A "magyari" elnevezést magyar Adorjantol kölcsönöztem, s magaba foglalja minden néptöredékünket, melyek a történelem folyaman, különbözö helyeken és idökben mas-mas nevek alatt szerepeltek. Ennek a topicnak nem az a célja, hogy kardoskodjon valamelyik feltételezett eredet mellett (KM., Mezopotamia, Turan..) - mivel mindezek csak részei lehetnek a teljes igazsagnak - hanem, hogy a szélrozsa minden iranyaba szétszorodott népi elemeinket megprobalja összeszedni és egy csokorba kötni.
"Az emlitett IZ szavunk...rövid i-vel a tu"zzel és fényességgel függ össze, amire utal ma is az IZZÀS szavunk, de utal ugyanerre még a baszk nyelv <izara>= csillag szava is. Ha pedig màrmost eszünkbe jut, hogy ...Jézus születését megjelenö ragyogò csillag jelezte, akkor érteni fogjuk azt is, hogy ö miért kapta e nevét, mert hiszen a Keleten ma is àltalànos még: ISZA, ISZUSZ, jésités nélküli, amely név igazi értelme tehàt nem is màs mint fénylö, ragyogò. Habàr jelenthetett e név Csillagot is, söt mivel öseink igen jol tudtàk, hogy a Nap is: csillag, eszerint jelentett e név egyùttal Napot is, mivel hiszen a Nap is fénylö, ragyogò égitest, amellyel Jézus szàmtalanszor össze is hasonlittatott. Ismeretes pedig a modovai igazi, öslakos csàngòk (nem a kiköltözött székely eredetüek) jésitö és ié-sitö beszédmòdja. (Pl. ünö helyett jünüö, ijünüö). Hogy pedig Moldvàban jàszok szintén éltek, azt eléggé bizonyitja az ottani mai Jassi vàros neve, amely régi magyar iratokban valamint a székelyek és csàngòk nyelvében Jàszvàsàr, régi latin iratokban pedig Forum Jasigorum, Forum Filistinorum, szlàv nevén pedig Jaszki Targ (szlàv targ, terg, trg= vàsàr, vàsàrhely). Hogy viszont a filiszteusok valoban Palesztinàig elhajòzott egy jàsz törzsünk voltak, alàbb mutatom ki... ...A lapàtos szarvu ösi òriàs-szarvasnak ma is élö de a dàmszarvasnàl is valòszinüleg közelebbi rokona a szintén igen nagytermetü <jàvor-szarvas>. Nem meglepö-e, hogy e szarvas magyar neve azonos a <jàvor-fa> nevével? Holott a jàvorfa lapijai és a jàvor-szarvas szarv-lapàtjai széle csipkézete tökéletesen azonos vonalritmusu... Ami pedig a jàvorszarvas német Elen nevét illeti, ez teljesen azonos a szlàv <jelen>=szarvas szoval, csakhogy ez utobbi az elôbbinek màr jésitett kiejtése. Amiböl szerintem nem az következik, hogy e szòt a szlàvok a germànoktòl, avagy a germànok a szlàvoktòl vették volna àt, hanem az, hogy mindketten e szòt igen régen ôsnépeinktöl örökölték, de màr anélkül, hogy e szonak az ILONA, ma magyar népi Elona tovàbbà a Helene, Helena, a szlàvoknàl Jelena egykori nö-istennö, ma nô-név, értelmét is tudtàk volna, valamint nem tudtàk màr azt sem, hogy e név, illetve szo, minö összefüggésben van a görög <heléne>= fényes és a német és finn <heleä, hell>= vilàgos, fényes szoval, amely utobbi pedig, hogy nem a finnek vették a németböl, bizonyitja az, hogy e szonak a finnben hehezet és jésités nélküli alakja is megvan az <ilmio>= jelenség, tünemény szoban, amely utòbbi a magyar Ilona, finn Ilma névvel egyezik..."
Szánom,bánom,elsiettem. Megtévesztett ez a Jerevántól 200 km, és nem figyeltem a Sziszián-ra.
De mostan kiegészítem: Sziszián a Van (Szevan) tótól kissé délkeletre, mitegy 50-70 km-re a tó déli csücskétől található. Ez viszont már a Méd-birodalom területe, nem Urartué, ahol Jereván elődje alapítódott: a Wikipédia által hozott a korban.
De mi van a keletkezése korában? :(mármint a kőröré)
5000 BC
Tell Halaf pottery in northern Mesopotamia
4500
Al Ubaid period: painted pottery and simple agriculture, followed by the Uruk period of copper and writing
3000's
Jamdat Nasr (Early Bronze Age) period: gathering of prehistoric cultures in the area followed by Sumerian era
"2002-ben öt kilométerre Stonehenge-től, Amesbury mellett rendkívüli régészeti leletre bukkantak. A Wessex Archeology (http://www.wessexarch.co.uk/faq.html#whatis) Nagy-Britannia egyik legnagyobb régészeti központja. Honlapjukon (http://www.wessexarch.co.uk/projects/amesbury/archer.html) alapos tájékoztatás található az Íjász Király, Stonehenge Királya (Amesbury Archer, King of Stonehenge) feltárásáról. A feltárt sírban csupa rendkívüli tárgyra bukkantak. Amíg a korabeli Európa sírjaiban 5 tárgy, köztük egy arany tárgy tulajdonosa már gazdagnak számított, addig Stonehenge Íjász Királyának sírjában mintegy 100 tárgyat találtak, köztük arany fülbevalókat. A sír az egész korabeli Európa kiemelkedően leggazdagabb sírja - több, mint tízszer annyi tárgyat tartalmaz, mint az utána következő leggazdagabb ismert sír az egész korai bronzkorban (i.e. 2 400- 1 500). Az Íjász Király i.e. 2 300 körül élt, vagyis Stonehenge második szakaszának épülése idején, és így feltételezik, hogy az ő magas szintű tudásával függ össze a Stonehenge épülésében megtestesülő magas szintű csillagászati és vallási tudás. Az Íjász Király fogazatának, csontvázának és tárgyainak (két arany fülbevaló vagy hajcsat, három réz kés, kovakő nyílhegyek, homokkő könyökvédők és fazekak) izotópos elemzése váratlan eredményekre vezetett. Az oxigén izotópjainak elemzése a fogzománc tulajdonosának származási helyére enged következtetni. A fogzománc kémiai jegyzőkönyv a kutatók szemében, feljegyzi a gyermekkortól kezdve a klímát, a geológiai viszonyokat. Minden egyes fog ablakot nyit a fogzománc képződési ideje alatti viszonyok feltérképezéséhez. Majdnem minden oxigén, ami beépül a csontozatba és a fogazatba, az ivóvízből származik, és majdnem minden víz, amit megittak, esőből vagy hóból adódott. Az oxigén három izotópjának (eltérő atomsúlyú változatának) aránya függ a lakóhely vízparttól mért távolságától, tengerszint feletti magasságától, és a földrajzi szélességtől. Meleg klímában magasabb az oxigén 18-as izotópjának aránya. A fogban talált oxigén izotópok arányait összehasonlíthatjuk a különböző körzetek ivóvizeinek arányaival, és ennek alapján meghatározható, hol élt a fog tulajdonosa fogzománcának képződése idején. A vizsgálatok szerint az Íjász Király Közép-Európában élte le fiatal éveit, mégpedig egy a mai brit éghajlatnál hidegebb körzetben - valószínűleg Ausztria, vagy Svájc, Dél-Németország körzetében. A réz kések egyike a mai Spanyolország, másika a mai Franciaország körzetéből származik. Az arany tárgyak egész Britannia területén a legkorábbi arany tárgyak.
Ha egyszer Közép-Európára utalnak az izotópos vizsgálatok, nézzük meg, mi volt a korabeli Közép-Európa kulturális állapota! A Kárpát-medencében a rézkor a világon elsőként fejlődött ki az i.e. 5. évezredben. A fémmegmunkálás úgyszintén a Kárpát-medencében volt a legfejlettebb - tehát ha az izotópos vizsgálatok eredményét összevetjük a régészeti-kulturális tényekkel, szem előtt tartva Stonehenge Királyának rendkívüli gazdagságát, úgy tűnik, még egy lépéssel pontosíthatunk: az Íjász Király minden bizonnyal a Kárpát-medencéből, illetve a Kárpát-medencei kultúrkör közvetlen környékéről származhat. Vegyünk most mindehhez még egy fontos, eddig meglepő módon nem mérlegelt tényt: a tényt, hogy Stonehenge Királya íjász volt. Igaz, maga az íj elkorhadt az évezredek alatt, de a homokkőből készült könyökvédő, ami védte az íjász könyökét az íj visszacsapódásától, egyértelműen azt jelzi, hogy nagyerejű, messzehordó, visszacsapó íjat használt, vagyis reflexíjat. Köthető-e a reflexíj valamely néphez? Az első reflexíj ábrázolások, úgy tűnik, az i.e. 2. évezredből, a hikszoszok (ismeretlen eredetű lovasnép) korából maradtak fenn Egyiptomban. A lovasnépek eredete pedig - meg kell állapítani - a magyarokhoz vezet el bennünket. "
részlet Granpierre K. Endre Naptemplomok és az ősi világlátás c. művéből
Jereván:
A város területe már az i. e. 4. évezredtől kezdve lakott, az első megerősített települések a bronzkorból Shengavit, Karmir Blur, Karmir Berd és Berdadzor voltak. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy i. e. 782-ben I. Argisti urartui király egy Erebuni (Էրեբունի) nevű erődöt alapított a mai főváros helyén az észak-kaukázusi barbárok elleni védelmül. Az Urartu Birodalom alatt öntözőcsatornák és víztározók
Tekintve, hogy ez az Ararát- völgyben fekszik nyilvánvaló, hogy a lakottság annak egészére érthető. Így viszont az eddigi adataikat felül kell vizsgálják a becsült 7500 év okán. Ezen kívül is lesz még mit vizsgálni !
Egyik jelegzetesen hajòzò és halàszò o"störzsünk volt a JÀSZ is.... E törzs, bàr jellegzetesen halàszò és hajòzò nép volt, màr az Alföld helyén volt öskori tengeren is, de foglakozott àllattenyésztéssel is, földmüveléssel kevesebbet. Szent àllataik egyike volt az òriàstermetü öskori egyik szarvasfaj, amely a mai dàmszarvashoz hasonlitott és lapàtos szarvai voltak, szine fekete de fehér foltokkal tarkàzva,..Utòbb azonban az igen nagytestü, hosszu fürtösszo"ru", un. racka-juhfélét is tartottàk. Ennek ma csak kisebb fajtài élnek Debrecen környékén és Kréta szigetén, valamint ..Albàniàban is. A jàszok szent àllatai voltak a halak àltalàban is de különösösen az òriàsi tok-hal, a kecsege; tovàbbà a sün (a ma màr csak Dél-Europàban élö oriàs-sün) és a fecskefarku pillangò...Szerepe volt még a jàszoknàl a denevérnek is, ugy testalkata miatt mint fekete szine miatt is. A jàszok fo" kultusz-szine ugyanis a fekete volt, bàr emellett szerepelt nàluk még a kék, (sötétkék) és a fehér, valamint az ezüstszin is... Tény, hogy JÀSZ szavunk közvetlen hangtani rokona a GYÀSZ szavunk, amely értelmével a fekete szinnel van eszmetàrsulàsban. Ezen gyàsz szavunknak azonban régi nyelvünkben és népünk nyelvében még ma is jàsz felel meg és tulajdonképpen fekete értelme van... Tény az is, hogy a legtöbb népnél a gyàsz szine a fekete, némelyeknél azonban ellenkezöleg a fehér az... A jàszok szent növénye...: a jàvor-fa, a nemesgesztenye...Jelképes növény volt a jàszoknàl az ISZALAG (Clematis), amelyet népünk JUSZALAG-nak is nevez. Ez volt nàluk Tündér Ilona - akit azonban ök Jolàn, Jùliàn neven neveztek - jelképes növénye, ua.ugy, mint a magyaroknàl a gyöngyviràg, habàr ua.ezen szerepe volt a JAZMIN-nak is... A jàszok csillagtisztelök voltak...Mivel pedig a négynyolcas szàmrendszer szerint szàmoltak, ennélfogva természetesen a csillagalakot is négyàgura àbràzoltàk, ellentétben a magyarokkal, akik öt-tizes szàmrendszerükböl folylag ezt ötàgura, a szemerék pedig hatos szàmrendszerük szerint hatàgura.... A jàszok a szikràt ISZKRA-nak, IZINK-nek nevezték, jésitéssel pedig JIZKRA, JIZINK-nek. Erdélyben ma is ugy a szikra mint az izink szo valami igen kicsiny dolgot jelent mindig. Ugyanigy IZ szavunk (rövid i-vel) szintén kicsi értelmü, mert valaminek kis részét jelenti ma is (avar szòval: percét) mig IZÜLET alatt az izek közötti érintkezés helyét értjük. Megjegyzendö itt, hogy szikra= kicsi szavunk pontos kun-magyar szocsoportbeli pàrhuzama a görög mikrosz= kicsi....
Jerevántól 200 kilométerre található az örmény Stonehenge - Carahunge; a megalitikus építmény korát 7500 évesre becsülik, vagyis két és fél évezreddel idősebb angliai társánál.
Carahunge fordításban beszélő köveket jelent. Az építmény Sziszián városa mellett látható, ahol egy 7 hektáros területen kétszáznál több óriás kő található. A kövek némelyikébe lekerekített szögletű lyukakat fúrtak, amelyeken keresztül az égbolt különböző pontjai láthatók. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy ez a világ legősibb csillagdája - olvasható a Salisbury Journal című brít hírportálon.
Tiszteletbe tartom, hogy Te jàrod a sajàt utadat! Te egy ùj M.A. vagy.. Magyar Adrojàn uttörö volt, nem kell leragadni az ô felfedezéseinél, azt tovàbb lehet fejleszteni, vagy màs modszereken "morfondirozni".
Èn azért idönként beteszek részleteket az Ösmüveltségböl, mert lehetnek, akiknek nincs meg és nem ismerik. (ha nincs alap, nincs mire épiteni...)
"...Az amazonok szüzességével kapcsolatban föl kell még emlitenem a szüzanyasàgot vagy szüzen-szülést (parthenogenesis) is. Mindenekelött fölhozom itt a Szuzanna nônevet (a héber nyelvben szuzàn=liliom), amely meglepö egyezés azért nem làtszik véletlennek, mert a szumer nyelvben <anna>= anya, ugyhogy az Anna nönév értelme is aligha volt màs, mint anya. Fölemlithetö még az is, hogy Elàmban, azaz a szumerek szomszédsàgàban élt egy <szuzàn> vagy Szuzin, szuzinàk nevü nép (François Lenormant: Histoire ancienne de l'Orient. IX. kiadàs, Pàrizs 1885. I. kötet 28.old), amely tehàt a szumerek rokona lehetett és tehàt szintén nöelvü. Tudjuk, hogy a szüzenszülés a méheknél annyiban meg is van, hogy a him àltal meg nem termékenyitett méhkiràlyné vagy méhanya is tojik, csakhogy ezen tojàsokbol kizàrolag him méhek kelnek ki. Ez fejti meg azt is, hogy a hitregék szûzen-szülö istennöi is mindig fiat, sohasem lànyt szülnek.... A szûzanyasàg tehàt alacsonyabb rendü fajoknàl valoban még megvan, ami pedig nem is màs, mint a szaporodàs legkezdetlegesebb modjànak, az egyszerü osztodàsnak a maradvànya... Föltünhet bàrkinek <méh> (àllat, apes) és <méh> (anyaméh, uterus) szavunk teljes azonossàga. Véletlenség-e ez? Lehet, hogy az, csakhogy szerintem a két szo ily egyezése màr ösnyelvünkben is meg kellett legyen, mert ez azonossàg nyomàt màr az egyiptomi müveltségben is megtalàljuk...Idézem itt Fày Elek màr többször emlitett müve 199. old. ezeket: <A Nap testét képezö szikràkat élet- vagy lélekatomoknak tekintették az egyiptomiak. Azt tartottàk tovàbbà, hogy a lélekatomok folyton ugy hemzsegnek a Napban és a Nap körül, mint a méhek a kaptàrban és a kaptàr körül. Emile Soldi fr. tudos (La langue sacrée) könyvére hivatkozva irja Fày még ezt: <hogy a lélekszikràkat (azaz lélekatomokat) valoban méheknek tekintették az egyiptomiak, ezt Soldi hatàrozottam mondja, s ezt ezen fölül egyik ugynevezett determinativ ( naptànyért övezö pontokbol àllo) hieroglif egyiptomi <apisz> nevével bizonyitja, mely szo hiszen azonos a latin <apes>= méh (méh-àllat) szoval. De volt az egyiptomiaknak még egy hieroglifjele, amelyet meg <mehi>-nek neveztek, amely szo viszont a magyar <méh> szoval azonos..."
Hála Safinak, nekem már megvan Magyar Adorján. De az igazság az, hogy nem vagyok egy olvasztgatós típus. Nekem az igaz olvaszvas maga a vizsgálat tárgya. A magyar nyelv. Sok mindent ki lehet koholni, olvasztani belőle. De ennek technológiája még messze nincs kész.
"...a régi görögök Földistennôje <Szemele> nevét, amely név a mi Szemere nevünknek csak làgyult l-les kiejtése...Tudjuk, hogy a nöiség és szerelem istennôje a görögöknél Afrodite-Venusz volt, mi pedig észrevettük màr, hogy Tündér Ilonànk ez istennôvel azonos volt. A nôiség és szerelem istennôjét az elöazsiai ösnépek Asztarte néven nevezték, de neveztetett ugyanez istennö SZEMIRAMISZ, helyesebben SZEMIRAMET és SZAMURAMAT néven is,...Vilàgos, hogy az -isz végzés csak elgörögösités. Màsrészt a <met> vagy <mat> szo nö és anya értelme az àrja nyelvek <mater, Mutter, madre, Mädel> szavakbol eléggé ismeretes...Miszerint Szemiramet név értelme nem is egyéb, mint Szemere-nö, amely magàban foglalhatja ugy a szemérmes-nö, mint a a gabona-nö és akàr a szerelem-nö vagy szeretö-nö értelmet is... Szumer nyelven ugy <se> mint <sum> is szemet jelentett... Szemere törzsünk legföbb szent àllata volt a méh, azaz a méhek, amelyek mindenkor szàmossàgot, nagy sokasàgot képeztek, ugyanugy, mint a gabonaszemek. Ezen kivül a méhek oriàsi többsége is mindig nönemü, mivel mind ilyenek a munkàsméhek, csakhogy ezeknek nemi életük nincsen, vagyis mindhalàlukig szüzek maradnak... ..A méhekkel kapcsolatban ..szolanom kelle az amazonokrol is. Sok, többé-kevésbé zavaros rege szol roluk, ugythogy màr a régi irok is, ugy mint a tudosok, létezettségüket kétségbe vontàk vagy tagadtàk és mesének vélték. Pedig szerintem valoban léteztek olyan nöelvi törzsek is, amelyek a nôelviséget annyira tulzàsba vitték, hogy amazontàrsadalmat létesitettek...A valosàg szerintem annyi, hogy voltak szemere törzseinknek olyan àgai is, amelyek a nöelviségben màr ösidöktöl kezdve annyira mentek, hogy nàluk a férfinem tényleg oly alàrendelt helyzetbe került, amilyenben a méheknél van, hogy csak a fajfentartàs egyszerü eszközévé lettek, mig a munkàra és a harcra màr csak a nök voltak képesek, erre màr gyermekkoruktol kezdve lettek kiképezve és edzve. ... Az amazonokrol följegyeztetett, hogy Diàna Istennônek, màs nevén Artemisznek, azaz a Holdnak szüzkénti megszemélyesitésének nagy tisztelöi voltak... SZMIRNA kis-àzsiai vàros régi neve a följegyzések szerint Zamorna volt. Strabo àllitja pedig, hogy e vàrost az amazonok alapitottàk és hogy ott a Holdistennô tiszteletére csodàs fényü templomot épitettek, amely templom papnöi mindenkor örök szüzességet kellett fogadjanak. Mi màs pedig a fönti név, mint Szemir-nö vagy Zamor-nö? utobbi mélyhangzoan..."
"...a magyar törzsek vallàsos alapjelképe a magot is jelképezô gömb volt, ugyanugy a szemere törzseknél a gabonaszemet, föleg a buzaszemet is jelképezö <szem> vagy <som> alak volt vallàsos alap-jelkép... A mag fogalmàra nyelvünknek van még egy szava, a SZEM szo, amely azonban ma is inkàbb a gabonafélékre hasznàltatik, annyira, hogy népünk e szot sokszor egyszerüen gabona értelemben is hasznàlja. Példàk: "Egy zsàk szem"= egy zsàk gabona...avagy: "Szemet szorni a galamboknak". Ezen SZEM szavunkat vidékek szerint népünk ma is ejti SZÖM-nek, mivel pedig a mai Ö hang helyett régen gyakran U hang àllott, eszerint következtethetö, hogy a jellegzetesen gabonatermelô SZUMER nemzetnév is azonos a mi SZEMERE törzsünk nevével, màs szoval, hogy a szumerek egy ösidôkban kivàndorolt szemere törzsünk voltak. Megvan ugyan <szem> szavunk az àrja nyelvekben is,..latin-olasz <semen>, <seme>, <semenza>, német Same és szlàv <szeme, szjeme>= mag, csakhogy az àrja nyelvekben ez magot egészen àltalànosan jelent, minden olyan megkülönböztetés nélkül, mint amilyen a magyarban van a MAG és SZEM között, azaz gömbölyded mag és hosszukàs szem között... Van azonban <szem> szavunknak még egy értelme is, amely értelme az àrja nyelvekben màr szintén teljesen elveszett; ez a szo SZEM, azaz làtoszerv értelme. Az emberi szem pedig valoban hosszukàs, tehàt valoban <szem>alaku... Szem mint làtoszerv szavunknak még màs rendkivül érdekes összefüggései és eszmekörei is voltak, ami mai nyelvünkben is él még ugyan, de amit ôsvallàsunk alaposabb ismerete nélkül észre sem vehetni... Emlitettem, hogy ösnépeink némely törzse nöelvi volt, mint a szemerék is, hogy nàluk uralkodo elem a nök voltak, amiért is nàluk a nök erösebbek, öntudatosabbak és erélyesebbek voltak..és hogy a szerelemben is ök voltak a kezdeményezök. Mindez azonban tàvolrol sem jelentette azt, hogy szemérmetlenebbek, illetlenebbek lettek volna. A szemérmetesség a nônek egészen természetes, természetadta sajàtsàga...Es <szemérem, szemérmetesség> szavaink is tehàt a a <szem> szobol szàrmazik. Mi több, a magyarsàg északibb részei népi nyelvében ma is szemere= szemérmetes, szerény, szégyenlös. Tovàbbà szende szavunk is, csakhogy ebben ugyanazon r beékelés van, mint kemény szavunknàl a szlàvban, de amely beékelési törvény a szlàv nyelvekben ismeretlen. Föl kell hoznunk még a német Scham=szemérmetesség és szégyenkezés szot,..ennek pontosan megfelel a horvàt-szerb <sram>= szemérmetesség, szégyenkezés... A szemérmetesség jelképe a lezàrt szem, egyszerüen àbràzolva [pont olyan, mint a gabonaszem] föképp pedig a buzaszem is ilyen. De jelképe a lezàrt szem még az àlomnak is. Mégpedig szunnyad szavunk régebbi alaja szumnyad volt, aminek meg pontosan a latin <somnus>= àlom felel meg, söt miként a magyar szumnyad-bol az mn idövel kettözö nn hanggà vàltozott, tökéletesen ugyanugy, ahogy a latin somnusbol a mai olaszban is <sonno>= àlom lett. Egyébként pedig a szlàvban is <szan>= àlom. Csakhogy az àrja népek màr semmit sem tudnak arrol, mi köze az àlomnak, szunnyadàsnak a szemérmetességhez és a buzaszemhez..."
Sajnos ez ma a tudomámosan """"korrekt"""". Kultúrálatlan, lovas, vad, nyershúszabáló (azért megkérdezhetnénk, hogy a többi kultúrált európaiak esznek-e kolbászt és sonkát?) Európába idegenként érkezett nomád nép volt a magyar. :-(((
Pedig hát!? Talán meglehet pont fordítva.
Többek között még a kalandozások kora is teljesen félre van magyarázva. Rablóhadjáratok. Nem ám a nyugati kultúrált, egymással viaskodó vadak hadimeghívásai.
Hát meglepett a dolog. A jelölést ostoba valamir rosszra számító aljas provokációnak tartom (történész). Igaz Ő ebben az időszakban szóbakerült (1994-1998), mint Köztársasági Elnökjelölt is.......
"A magyar embernek évszázadnyi időbe tellett, amíg a lovaglástól elgörbült lábával megtanulta az eke utáni egyenes testtartást, és leszokott arról, hogy gyönyörűségét lelje az asszonyok és a gyermekek lemészárlásában." (Glatz Ferenc: "A magyarok krónikája", Budapest, 1996. 9. oldal.)
Könyvidézet is lehet, melynek tartalma szintén egy idézet. Jobbik eset, ha a forrás is jelölve van. Abban a forrásban is van egy forrásjelelölés, míg el nem jutsz egy olyan forrásig, ahol már vagy nincs több forrás, vagy van egy végső forrás pl. Népszava 1974 X.hó, Y.adikai szám, cikkcím oldalszámmal mondjuk. . ;-)
Ez a megszólalása, még az elektrónikus irásbeliség kora előtti. Egy interjúból született újságcikk, vagy valami ilyesmi lehet. Azt hiszem ezt a forrást a guglihoz szokott és elkényelmesedet keresőként nehéz lesz megtalálnod. De itt szerintem ne politizáljunk! (Mindenesetre személye egy szagértői kormány élére baromira érdekes javaslat.)
Kedves olvtársak, segítséget kérek: emlékszik esetleg valaki, hol láttam egy Glatz idézést a honfoglaló magyarokról ? Nem bírok ráakadni. Előre is kösssz...
Egy több mint hétezer éves újkőkori település részletét tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum Ős- és Népvándorlás kori Osztályának munkatársai a óbudai Duna-parton. A kutatások eredményeképpen egy teljes újkőkori ház vált rekonstruálhatóvá, amely egyben az eddig ismert legkorábbi, egészében feltárt lakóépület Óbudán - tudósított róla M. Virág Zsuzsanna ásatásvezető régész.
...
A rétegtani megfigyelések szerint a területen észak déli irányban egykor megtelepedésre kevéssé alkalmas természetes mélyedés húzódott. Ettől keletre, közvetlenül a Duna-part mentén - feltehetőleg az áradásokkal összefüggésben – csak gyérebb települési nyomokat leltek fel. A mélyedéstől nyugatra, a Nánási úthoz közelebb fekvő az áradásoktól jobban védett magasparton azonban egy újkőkori település nyomai rajzolódtak ki.
A település a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia kultúrájának fiatalabb, kottafejes és Zseliz fázisát képviselte (i.e. 5200-4900), a jelenségek huzamosabb ideig tartó vagy többszöri megtelepedésre utaltak. Ebből az időszakból egy nagyjából észak-déli tájolású, 20 méter hosszú, 6 méter széles, oszlopos szerkezetű épület teljes alaprajzát dokumentálhatták, illetőleg több hasonló ház részletét figyelhették meg.
A feltárás során megtalálták a középső rézkori Ludanice kultúra (i.e. 4000-3800) településének nyomait is.
