, hogy FMJ. - bár több helyen írja, hogy ...a Kassai Kódex alapján, de ezek nem kiugró tételek, s elfogadható tartalmúak egy középkori életkép felrajzolásához.
Megnyugtathatlak, hogy a mű sem radírozni, sem dicsőíteni nem szándékozik, sem bizonyítani, sem cáfolni semmit, egyedülesen felrajzol egy középkori magyar életrendet, benne a magocok szerepével, cselekedeteivel. A legtöbb cselekmény "köznapi" gyógyító, orvosi szerep.
Megnyugtathatlak, senkinek sem állhat érdekében -legkevésbé egy korunkbeli, s egyébként még 18 munkával szerepelt tudós szerzetesnek- egy ilyen semleges munkát hamisítással színezni.
Egyébiránt: 'aki rád mondja, hogy hazudsz, arról biztos lehetsz, hogy hazudni nem restell' Ha 'Te nem mondod senkire, hogy hazudik, az azért van, mert Te nem szokol hazudni'
A Buda-Buddha azonosság krónikása Galeotto Marzio, aki Mátyás udvarában élt. Beszámolóját (és már kételyét) a név eredetéről itt http://mek.niif.hu/06200/06210/06210.htm (XXXI. FEJEZET. legeleje) olvashatjátok. Kőrösi Csomára hivatkozva veti fel ezt a teóriát a 19. századi Duka Tivadar (http://mek.oszk.hu/07000/07014/07014.pdf, a PDF 87-88. oldala lábjegyzet), de ő sem tekinti bizonyítottnak, h ez lenne a név eredete. Erre a két forrásra szokott hivatkozni mindenki (pl. http://www.buddha-tar.hu/buddha_a_szkita_bolcs), aki biztos a Buda-Buddha egyezésben. Mivel mindkjét szöveg olvasható a fenti linken, mindenki meggyőződhet a hivatkozások hitelességéről vagy hiteltelenségéről.
Szòval megerôsited ennek a könyvnek hamisitvàny mivoltàt. (szerinted az összes felsorolt forràsanyag sem igaz, vagy nem hiteles? Nem tudtam.) Ilyen körülmények között azonban az ember odajut, hogy egyik alternativ történetiròban sem bizhat meg, s akkor mehet vissza a hivatalosokhoz, a wikipediàba..stb, s jobb ha megvàrja, hogy a vàltozàsok föntrôl induljanak el... Aggodalomra egyébként nincs okod, mert 20 évvel ezelôtt, amikor ùgy tûnik volt a kezemben ez a könyv, akkor is csak beleolvastam, s màr azt is elfelejtettem. :-)
Ami meg az Afrikànsz-Segéd-soknevû olvtàrsnak szòlò személyes szavaimat illeti, nem kellett volna beleszòlnod. (kivéve ha te is ô vagy) Ö tudja nagyon jòl, màr többször megirtam neki, hogy valahànyszor lenézô stilusban ir akàrkinek is, akkor nekem meg kell szòlalnom. Nem az én kedvem elvevésérôl volt itt szò (ritkàn is jövök ide, mert ennél létfontossàgùbb dolgokkal foglalkozom mostanàban), hanem ùgy àltalàban a fòrumon valò szereplésérôl. Nézzél körül egy kicsit a topikokban, meg fogod làtni, hogy hùz le mindenkit, aki esetleg màst mond mint ô. A probléma nem az nàla, hogy jòhiszemûen felhivnà a tàjékozatlanabbak figyelmét valami dologra (ami szàmàra evidens), hanem az, amilyen mòdon teszi ezt. Innen adòdik, hogy még ha többé-kevésbé igaznak tûnô adatot, tényt közöl is, én azt kételkedve fogadom. Nem kelti bennem egy bizalomra érdemes tudòs képét. Irtam màr neki azt is, hogy hiàba a nagy tudàsa, ha az öncélù (dicsôséget, elismerést hajszolò), s nem közérdekû, szàmomra nem sokat ér. De hàt kit érdekel az én véleményem? Az sem zavar, ha senkit. Ha màr igy megszolitottàl, vàlaszoltam. Ennyi az egész.
Mondd miért kell neked mindig ilyen utàlatosnak lenned? ( valami nagy szenvedés, elégedetlenség gyötörhet téged az életben, hogy olyan vagy, mint a sündisznò) Miért nem engeded meg az embereknek, hogy maguk gyôzôdjenek meg ròla, hogy mit tartanak szarnak és mit nem? Te egybôl elveszed az emberek kedvét mindentôl. Vagyis azt szeretnéd, hogy mindenki a te nyomdokodban haladjon, mert te màr megàllapitottad, hogy mi a szar, mit kell félredobni, stb.
En, amire emlékszem ebbôl a könyvbôl, azok az inkviziciòs perek, talàn azt àllitod, hogy ezek hamisitvànyok, nem igazàn megtörtént esetek voltak?
Egyébként, ha azt irod, hogy nekem valò - mert te màr azt is tudod, hogy nekem mi valò - akkor lehet, hogy még szakitok is rà idôt, hogy elolvassam.
Atfutottam a francia vàltozatot (mivel angolul nem értek), de nagy homàly fedi, hogy kik lehettek a harappa civilizàcio tagjai. Viszont a keràmia mezopotàmiai nyomokat mutat. S különben is 1800 körül id.e. összeomlott ez a civilizàciò. Megszûnt, de az emberek nem tûntek el, valòszinûleg a Gangesz siksàgain telepedtek le (irja a cikk). S ez a terulet pedig pontosan a Buddha tevékenységének területe ùgy 1000 évvel késöbb (Maghada és Kosala). Egyébként több helynév ôrizte még Buddha koràban a Kush-nevet, amely ugye mezopotàmiai eredetû.
Kedves Athila, utolag jutott eszembe: lehet, hogy te küldted nekem Fehér M. Jenô: Középkori magyar inkvizicio -jàt? Régen megvolt ez nekem könyvben, de màr nem emlékeztem rà, hogy az inkvizicios pereken kivül màsrol is volt szo benne. Most ujra belenéztem és ô is foglalkozik a "sàmànokkal" és egy kicsit a buddhizmussal kapcs. történetekkel. Talàn emiatt kérdeztél rà?
Állítólag háromlábú volt a kis köpönyegforgató. A magyar triceratopszok és a dicső indiai árják egézségére ÁMEN. ;->))))))))))))))