Az első gitár erősítőmet egy néprádió dobozába és hangszórójával építettem. A saszé maradt, egy EBL21 és egy ECC83 volt a lelke. A 3W-al egész jól szólt. Az eredeti néprádió hangszóró jó érzékeny volt. Saját tekerésű hálózati trafó. A kimenő talán egy bontott Pacsirta kimenő volt. A fémdobozos Néprádió volt az alapja. Formára megegyezett a sima barna fával, csak egy fekete fém volt.
Nagy ötlet! De egy kimenő rezgőkör biztos kell a végére.
Az ezermester egységcsomagokban lévő mindenféle alapozta meg a mostani sok köbméter "jó lesz az majd valamire" lomhalmot. De inspirációt is adott persze.
Nagyapám maszek rádiószerelő volt. Sokat nyaggattam kérdésekkel, sajnos nem sok türelme volt gyerekekhez. Rengeteg néprádió volt a műhelyében. Megvett roncsokat, mert nehezen tudott alkatrészeket beszerezni. Létezett egy ezermester egységcsomag, amiben bármi meg az ellenkezője is lehetett ömlesztve, előszeretettel vásárolta.
Közben azon tűnődöm, hogy tudok-e egy wifi képes uC-ből minden külső alkatrész nélkül, csak PWM trükközéssel elfogadható hangminőségű középhullámú műadót csinálni. Így a teljesen eredeti állapotú rádión lehetne netrádiót hallgatni - természetesen anélkül, hogy magát a rádiót akár a legcsekélyebb mértékben is megváltoztatnám. Venne az antennáján keresztül egy adót, ahogy azt 70 éve kitalálták.
Egyre jobban érdekel a néprádió is. Ha tetszik majd a játék a 228A-val, könnyen lehet, hogy veszek másodiknak egy olyat is. De igazi lepusztult egérfészket, hogy legyen benne kihívás.
Lehet, hogy nem lenne szükséges, de én pont a szétszedés és szöszmötölés, a játék kedvéért veszem meg. :-))) Az okoz sikerélményt, ha tudom, hogy kihoztam belőle mindazt, amit az eredeti tervezés és alkatrészek lehetővé tettek.
Először kapcsold be és hallgasd meg. Még az is lehet, hogy nincs miért belenyúlni.
A szignált egy soros kapacitáson és egy pár kOhm ellenálláson tudod becsatolni. De a Kádár könyvekben volt rajz ilyen egyszerű kis műantennáról a szignál becsatolására.
Mindennek megvolt a helye, a forgónak is, a tekercskészletnek is. Mintha a tervező direkt megszivatta volna a hatóságokat, hogy ebből bizony világvevőt lehet csinálni. Ha jól emléxem, az Orion 303 forgója - tekercskészlete - skálája ment bele...
Szétkapom, átnézem. Pl. megmérem, nincs-e kiszáradva a szűrő elkó.
A csöveket hogy lehet egyszerűen tesztelni? Felfűt, rácsra pozitív, telítési anódáramot mérni?
Ha tényleg működik, behangolom. Először a kf-et, aztán a többit. Csak több GHZ-es spektrumanalizátorom van, sose próbáltam, mennyire jó 470kHz-en, elvileg működnie kell. :-)) A bemenő körhöz meg a keveréshez ki kell találnom valamit, wobblerem nincs. Egy funkció generátorból meg szkópból összerakok megpróbálok összehozni egy wobbler szerű mérést.
Hangoláshoz hogyan szokták illeszteni a szignálgenerátor kimenetét az ilyen öreg csövesek antennabemenetéhez?
Gyanítom, hogy a bemenetet rövid, erősen kapacitív antennához tervezték, az 50 Ohm direktben kilapítaná a bemenő kör rezonancia görbéjét.
Nemcsak ő csinálta, hanem szinte az összes falusi rádióműszerész, ebből lett jó pénzük. Hasonlóan, mint a nyugati határszél közelében élő TV-szerelőknek az 1MHz-es oszcillátorokból.
Volt egy kollégánk, Winnetou, aki szintén járt TV-t javítani. Onnan lehetett megismerni, hogy már "járt" abban a TV-ben, hogy a PY82 foglalatába felülről be volt dugva egy BY238 meg egy 68 Ohmos huzalellenállás...
Mindkét cső (UY21 és UY1N) 50 V-ot ejt a fűtőkörben, tehát egy ~470 Ohm 10 W-os huzalellenállással ki lehet egészíteni a fűtőkört...
Szokás volt még a KF-ben lévő UF21-et UCH21-re cserélni, így lett egy trióda hangfrekis előerősítőnek...
1956 után szokás volt még a Néprádiót "világvevősíteni", ekkor az UF21/UCH21 csere a nagyobb erősítés miatt alapból megvolt. Jó pénz volt benne és igen jó rádió lett belőle:
A dióda is cső, nem? Akkoriban még nem volt divat a félvezető dióda, legfeljebb valami szelén. Ezek a csövek, ha jól olvasom, soros fűtésűek, szóval az egyenirányító cső fűtésére eső feszültség is számít.
