A történelmi Nyitrai Fejedelemség nem köthető a jelenlegi Nyitra városához, hanem a Délvidék történelmének volt szerves része a 9. századtól kezdve egészen a 11. század legvégéig. Ez a felismerés alapjaiban írhatja át a magyar államiság kezdeteiről alkotott képünket is.
Keressük meg ezen történelmi fejedelemség pontos földrajzi elhelyezkedését, a mai Nyitra városával való téves azonosítás okait, történelmi körülményeit.
a Trencsénben természetben beszedett vámot nyugodtan el lehetett szállítani a monostorba. Különösen, hogy víz köti össze a két várost.
Hazudsz, nem köti össze vizi út a két várost, de ha összekötné is, nem lehet árut szállítani a Vág felső folyásánál, legfeljebb a faúsztatás lehetséges, az is korlátozott mértékben. A Nyitra folyó meg végképp nem alkalmas erre sem.
Persze ha alkalmasnak véled a Vág folyót áruszállításra, akkor ugyanúgy el lehet juttatni az árut az Ipoly melletti Zoborig, hiszen a Vág a Dunába folyik, a Duna pedig tovább az Ipoly torkolatáig. Onnan felfelé pedig nem kell meszebbre vinni az árut, mint amennyre a Vág fekszik Nyitrától.
"....a városon belül és kívül, és Doardi Babanak nevezett részén"
Ebből a kiemelésből is látszik, hogy a fordítás hülyeség, hiszen ha Doardi Baba része a városnak, akkor semmi értelme külön említeni, ha meg kívül van, úgyszintén. A szlovák kollégáid általában "..Nyitra régió (Nitriansko) városainak bel és külterületén.." értelemben fordítják a kérdéses részt. A lényeg azonban az, hogy az oklevél nem ír "Nyitra várost" a vámokkal kapcsolatban, tehát megint hazudsz!
Az Ipoly folyóról te hablatyolsz, az oklevélben Szent Ipoly monostorról van szó.
Egyébként meg Nyitra és Trencsén nincs messze egymástól, a Trencsénben természetben beszedett vámot nyugodtan el lehetett szállítani a monostorba. Különösen, hogy víz köti össze a két várost.
Nem, az oklevélben Nyitra városáról van szó: "Gondos vizsgálattal, az egyenlőséget szem előtt tartva úgy találták, hogy Szent István király egész Nyitra mind nagy mind kis vámjai harmadát Szent Ipolynak [2] adta, a városon belül és kívül, és Doardi Babanak nevezett részén [3], végig a Vág nevű folyó mentén hasonlóképpen minden piacon, miként Trencsén városán belül és kívül egészében ..." Annak a vélekedésednek igen csekély a súlya, hogy ez a fordítás rossz, mivel már többször lebuktattalak, hogy egyáltalán nem tudsz latinul. De hozd ide a latin szöveget, és megnézzük. Csak aztán ne az legyen a következő kifogás, hogy a latin nyelvtant a humanisták hamisították.
De egyébként sem világos, mit cáfolna az, ha az oklevél nem Nyitra városáról, hanem a nyitrai térségről beszélne.
Épp az említett Trencsén különböző alakjai elvileg ugyanabban az oklevélben bizonyítják, hogy a helynevek alakjában bízni nem lehet.
Ezzel kapcsolatban megisméltem egy korábbi kérdésemet: "Lehet, hogy leírtad már, de Trencsén neve az 1111-es oklevélben közölt formájában miért bizonyíték arra, hogy az oklevél nem eredeti?"
Mellesleg rohadt furcsa, hogy mindkét zoborhegyi oklevél (1111 és 1113) szeptember elsejei keltezésű.
A Duna bal partján Szata (Sotin) és Újlak (Ilok) között a régi dunai révnél lévő Atya város első említését 1275-ből ismerjük. A 14. században Atya az Ajnard nemzetségből származó családok (Szár, Atyai, Kükei, Vér) birtoka volt. A várnak már 1403 előtt várnagyai voltak. Feltehetőleg Kükei „Szár" László (1326-1351) nyitrai ispán építette."
Nem mellesleg Trencsén ugyanolyan messze van Nyitrától mint Nyitra az Ipoly folyótól. Sőt, ha Nyitráról megyünk Trencsénbe, akkor elvileg még meszebb, mert a hegyek miatt kerülni kell.
Ha a zoborhegyi monostor nem lett volna Nyitra és a Vág völgye közelében, szart sem ért volna azzal, hogy vámszedési joga van a városban és a Vág mentén.
Megint hazudsz, mert a vámok kapcsán "Nitrie"-re nem mint városra, hanem mint tág régióra hivatkozik. Ennek a régiónak a részeként emeli ki pl. Trencsén városát is. Az oklevél fellelhető magyar fordítása is rossz ezen a ponton.
Egyébként meg magyarázd már el nekem, hogy lehet egy és ugyanazon Szent Emmerám templomnak egyszerre oklevéli említése Nyitrán és archeológiai maradványa viszont Zalaváron, miközben az egyetlen forrás, a Conversio, amelyre mindkét tábor hivatkozik, egy harmadik helyre, Pannonia Inferior területére helyezi a várossal együtt?
Mellesleg rohadt furcsa, hogy mindkét zoborhegyi oklevél (1111 és 1113) szeptember elsejei keltezésű. Bizonyára helyi népszokás volt szeptember elsején okleveleket kiállítani. "
Todományosan ezt így kell előadni;
1111
Kálmán király Zárában megesküszik Dalmácia régi jogainak tiszteletben tartására, osztán megerősíti István királynak a zobori bencés apátság részére tett adományait.
1113
Kálmán király összeíratja a zobori apátság birtokait.
1111-ben sehol Európában nem volt fejlett pénzgazdálkodás, Magyarországon főleg nem. A vámok és adók nagy részét természetben rótták le, még a király és kísérete is kénytelen volt karavánként vándorolni az országban, hogy helyben élje fel a neki járó adót"
Nagyon megkopott a tudásod, vagy sosemvolt Hungáriáról. (I.sz. 1111-ben még ez a helyes kifejezés)
A magyaroknak adózó európai fejedelemségeket kevered Hungáriával, ahol volt, bőven ezüst de arany is. Ha nem hiszed lapozd fel a szakirodalom 1344-es évét, ahonnan megtudhatod: A magyar királyi kincstár aranykészletének Itáliába vitele következtében megszűnik az európai aranykrízis és visszaállt az arany és az ezüst normális értékaránya (akkor 1:15/16)
Hungáriának mindig volt fővárosa, a Te általad mintának tekintendő "császárságoknak" csak Pfalza...
"Egyáltalán nem kell közel lennie Nyitrához, de még a Vághoz sem"
Nem-e? Ha a zoborhegyi monostor nem lett volna Nyitra és a Vág völgye közelében, szart sem ért volna azzal, hogy vámszedési joga van a városban és a Vág mentén. 1111-ben sehol Európában nem volt fejlett pénzgazdálkodás, Magyarországon főleg nem. A vámok és adók nagy részét természetben rótták le, még a király és kísérete is kénytelen volt karavánként vándorolni az országban, hogy helyben élje fel a neki járó adót. Ez megint gimnáziumi tananyag.
Nem lehet egy középkori oklevelet kontextuális tudás nélkül önmagában nézni, helynevek irásmódjába belekötni. Nem volt kiforrott helyesirási konvenció, egyébként sem magátólértetődő, hogyan kellett volna magyar helyneveket latinizálva leirni, hogy latinul deklinálhatók legyenek.
Ha nem tetszik egy oklevél tartalma, akkor az hamis vagy kozmetikázott?
szó sincs tetszik-nem tetszik-ről. Épp az említett Trencsén különböző alakjai elvileg ugyanabban az oklevélben bizonyítják, hogy a helynevek alakjában bízni nem lehet. Ugyan milyen hamisító másolna az eredetitől eltérő alakot ugyanabba az oklevélbe? Ha pedig a 14. sz-i az eredeti változat, akkor milyen hitele lehet az 1111-esnek gondolt oklevélnek?
Mellesleg rohadt furcsa, hogy mindkét zoborhegyi oklevél (1111 és 1113) szeptember elsejei keltezésű. Bizonyára helyi népszokás volt szeptember elsején okleveleket kiállítani.
íme a régészeti alátámasztása annak, mely területekre lokalizálható a honfoglalók központja, hol lehetett a nyitrainak nevezett fejedelemség, és hol, illetve honnan döntötték meg Marhanagymoráviát, Rasztyiszláv, Mojmir meg Szvatopluk országát
Ha nem tetszik egy oklevél tartalma, akkor az hamis vagy kozmetikázott? És mivel utóbbi esetben bármit be lehet magyarázni egy feltételezett 'kozmetikázatlan' változatba, így a fantázia szabadon szárnyalhat, a prekoncepciót alátámasztó feltevések tetszés szerint legyárthatók lesznek? Ez nem elfogadható módszer.
Ráadásul egy olyan Nitrie nevű városban (ezek szerint már nem régió???)
Nitrava inkább régió, sajnos nem tudhatjuk, hogy az 1111-es oklevél eredeti kozmetikázatlan változata milyen helynevet említett városként. Már amennyiben létezett hiteles eredeti oklevél.
De Nyitráról és a Vág folyóról szó van, ezért csak olyan Zobor jön számításba, amelyik közel van egy Nyitra nevű városhoz és egy Vág nevű folyóhoz.
Egyáltalán nem kell közel lennie Nyitrához, de még a Vághoz sem, hiszen a mai Nyitra melletti Zobor sem fekszik a Vág mellett. Ettől függetlenül kettő olyan Zobor is van, amelyik az általad felállított mondvacsinált feltételeket is teljesíti. Ezen felül egy Szent Ipoly monostort inkább az Ipoly folyó mellett képzelne el az ember, ugyanolyan alapon, mint ahogy a hivatalos interpretáció a jelenlegi helyzetből kiindulva Nyitra városát helyezi a Nyitra folyó mellé, sőt a nevét is ebből a folyóból vezeti le. Utóbbi etimológia nyilvánvaló hülyeség, mivel például a másik Nyitra (ma megkülönböztetésképpen csak Ipolynyitra) mellett nincs Nyitra folyó, van viszont a fentebb említett másik Zobor.
Másrészt a helynevek az 1111-es oklevélben nyilvánvaló utólagos kozmetikázáson estek át, sőt az egész oklevél hitelét aláássa az 1113-as oklevél tartalma. Utóbbi összeírás ugyanis Ottó morva herceg és Szvatopluk serege által 1109-ben véghezvitt állítólagos pusztítás miatt vált szükségessé, viszont a két évvel korábbi oklevélben még szó sincs pusztításról, pedig 1111-ben még elég friss lehetett a nyoma. Ehhez képest 1111-ben semmilyen lepusztult vidékről nem tudnak, vagyonokon és vámokon osztozkodnak, ami pezsgő gazdasági életről tanúskodik, ráadásul nem is kicsi tételekben, ha ennyi jelentős magas rangú személyt csődítettek oda miatta.
