Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
- Virágzás végén Mospilan + Topas + lombtrágya (Damisol Magnus). Ez volt most kb 1 hete (kicsit elkéstem vele, mert levéltetves lett a fa, de a Mospilan megtette hatását).
- Kb május végén-június elején még egy Mospilan+Topas.
- Október végén-november elején lemosó
Nyáron még esetleg, ha látsz valami rovarkártételt, akkor egy Teppeki vagy Karate mehet rá.
Este 7-fél8 után permetezz, amikor már nem járnak a méhek.
Ősszel ültettem pár szilvafát, lepotica és topfive fajtákat. Kezdő vagyok és a permetezéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni tapasztaltabb kollégáktól.
Igazából nagyon örülnék, ha valaki leírna egy alap permetezési tervet, mikor-miért-mivel, pár szóban.
A fácskák eddig még csak egy lemosó permetezést kaptak, a virágzáskori monília elleni permetezések elmaradtak (nem is volt rajtuk virág).
A topfiveról azt írta a forgalmazó, hogy moníliával szemben rezisztens, ezzel kapcsolatban mi a tapasztalatotok?
Valószínűleg akkor a mostani méhek már nem fognak visszatalálni oda.
Van egy érzékeny időszak, úgy emlékszem, valamikor ősszel, mikor bábozódnak, és éppen átrendeződésben van a belsejük. Ilyenkor mozgatni sem szabad őket, mert akkor elpusztulnak a lárvák.
Szerintem ha fölrakod a cserepeket, akkor ezekről az egyedekről és utódaikról le kell mondani. De ha kell a cserép a tetőre, akkor kell, nincs mit tenni. A téli átrakás ártana legkevésbé, mikor a bábokban már kifejlett méhek rejtőznek, és csak a tavaszt várják. Utána ott bújnak ki, ahol vannak, aztán az utódoknak majd keresnek valahol alkalmas helyet. Nem biztos, hogy a tetőre rakott cserépben.
Mondjuk bajuk nem lesz, ha felkerül a cserép a tetőre, vagy átrakom másik helyre, fa is lessz a közelben amin játszhatnak, csak a lakótelep szűnik meg.
Ezek a méhek nem telelnek át, csak a bábok a cserepekben. Tavasszal kikelnek, aztán hordják a virágport a csövekbe, lyukakba, belepetéznek és kezdődik a ciklus elölről.
Szóval ősszel semmiképpen nem szabad felszámolni a cserepeket, mert abban van a következő generáció, a leendő tavaszi beporzók.
Úgy tudom, földbe ásott lyukakban teleknek át. Így szerintem ősz végén-tél elején számold fel a cserepeket. A számukra tervezett rovarhotelt is érdemes akkor kitenni, a neked megfelelő helyre. Így tavasszal már azt a helyet találják majd meg. Biztosan használni fogják, ha megfelelő nekik.
A cserepeket nagyon szeretik a vadméhek. Ilyen helyet készítettem a számukra, olasznádból van és a lyukátmérő 6-9mm között van. Remélem előbb vagy utóbb felfedezik és beköltöznek.
Másfél éve ültettem konténeres Jogantát. Szépen iperedik. Idén tavasszal tele volt/van virággal, most virágzik el a napokban. Meg is kötött, úgy néz ki, amin már látni a kis terméskezdeményt. Ősszel tudok az ízéről írni, egyelőre csak friss fogyasztással kapcsolatban. Legalábbis remélem.
Amiket valószínű olvastál neten: a Jojo és a Haganta keresztezéséből jött létre, Jojo vírusrezisztenssége, Haganta jó íze. Kemény húsú, magvaváló, ideális házikertekbe. Nagyon jó ízű, magas sav-és cukortartalom jellemzi (23 Brix.) Jól szállítható. Legalábbis ezeket írják róla...
Betegséget, vagy annak bármi tünetét egyelőre nem láttam még rajta tavaly és idén sem. De későbbiekben jelentkezem még.
Így permetezem: rügypattanáskor bordóilé, virágzáskor chorus, virágzás után mospilan+topas (majd még egyszer ez, ha szükséges), ősz végén bordóilé
Faliméhek: https://think.transindex.ro/?cikk=26542 Ők laknak nálad is a cserepekben. Ne rakd el, ha nincs útban. Kevesen tudják, a faliméhek hatékonyabb beporzók, mint a háziméh.
Termőkorú, új fajtákkal rendelkező társaktól kérek véleményt. A Haroma és a Joganta fajtákról milyen tapasztalataitok vannak? Házikerti használatra, friss fogyasztásra, ivólé készítésre, lekvárnak, aszalásra, a meglévő régi fajták mellé tervezem a vásárlást. Egy másik fórumon olvastam, hogy a Haroma, érés előtti rohadásra hajlamos.
Szivacs, vagy a klimaberendezés szűrőpaplanjából vágott csíkot hangyairtó porral betunkolva tekerj rá. Addig véd legaláűbb amig a tojásokat felhordják.
De idén a cseresznyefa oltáskor találtam fenn, száraz ág tövénél "áttelelő" , fészeknyi apró hangyát...
Szilvadarázs ellen mikor szoktatok védekezni? Én sziromhullás után, de úgy már minden szilván ott a fekete pötty. Azon gondolkodom, hogy most egy picit előbb permetezném meg, még sziromhullás előtt.
Az előző képen is látható ugye?! A kezdő hajtás ilyen a legtöbb szilva fajtán, aztán tovább nőve szépen kilevelesedik, terem. Néha ilyen rövidnek marad 1 vagy 2 évig, aztán vagy tovább nő, vagy elszárad.
Szilva fán kb. vállmagasságban (már szétágazás felett) új vesszőkön vettem észre, hogy némelyik erős nagy tüskéket hoz. Eddig úgy tudtam, hogy ez vadhajtés az alanyról, de azok a tőről hajtanak, ezek meg jócskán a nemesrészről. Ez akkor mi? Itt is lehet vadhajtás? levágjam őket?
Gyümölcsfáim hangyamentesítésére használom a ragacsos szalagot évek óta.
De ahogy öregszenek a fák, egyre repedezettebb, egyenetlenebb lesz a kérgük, egyre nehezebb a szalagot olyan szorosan ráilleszteni a törzsre, hogy ne találjanak a hangyák egy-egy rejtett átjárót, ahol libasorban átjuthatnak.
Próbáltam trükközni, a kéreg felső rétegét megfaragni, kisimítani, de tartok tőle, hogy ezzel árthatok a fának.
Legutóbb azt csináltam, hogy a felfedezett hangyaátjárót egérragasztóval zártam le.
Van valakinek jól bevált módszere erre a problémára?
Esetleg kikenni a kérget valami egyszerű kitöltő anyaggal, hogy a szalag szépen rásimuljon? Ha igen, mivel?
Jojo szilvám van, a törzsön a kéreg rendszeresen felrepedezik hosszában, lehet, hogy a magas talajvíz miatt intenzíven hízik a törzs, ezeken a helyeken főleg nehéz résmentesen felrakni a szalagot.
