Egyre többen érzik úgy, hogy a mostani helyzet, ahogyan berendezkedtünk és élünk ezen a bolygón, katasztrófához vezet, ezért sokáig már nem folytatható, nem fenntartható és nem is igazságos.
Rossz a gazdasági rendszer. A jólét növekedése csak a gazdasági növekedés útján valósulhat meg, ezzel viszont rövidesen természeti erőforrásaink végéhez érünk, de lehet, hogy még előtte klímakatasztrófát okozunk.
A rossz gazdasági rendszert egy rossz pénzügyi rendszer irányítja. A pénz kibocsájtása magánkézben van. Egy pénzügyi elit a bankrendszeren keresztül tetszőleges módon szabályozza a pénzmennyiséget, idéz elő vele világgazdasági válságokat, és taszít vele mélyszegénységbe százmilliókat.
Igazságtalan a politikai rendszer. Pártok és pártszövetségek vezetik az országokat. A pártok viszont ellenérdekeltek az emberek jólétével szemben, hiszen az ő céljuk a hatalom birtoklása, és a mögöttük álló gazdasági és pénzügyi erők érdekeinek érvényesítése, ami általában a lakosság rovására történik.
Rengeteg kezdeményezés születik napjainkban, ami alternatívát jelenthet a mostani helyzetre, fenntarthatóvá és élhetővé teheti az emberi életet. A teljesség igénye nélkül: Kulturális kreatívok, Vénusz Projekt, önfenntartó közösségek létrehozása, (pl Magfalva) kamatmentes helyi magánpénz kibocsájtása, stb.
Te mit tartasz valós alternatívának a már meglévők közül? Van-e saját ötleted?
Te hogyan változtatnád meg a mostani berendezkedést? Mondd el bátran, még ha elsőre őrültségnek tűnik is:
Hogyan változtatnád meg a világot?
Véleményem szerint pedig az emberiség nem ismeri fel azt a nyilvánvaló tényt
hogy a hatalmon a pénzen a politikán és az emberek kizsákmányolásán alapuló
gazdaság , amit a világ " szakértői " úgyneveznek hogy fejlődés ! annak csak egy
vége lehet , nevezetessen hogy most pusztítjuk el a saját és a gyermekink jövőjét !
Minden egyes teremtett embernek a földön saját magában kell gyökeres változtatást végrehajtania, méghozzá a szabad akaratából azzal a nyilvánvaló céllal hogy a Földön kialakuljon végre a kölcsönös segítésnyújtáson és szereteten alapuló világ ! Ezt a folyamatot nagyon egyszerű elkezdeni , ne vásárolj csak amennyi a kényelmes és a mai életszínvonalhoz szükséges a többivel segítsd a rászoruló embertársad hogy aztán ő is ezt tudja tenni , és ezzel egy láncreakciót indíthatsz el ami előbb egyéni és családi majd társadalmi végül az emberiség szintjét éri el, amikor is forma azonosságba kerülünk a Természettel ! és akkor már ki mondhatjuk hogy elértük a létezésünk célját ! Nos én így gondolom !
Szerintem a világgal alapvetően az a probléma, hogy szélsőséges mértékben az önérdek mozgatja, és csak másodlagosan vesszük figyelembe a másik érdekét. Legyen szó bármelyik társadalmi alrendszerről: gazdaságról, oktatásról, egészségügyről...stb.
Ha változást szeretnék a világban, akkor ezt változtatnám meg a kölcsönös felelősségvállalás irányába. Hogyan? Megfelelő környezet kialakításával, hogy ezt a hozzáállást egyszerűen meg lehessen tanulni: olyan tévécsatornával például, aminek ez a témája, ilyen újságokkal, weblapokkal, youtube-videókkal, és egy iskolarendszerrel, ami ezt támogatja. Így meg lehetne változtatni az önérdek szűk látókörét, ami miatt az egész rendszer válságban van.
Most még van lehetőség a változtatásra. Ha leáll a fosszilis energiahordozók kitermelése (hamarább mint sokan gondolnák), akkor már késő lesz. Most még adott a tudományos és technikai infrastruktúra. Amikor vége az "olajkorszaknak", ez az infrastruktúra hamarabb épül le semhogy bármi változás lehetséges legyen. A világ káoszba süllyed.
Einstein mondta: "Nem tudom, milyen fegyverekkel vívják a harmadik világháborút, de azt tudom a negyediket milyennel - kövekkel és botokkal".
Persze, hogy igaz a végső megállapításod. A dolgok menetébe beavatkozni nem nagyon lehet. De a világ alakul mégis, mint púpos istengyerek a prés alatt. Van az a mondásunk, hogy az okos, a más kárán tanul. De együtt ez nem lehetséges. A saját kárunkon vagyunk csak tanulni együtt képesek.
Csakhogy több zaj kell most, mint kelle hajdanában.
NYEGLE
Vegyetek, ím, nem bánja meg, ki vesz,
Ily alkalom még nem volt és nem is lesz.
A TÖMEGBŐL
Ide vele! - Nekem bármelyik elkel. -
Ah, mily szerencse. Milyen drága vétel.
LUCIFER
No ládd, e nép, mely közt már senki nem hisz,
Ami csodás, hogyan kapkodja mégis. -
ÁDÁM
Velőt fagyasztó látvány, mit kísértesz?
Ki mondja itt meg, melyik bűnösebb,
Avagy csupán a társaság talán? -
Hol ez rohad buján tenyész a bűn.
ÁDÁM
Áldlak sors, hogy bíróvá nem tevél.
Mi könnyű, törvényt írni pamlagon -
Könnyű ítélni felűletesnek,
És milyen nehéz, ki a szívet kutatja,
Méltányolván minden redőzetét.
ÁDÁM
Ismét csalódtam, azt hívém elég
Ledönteni a múltnak rémeit
S szabad versenyt szerezni az erőknek. -
Kilöktem a gépből egy főcsavart,
Mely összetartá, a kegyelet,
S pótolni elmulasztám más erősbbel.
Mi verseny ez, hol egyik kardosan
Áll a meztelen ellennek szemében,
Mi függetlenség, száz hol éhezik,
Kutyáknak harca ez egy konc felett.
LUCIFER
Hiú ember, s mert korlátolt szemed
Zilált csoportot lát csak odalent,
Már azt hiszed, nincs összeműködés,
Nincs rendszer az életnek műhelyében?
Nézz hát egy percre szellemi szemekkel,
És lásd a munkát, melyet létrehoznak,
Csakhogy nekünk ám s nem kicsiny magoknak. -
Besötétül. Az egész vásár csoportozattá alakul, mely a szín közepén tátongó síron ás, azt körültáncolja, míg egymás után mind beléje ugornak, részint némán, részint amint egymás után szólottak.
Nem tudom mennyire kátott a jövőbe Madách, de mint a fenti idézetekből is látható, a mai világot tökéletesen megjósolta. Remélem a jövő nem olyan lesz, mint a műben...
Igen sok országban, köztük nálunk is kidolgoztak olyan eljárásokat, melynek segítségével például apró vízcsöppeket lehet mind a benzinbe, mind a dízelolajba juttatni. Ezáltal a motor hengerében robbanási folyamat során a vízcsöppecskék is elgőzölögnek, párolognak a tágulás során, munkát végeznek a dugattyún. Valamennyire rontják ugyan a termodinamikai hatásfokot, de a környezetbe kiengedett veszteséghő mennyisége is csökken, ezért összességében kevesebb üzemanyagra van szükség.
Csak a rend kedvéért írom le: Az Otto (benzines) motoroknál kb. az üzemanyag háromnegyedét égetjük el hasznos munkavégzés nélkül, a Diesel (gázolajos) motoroknál pedig a kétharmad részét. Ezt a tékozlást ez élővilágban sehol nem tapasztaljuk. Ez a pazarlás többféle módon is csökkenthető. A mai technikai társadalom emblematikus, általánosan elterjedt motorjai nem egyszerűen gyengécskék, hanem technikailag indokolatlanul, irracionális módon pazarlóak, ezért egyben szennyezőek is. Több szinten is régóta tudnánk csökkenteni ezt a pazarlást. Mind az égés során (vízadagolással) a munkahengerben, mind a kilépő füstgázok hőenergiájának további hasznosításával.
Az üzemanyaghoz hozzáadott víz szuszpenzió létrehozásának módját már olyan sokan újra és újra feltalálták, hogy külön nemzetközi osztályozási számot kaptak a szabadalmi hivatalokban: ez a FosB47/2 sorszám. Ha csak az utóbbi évtized angol nyelvű szabadalmi kivonatait számoljuk ebben a témában, akkor csak erre 127 találatot kapunk csak az ep.espacenet.com szabadalmi keresőprogrammal. De ennél jóval többen találták meg az üzemanyag fogyasztás és környezetszennyezés csökkentésének ezt a kézenfekvő, logikus megoldását. Sok feltaláló nem jutott túl a nemzeti szakaszon, azaz más országban nem jelentette be a szabadalmát, hamarabb feladta a kilátástalan küzdelmet az olajcégekkel szemben . . .
Hadd legyek részrehajló, ezért a sok hasonló megoldás közül csak egy, a 127-es listán nem is szereplő, kiváló magyar találmányt emelek ki. Az 1998-ban 216371A lajstromszám alatt közzétett szabadalom címe: Stabil makromolekuláris diszperz rendszerű, vizet tartalmazó folyékony üzemanyag készítmény belső égésű motorok hibrid motorként történő működtetésére, valamint eljárás a készítmény előállítására. A feltalálók Fülöp Levente és Bertha András, ha jól tudom a Veszprémi Egyetem kutatói, oktatói.
Eljárásukkal kókuszolaj zsírsavjaiból előállított emulgeátorral 10-40 tömegszázaléknyi vizet lehet stabilan elkeverni benzinben és gázolajban is. Így kevesebb üzemanyag mellett ráadásul még 10-15% teljesítmény növekedést is el lehetett érni a kísérletek során, a motorok bármiféle átalakítása és károsodása nélkül. Az eljárás egyszerű, a kókuszolaj tömegigény esetén olcsón szintetizálható. Így a keverék ára a benzin áránál 10-20%-kal lehetne olcsóbb, s korlátlan ideig tárolható, nem egyesülnek, s süllyednek le a tartályban az apró vízcsöppek.
Mivel csökken az elégetett szénhidrogének mennyisége, a CO2 (és a mérgező nitrogénoxid) mennyisége is csökken az ózonnal együtt. Így az EU 2020-ra tervezett 20% CO2 kibocsátás csökkentés már egy évtizeddel hamarabb teljesíthető lett volna, ráadásul a reálgazdaságnak kedvezőbb, alacsonyabb olajárak mellett. Ezt persze csak mi, kívülállók gondoljuk így. Az olajipar cégkultúrája más ott érthetően a következő negyedévi haszon számít csak, s az ilyen találmányok épp azt veszélyeztetik. Válaszuk ezért: Nem! Mondjunk nemet a nemre. Mi kell ahhoz, hogy a nemből igen legyen? Kíváncsiság. Nyitott gondolkodás. Nyitottság a kockázat vállalásra. És amikor a probléma megoldhatatlannak látszik, amikor a kihívás a legnehezebb, amikor mindenki más a fejét rázza, mondjuk azt: gyerünk!
(Elnézést, csak most vettem észre, hogy véletlenül a Shell cég hirdetését másoltam be a fenti bekezdésben a Newsweek 2008 szept. 22-i számából de száz hasonló blöffel találkozhatunk bármely nívós hetilapban.) Persze az emulziós üzemanyaggal nem ezek helyettesítésére szolgálnak az ilyen hirdetések. S ha ezt meg lehet tenni, akkor bármi mást is, amit csak akarnak. A vizes szuszpenziót csak az olajcégek tudnák forgalmazni saját kúthálózatukon keresztül, amelyet természetesen lévén ez az állam által szabályozott monopólium nem adnak meg akárkinek. A feltalálóknak mindeddig nem adott esélyt az olajipar.
Az autóipar persze keresztülhúzhatta volna ezt a számítást, ha a karburátor, vagy a szívótorok mögé apró vízcsöppeket porlasztó készüléket helyez - de ezt az egyszerű technikai lehetőséget is megsemmisítette valamilyen módon az olajipari érdekeltség. A porlasztóba juttatott finom vízköd sokféle módon létrehozható s szabályozható. Erre is tucatjával találhatunk megadott szabadalmat. A motorok működése során a kipufogócsonkon át távozó veszteséghőt is sokféle külső égésű motorban hasznosíthatjuk még, ezek a hibrid vízautók. Csak az utóbbi évtizedben mintegy 30 ilyen találmány született (egyetlen adatbázis adatai szerint), de az utóbbi 50 év során ennek többszöröse, különösen a 70-es évek első olajárrobbanásának idején. Ezekkel az üzemanyag fogyasztás és a légszennyezés is további 15-30%-kal csökkenthető. 2008-ban a legutolsó ilyen találmány egy nagy energiasűrűségű, ravasz, hatékony, kisméretű szerkezet. (Feltalálója: F. Claudio, szabadalmi száma EP1944184). A feltalálók között már megjelentek a kínaiak is, de bőven van köztük orosz, koreai és japán, sőt egy Trinidadból is. Számos szolgálati szabadalom is akad köztük: a Siemens, Ford, Hyundai, Honda, Nissan mérnökeinek munkái (a sok garázsfeltaláló mellett). A szabadalmak sorát olvasva gondolkodóba eshetünk: értelmes mérnökök hogy lehetnek annyira ostobák, hogy nem veszik észre: az olajipar profitját fenyegetik. Örülhetnek, ha csak vállon és nem arcon veregetik őket, miközben a páncélszekrények mélyére kerülnek a megoldások.
A belsőégésű motor és hulladékhőjét hasznosító gőz vagy Stirling motor hibrideken kívül sokkal jobban ismertek az Otto motor és elektromos motor hibridek is. Rejtélyes módon pl. a Toyota nem a legegyszerűbb, már az autózás hajnalán is megvalósított hibridet készítette el a PRIUS-nál. A legegyszerűbb esetben az autó alapvetően elektromos hajtású (kerekenként egy-egy villanymotorral). A belső égésű motor csak egy generátort működtet, ami szükség esetén a merülőben levő akkukat tölti. Így nem kell tengelykapcsoló, sebességváltó, differenciálmű, kardántengely. Ez a hajtást egyszerűbbé, olcsóbbá, megbízhatóbbá teszi, s az autó súlya és így fogyasztása is csökken. Így a szokásos 1200 cm3-es négyütemű motor helyett akár egy 600 cm3-es bolygódugattyús (Wankel) motort használnánk, aminek csak 2 mozgó alkatrésze van, vagy termo akusztikus motort. Így tovább csökkenhetne a motor tömege, löket térfogata. De ha az elektrontornádóval termeljük az elektromos áramot akkor sem belsőégésű motorra, sem üzemanyagra nincs szükség.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy a ma sorozatban gyártott autók elveiket tekintve, a lehető legrosszabb hatásfokúak, rendkívül pazarlóak (ezért szennyezőek is), ráadásul bonyolultak ezért drágák is. Mégis alig hallunk egy pisszenésnyi kritikát sem az autósmagazinokban vagy az újságok (bújtatott reklám) termékismertetőiben. Következésképpen egy tragikusan rossz szerkezetű, erőforrásainkat tékozló, a jövőt felélő ipari komplexumot tartunk életben, ami egyértelműen régóta elszívja és elzárja a lehetőségeket a sokkal jobb, versenyképesebb termékek elől. Részben a színfalak mögötti ár és termék kartellel, részben fizetett hirdetések segítségével. Az olajipar (Joseph Goebbelhez méltó) propaganda és jól koordinált szervező munkát végez. Még szűk körben se terjedhet el, hogy jelentősen csökkenthető a fogyasztás és környezetszennyezés pusztán a 150 éve ismert fizikai és műszaki elvek felhasználásával. Ez az olajipar egyetlen elismerésre méltó tevékenysége - csak ebbe belerokkanunk.
Háztartási energetika
Nézzünk más energia felhasználási területet is: például egy átlagos családi házat. A háztetőre kihelyezett fotoelektromos napelem, vagy a Nap hőjét közvetlenül befogó napkollektor (az első világban) már kezd elterjedni. Mindezen eljárások, bár egyre olcsóbbak, még mindig drágák. Még meghaladják a jelenlegi - és egyre növekvő - ipari árakat. Ezért nem volt érdeke - de lehetősége sem - az energiaiparnak, hogy ezt a megoldást megsemmisítse, hiszen ami náluk is drágább, azt békén hagyják. De egy jóval egyszerűbb, gazdaságosabb megoldással a megsemmisítés már megtörtént. Ebben a rendszerben a háztetőre olyan napkollektor került, amelyikben tükrök segítségével melegítettek fel olajat kb. 160 C-ra. Ez a forró olaj egy hőtárolóba jutott, ahol egy bizonyos típusú sót olvasztott meg. Az olvadt sóban sokkal olcsóbban, kisebb térfogatban tárolható a hőenergia, mintha ezt elektromos energia formájában, akkumulátorokkal tennénk. Ezt a hőt aztán vagy fűtésre használjuk közvetlenül, vagy pedig termo akusztikus gépek segítségével kisméretű, olcsó, egyszerű szerkezet segítségével, elektromos energiát állítunk elő, akár éjjel, akár nappal. Ezt a rendszert többen is feltalálták már. Éppen egyszerűsége és olcsósága miatt, illetékes helyen észrevették veszélyességét (olvasni is ritkán lehet erről a megoldásról). Ennek talán az is az oka, hogy az olaj- és gépkocsi-ipar hirdetéseiből jócskán profitáló média nem mer, vagy nem tud erről beszámolni. Ez az olvadt só segítségével működő rendszer jóval olcsóbb lenne, mint a mostani félvezetős napcellák rendszere. Ezért az energetikai ipar szorosra zárta sorait, és a rendszert, és ezt az új, veszélyes vetélytársat kiiktatta.
Hasonló történetet lehetne mesélni például az abszorpciós klímaberendezésekről is. Rekkenő nyári melegben különösen a nagyvárosok hőszigeteiben ma már klímaberendezés nélkül nem lehet megélni. Régóta tudják, hogy abszorpciós berendezésekkel remekül lehet hűteni, régebben kisebb-nagyobb teljesítményű hűtőszekrények nálunk is készültek ezen az elven. Ha egy épület tetejére nagy hőelnyelő paneleket helyeznénk föl, kis mennyiségű elektromos energia segítségével lehetne hűteni, klimatizálni épületeinket. Ez a rendszer hőszivattyúként is működhetne. Tehát akkor, amikor a külső hőmérséklet mindössze 5-15 C, jó hatásfokkal használható lenne fűtésre is. Ez is veszélyes Disruptive Invention, azaz a játékszabályokat átíró találmány, ezért megtörtént az érdekelt cégek együttműködése - ez az ötlet sem juthatott el a piacra.
Ezek után nem csoda, hogy a belsőégésű motorok nagy mennyiségű hulladékhőjét hasznosító talán száznál is több működőképes találmány nem valósulhatott meg. Bármelyikük olyan mértékben csökkentette volna az olaj iránti keresletet, hogy számukra veszélyesen alacsony szinten állt volna be egy újabb Nash egyensúlyi pont. S ha az első ilyen találmány elterjed, akkor ez veszélyes precedenst terem, mert utána jön a másik, a harmadik...
Újabb lépésként a motorból kilépő hulladék hőt is össze lehet gyűjteni: például olvadt só segítségével. Így a zsúfolt belvárosban széndioxid kibocsátás nélkül is lehetne a dugóban araszolni egy külső égésű Sterling motor nyomatékával. Bár ez az eljárás kétszáz év óta ismert, kipróbált, mégsem terjedhetett el. Ez mutatja, hogy az olaj- és az autóipar a Nash-féle egyensúlyon alapuló kooperáción és az innováció elnyomásán működik, nem enged kalózkodást, kitörést,technikai haladást. Alapvetően másként működik, mint a versenyszféra, és nem a közérdeket szolgálja.
Az olaj és az autóipar saját szempontjaiból kiindulva a maximális profitot adó utat választotta, ám közben a vele és belőle élő iparágakat tönkreteszi. Például a mezőgazdaságot, a turizmust, a légi közlekedést, az építőipart, az élelmiszeripart, a feldolgozóipart és bankszektort - ahol a magas energiaárak miatt már megindult a csődsorozat. Az elektronikai ipart és az elektronikus médiát nem érinti szerencsére az energetika szárnyalása, de a papír alapú újságokat már igen, mert a papír ára és a munkaerő ára növekszik.
A tankönyvi közgazdaságtan aranyszabálya a folytonos innováció. Ennél is erősebb vasszabály viszont a maximális profit elérése. Ezt az energetikai iparban éppen hogy az innováció teljes kiirtásával érték el, majdnem teljes sikerrel. Ennél viszont még erősebb szabály lenne az, amit az emberiség történetében minden vallás többé-kevésbé így ír le: élni és élni hagyni.
Az olaj- és autóipar ezt a legelemibb szabályt nem tartja be. Elég ehhez megnézni a benzinkútnál az árakat, vagy azt, hogy az USA-ban körülbelül 12 liter/100km a gépkocsik átlagos fogyasztása a terepjárók miatt, holott technikailag kis módosításokkal (a már említett vízadagolással vagy durranógáz adagolással) 6 liter/100 km-es fogyasztás könnyen előállhatna. A vízgőz-benzin hibridekkel ez is felezhető lenne. Korszerű, könnyű szerkezeti anyagokkal, kisebb autóméretekkel ez még csökkenthető lenne. Ezen a ponton látszik, hogy mennyire nem érvényesül az élni és élni hagyni elve. Pusztán a XIX. századi, a középiskolai tankönyvi fizika használatával is le lehetne az autók szennyezését és fogyasztását szorítani a mai érték töredékére. A XX. századi tanított fizika alkalmazásával például Farnsworth, Papp találmányaival - pedig teljesen kiiktathatnánk a környezetszennyezést, vagy a fosszilis energiaforrásoktól történő függésünket. Az, hogy a számos lehetőség közül egyik sem valósulhatott meg, azt mutatja, hogy az autóipar fejlődését mesterségesen leállították. Ha a kérdést feltesszük: kinek az érdekében? - akkor a tettes gyorsan előkerül. Az olajipar rövid-, közép- és hosszútávú érdekei ezt diktálják.
És itt az egyéb találmányokról, mit például a gravitációs nyomás, Kasimir erő, szonoluminiszcencia segítségével történő energiatermelés, alternatív gyógymódok és több száz olyan találmány, szabadalom, melyeknek létrehozóit, feltalálóit eltüntették, meggyilkolták vagy jobb esetben csak ellehetetlenítették, még nem is szóltunk. Egy nyíltabb, emberibb, szakrálisabb társadalmi berendezkedés esetén ezek a találmányok már mind megvalósultak volna, és elhoták volna az emberiség valódi aranykorát. Még most sem késő, csupán az eddig alvó, begubózó tömegeknek kell öntudatra ébredni és kikövetelni a változásokat.
Rengeteg kezdeményezés születik napjainkban, ami alternatívát jelenthet a mostani helyzetre, fenntarthatóvá és élhetővé teheti az emberi életet. A teljesség igénye nélkül: Kulturális kreatívok, Vénusz Projekt, önfenntartó közösségek létrehozása, (pl Magfalva) kamatmentes helyi magánpénz kibocsájtása, stb.
Van-e saját ötleted? Te hogyan változtatnád meg a mostani berendezkedést? Mondd el bátran, még ha elsőre őrültségnek tűnik is: Hogyan változtatnád meg a világot?
Van. Ezt a rengeteg kezdeményezést összevonni (más ötlet nem is kell hiszen ebben a dömpingben benne van az összes jelenleg ésszerű ötlet, csak ki kéne válogatni a gyöngyöt a korpából), az összes alternatív molyolás helyett EGY NAGY KÖZÖS globális.
A segélyszervezeteket is bele. Mindent bele! Minden olyan szerveződést ami felismeri, hogy a helyzet tarthatatlan, és vél megoldást egy nagy szervezetbe, kész tenni, és nem a hatalmaskodás és haszonszeréz s célja (mert azok fals, önkényes bűnbandák)
Egy tiszta, egyszerű, célirányos, átlátható, planetáris szervezet kellene tehát, ami hierarchia nélküli, nincs főnök nincs kiemelt, jobban fizetett, hanem egy mindenkiért, mindenki egyért: a világ jobátételéért illetve megjavításáért. A jelenlegi kaotikus átláthatatlan és korrupt helyzet helyett...
Pont ez az egyik fő probléma, hogy rengeteg a szerveződés, a széthúzás szétforgácsolódás pontosan a célt akadályozza.
A segélyszerveztekből is van több ezer a világban. Más nevek logók, igazgatók, sallangok, bürokrácia, korrupció és más ideológiák, ám a CÉL UGYANAZ. Ha mind egyesülne egy naggyá, de nyilván jól szervezve, a fölösleges hierarchiát és egyéb gátló tényezőket felszámolná, a kiadásai 80%-át meg tudná fogni, és azt is a segélyezésre tudná fordítani, ha csak ez megvalósult voltna már, a világ már jobb hely lenne...
Talán amíg a földön vannak ezek a monstrumok, oda kellene adni graffitis fiataloknak. Tudnának rá fújkálni indákat, de akár kék eget is, máris beleillene a tájba...más lehet a probléma, ez nem indok. Szerintem az olaj-és gyógyszermaffia.
Az, hogy kívülről nem engedik , mert tájidegen, ez még nem lenne baj, de belülről azért még modernizálhatnák. Nem kéne leragadni az őskorban. Sokan csinálják úgy, hogy kívülről putris a ház, belülről meg fullextrás, gondolom így megtévesztve a raboló embereket.
Jaj, azt a "gumit" én olyan jelképesen értettem, nem akartam én feltalálni a spanyolviaszt:). Mintha azt hallottam volna, hogy földrengés-elhárítás szempontjából utólagosan is erősítették a paksit...vagy csak most akarják?
Én nagyon bízom benne, hogy legjobb tudásunk szerint kihasználjuk majd a föld hőenergiáját. Talán kishazánk jobban áll belőle, mint napenergiából. Lehet, hogy még drága, vagy az olajlobbi ami gátol minket, nem tudom. Persze itt van most ez a Dráva medence alatt talált gázmező is. Főleg azt hallottam róla, hogy nem gazdaságos a kitermelése. Egy biztos, a nehéz feladatokat "ilyen" http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/vida_balazs_mar_kanadara_keszul_/1149101/ fiatal egyetemisták kezébe adnám, nagyon bízom a fiatalokban.
Fogalmam sincs, h otthon a sajàt kertedben vagy földeden mit engednek ? :-( (Làttam a tv-ben, hogy Erdélyben az egyik lakosnak volt a sajàt kertjében.)
Azt tudom, h itt (Fr.o) sok ember àllandòan tüntetget, ellenzik, ha föl akarnak àllitani a természetben szélkerekeket. Azért, h ezek elrontanàk a tàjképet. En nem tudom ezeket megérteni ! Vàlasztani kellene màr, h mi a fontosabb, a biztonsàgosabb élet, vagy az, h most hogy néz ki a tàj ? Ezek a franciàk még a kis falvakban is annyira ragaszkodnak a többszàz éves, dûledezô, csùnya csalàdi hàzakhoz is (mûemlékek), nem lehet modernizàlni, vàltoztatni rajtuk külsôleg. Nem tudom megérteni ezeket az embereket...
Azt a gumianyagot még nem tanálták fel. Szakmabeliként figyelmeztetlek az ún kúszás jelenségére, ami nem más, mint hogy terhelés és nyomás alatt az ilyen anyagok lassan alakváltoznak és szétfolynak. (nem is kell földrengés, összedől az épület magától) Továbbá a gumiszál ha megpengetik berezonálhat. Ha eltálálja 3-4-5 ciklusban jó frekvenciával a kissebb amplitudójú, erősségű földrengés ezt, akkor ott esetleg kő kövön nem marad. A beton meg nagyon nem bírja a húzó feszültségeket, ami ilyen hajladozásnál (kilengés) igen intenzíven lép fel. Ezenkívül szar dolog, ha az éghető gumi alapként égni kezd egy épület alatt. De ugye ötletek vannak.
Na szóval a lényeg az egy atomerőműnél, hogy az alap legyen minnél stabilabb és a technilógiai berendezéseket kell rugalmasra tervezni. Ez Paksnál állítólag megtörtént. 6.1 (Richter skála szerint) -es földrengést kibír az épület, a csövek mégtöbbet. Nálunk ilyen még nem volt.
ON
Az alternatív energiák fontosak lesznek. Van már ún. passzív ház, ami energetikailag kicsit olyan, mint egy földi űrhajó.
Nemcsak a földrengés vagy szökôàr miatt. Amùgy is. Csernobilban nem voltak ezek, csak emberi hiba. Aztàn meg ott van a sok radioaktiv hulladék is. Nagyobb tempoval kellene a megùjulò energiàkat alkalmazni + màs lehetôségeket keresni. ( Fr.orszàg 2020-ra tervez csekély 27%-ot.)
Áááá..."csak" egy bazi nagy gumira kéne ráönteni a reaktor beton talapzatát, aztán hadd rángassa a föld, ahová akarja. A reaktort magábafoglaló épületeket meg nem párhuzamosan kéne vinni a tengerparttal, hanem arra merőlegesen és egy hajótestet megformázó 20 méter magas beton koszorút köréfonni. A cunami gyönyörűen elsiklana körülötte, nem mellesleg ide lehetne menekíteni az embereket a szökőár elől, mert annyira biztonságos lenne....vagy nem ;).
Minek halőr? Nem szaladnak el a halak(tudom, hogy az emberi gyarlóság miatt írtad) :) Épp fordítva, a halállomány felszaporodna. Ugyanis, én is horgász vagyok(igaz inkább folyami) és most természetesen elviszem az előírt halat, ha belegebedek, akkor is. Ha szabadon lehetne horgászni, akkor csak azt vinném el, amit egyszeri alkalomra elfogyasztunk, majd újra mennék friss halért. És nem eszünk minden nap halat, más sem eszik...sőt, sokan vannak, akik csak horgásznak és egyáltalán nem eszik a halat Ami a horgászengedélyt illeti(nem kellene), azon sem aggódnék, mert mindenkinek saját érdeke lenne, hogy elsajátítsa a legalapvetőbb ismereteket, egyébként csak a zsinórt áztatná. Ami a lopást illeti, szerintem visszatartó lenne a vasgolyó...de minek lopni, ha megvan engedve, hogy akkor horgászol, amikor akarsz? Szerintem így lenne ez a vadászattal is...ha megengedett lenne mindenkinek akkor sem ennék minden nap őzhúst, nem is ehetnék, mert nincs jártasságom az íjászatban, igencsak képeznem kellene magam, hogy elejtsek egyet.
A szülőnek nem az az érdeke, hogy olyanban nyomja a gyerekét, amiben tudja, hogy nem jut előre, mert nincs képessége hozzá. Amihez meg képessége van, azt úgyis észreveszik a hozzáértők és eleve kiemelik.
A középkorral kapcsolatban úgy rossz az érvelésed, ahogy van. Iparról nehezen beszélhetünk, esetleg kézművességről, valamint megnézném, hogy hány utca volt lekövezve...de nem is ez a lényeg. Ha rendesen értelmeztél, akkor én csak a lakóhelyek közvetlen közelében lassítanám le az életvitelt, ill. vinném be a természetet, azonkívül igenis felgyorsítanám, sokkal jobban,- és ésszerűbben a mainál.
Nem kellene semmiféle csodabogár, elég lenne az egyszerű katica. Nem lenne nehéz üvegházban tenyészteni, hiszen az üvegházak eleve hajlamosak a tetvekre, csak a tetveket kéne etetni, mondjuk paprikán. Egyébként ha jól tudom, fürkészdarazsat be lehet szerezni, alkalmazzák is üvegházakban.
"..és ki eteti ...? (-:"
Hát mondjuk azok a középiskolások, akiket a haltenyésztő szemelt ki, mert a többi diákkal ellentétben őket kis koruktól nem a szarvasbőgés érdekelte, hanem állandóan a tó körül lebzseltek. Én gyerekkoromban mindig botot faragtam, de senki nem vette észre, vasas szakmába adtak. Nem is dolgoztam benne soha. Szóval mindenkit a maga helyére. Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy a gyerekekkel haltenyésztő szakember is lenne :)) Vagy szerintem sok nyugdíjas is besegítene, ingyé, csak azért, hogy lekössék magukat. Biztos van(volt) olyan nyugdíjas a környezetedben, aki végig dolgozta az életét, elment nyugdíjba és fél év múlva meghalt. Csak azért, mert nem volt egy telke, vagy valami, amivel lefoglalja magát.
Miért kéne figyelni a "figyelőket"(nevelőket). és hogy jön ide a korrumpálás?
Nem mesterséges társadalomról lenne szó, csak természetközeliről és némileg lelassítottról. Az aszfalt és a beton nem mondható annak. De ha már megvannak ezek a nyomorult házak, miért ne lehetne megközelítőleg ilyenné tenni? No meg a benne élőket is.
Hát, őket össze kéne fogdosni, van egy pár belőlük. Könnyen felismerhetőek, általában a húsosfazék mellett tartózkodnak. Kemény terápiát alkalmaznék náluk, minimálbéren kéne élniük, amíg ki nem tisztul a fejük.
A bezártakat kiengedném, mert a kinti bolondok miatt kerültek bentre.
Nagyon felgyorsult az idő az a helyzet. Elraboljuk egymástól. Halálra adminisztráltatjuk magunkat és egymást. Bizalomhiány? Hol van már az adott szó becsülete? Szerződünk írásban. Azt se tartjuk aztán be és a jogászok jógáznak a papírhegyeken. Ők meg csak a rosszakat látják és szétszabályozzák az egész társadalmat. Metamunka? Dől az információ. Igaz és hazug. Hasznos és haszontalan. Vissza a természethez!
Van egy olyan makroközgazdasági elképzelés, hogy mindent időben, össztársadalmi munkaidőalapban kellene megmérni. Nem csak pénzben. Hisz az idő pénz. Matölcsér tudja ezt. Innen is van ez a söralátét koncepció. (????) A felszabadított időalapok pedig valóban alkalmasak lehetnek igazi rekreációs avagy innovatív fejlesztési tevékenységekre, és egy jobb, emberibb élet leélésére.
Ha nem lennének számítógépek, akkor úgy zuhanna össze az egész világ, hogy csak na. Na persze a világ azért lett részben ilyen, mert vannak.
Amúgy egyetértek veled. A horgászat is egy remek kikapcsolódás. Főleg mikor élvezem is a hasznát és elő bogrács és a végén együtt eszünk. Ettől meg is jön majd az együnk eszünk. És leszünk!!
Sziasztok ! Én lelassítanám az életvitelt,ezt ellensúlyozva bizonyos helyeken pedig felgyorsítanám. A kisvárosomon hozom a példákat. Először is felszedetném az összes aszfaltot és betont(rabokkal), úgyis alig van használható út. Így elszivároghatna a csapadék, megszűrné a föld, gazdagítva a vízbázist és lecsökkentené az árvízeket.Ebben a városban csak lovaskocsi, kerékpár és gyalogforgalom lenne.Mivel nem lenne benzingőz, az összes "haszontalan" fát, cserjét és bokrot kivágnám, helyükbe haszonnövényeket ültetnék.Fa pótlására akác, hárs(méz),dió, szilva, sövény helyére málna, piszke,ribizli,de sövényként kukoricát is el tudok képzelni. Aszfalt csak a helységek között,-és körül lenne, de ott alsóbbrendű utakon 4 sávos, főút 6 sávos. Ez alá hordatnám a sok felszedett betont, meg törmeléket, masszív alapot képezve, hogy szinte örökös legyen.A panelek közötti tereken a állatenyésztés folyna, olyan vadaspark - szerűen, kimondottan magyar fajtákkal.Most a büdös kukákat szagolom, akkor már inkább a széna illatát.Az összes szabad tereületet haszonnövényekkel ültetném be. Betiltanám a vadásztársaságokat, az állatok szabadon szaporodhatnának, ezzel egyidőben bárki szabadon vadászhatna, de csak íjjal, becserkészve az állatot(vadászkutya alkalmazásán még rágódom).Gépjármű nem mehetne az erdőbe, még a lelőtt vadat elhozni sem. Csak magyar fajta kutyát lehetne tenyészteni, a legszigorúbb feltételek mellett. Megszüntetném a vegyi gyárakat, területükön katicabogár, fürkészdarázs és más általam nem ismert biobogarak tenyésztése folyna a kártevők ellen. Minden város mellett lenne egy tó, amiben szabadon lehetne horgászni. Sok kisrepülőtér lenne. Repülő leszáll, áru átpakol kamionra, a gyors utakon hamar ejut a helységig, majd ott lelassítva az életet, átpakol lovaskocsira és viszi a városba...már azt a keveset, amit nem tudnak megtermelni. Mai értelemben vett iskola nem lenne. Iskolába csak addig járnának a gyerekek, amíg megtanulnak írni, olvasni és ezerig számolni és amíg az átváltásokat tökéletesen nem tudják. A továbbiakban mindent a természetben sajátítanának el, szakemberek felügyelete alatt.A szakemberek között lenne pl. orvos, közgaszdász,stb.,mindegyik a saját szemszögéből figyelné a gyerekeket és kiemelhetnék a kimagasló képességűeket. Érettségi tétel lenne fiúknál az íj készítés és használata, lányoknál egy kovásszal készült kenyér elkészítése, mindkét nemnél pedig gombavizsgálói szakképesítés megszerzése. Aki mástól ellopna egy tyúkot, azt a károsult egy évig rabszolgaként tarthatná, jó nagy vasgolyóval a lábán. Aki egy paradicsomot lopna el, mert éhes volt, azt nem büntetném meg, de ha már kettőt, annak szintén vasgolyó.Rendőr is csak lovon járhatna.Ha kergetné a raboló embert, akkor város határában kocsiból kipattan, lóra átszáll és azzal megy tovább...hacsak el nem lopta a raboló a lovat is:).
Tágabb értelemben a Tisza folyását visszaállítanám az eredeti kacskaringós mivoltába(rabokkal) és az ártéren lévő házakat eldózerolnám. Az itt lakó embereket ilyen idilli városokba költöztetném, mint amit itt felvázoltam.
A tudás megöli a teremtőt, aki uralkodik rajtad. Ki vagy szolgáltatva kényének, kedvének úgy érzed az uradnak. Ha megszerezted tőle az ő tudását, magad is teremtő leszel. De ha azzá váltál, még nincs vége az útnak. Rádöbbensz, hogy még nem tudsz mindent te sem, s keresed az újat. Hozzá pedig a hitgenerálta tudásvágyon keresztül vezet az út. Létről, létre, létrafokról, létrafokra. Megpróbáltam a Buddhizmust kicsit összehozni a mai már roppant tudós emberrel. A nihillben nem hiszek. Mert a semmi az semmi más, mint ami valamiről nem is akarunk tudni. A relatív nemlétezés.
Ezt magyarázza kb. el nekünk Laár András, alias Besenyő Pista bácsi a jelenet elején:
Tudod az embernek, jobban mondva az emberiségnek együtt több a dolga esetleg e világon, mintsem hogy boldogan eltöltse az idejét teremtője víg asztalánál itt földhözragadtan ülve. És a két irányt, amit vázoltál szükséges. Ne ítélkezzünk egyik irány fölött sem! Egyelőre! Ahhoz még túl keveset tudunk. :-((
Jó, hogy mondod, mert mostanában másfelé fordult a figyelmem (most éppen azzal foglalatoskodom, hogy igazolást keressek a tudomány világában a Teremtőre és a teremtésre, ennek keretében pl elég terméketlen vitát folytatok a Teremtés kontra evolúció topicban bigott és megátalkodott materialistákkal :) ), de majd sort kerítek a jó Nichirenre is.
