Arra gondoltam hogy Európa nyugati felében a katolikusok monopoliumot élveztek, kötelező volt a vallás gyakorlása, a protestantizmus megtörte a monopoliumot, a vallás és állam szövetsége még megmaradt de az állam dönthetett melyik keresztény felekezet tetszik neki, a folyamat végén azonban az állam a világnézeti semlegességet ( lásd zsidó vallás, az iszlám és más egzotikus vallások szabad gyakorlása, plusz ateizmus ) vagy a kereszténység üldözését választotta, ma senki nem köteles templomba járni ( ez mondjuk nem baj, csak a nem keresztény vallások viszont villámgyorsan terjednek nyugaton kitöltve a hiányt ) .
Fridolin, Kolumbán, Gál (Gallus), Landelin, Trudpert, Pirmin és Otmár voltak az alemannok térítő misszionáriusai. Ezekről is érdemes lenne röviden néhány mondatot szólni.
A 8. sz. közepére az egész alemann vidék keresztény lett.
Az nem lehetséges, hogy a markomannok és a hermundurok maradékai is az alemannok közé olvadtak be???
Mindkét nép a markomann háborúk után, kb. Kr. u. 182 után eltűnik a forrásokból, kivéve a markomannok egy kisebb csoportját, akik római fennhatóság alatt éltek Pannóniában.
Az alemannok meg alig 30 év múlva, 213-ban tűnnek először fel a forrásokban, részben ugyanazon a területen, amely korábban a hermundurok területe vol.
"a reformáció megtörte a katolikus egyház gerincét, a korábban domináns egyház hatalmasat gyengült, elvesztette hívei jelentős részét és elindult azon a lejtőn amit ma üresen kongó templomok fémjeleznek."
Ez részben igaz ugyan, másrészről viszont az újkori német civilizáció a maga csodálatos alkotásaival nem alakulhatott volna ki a protestantizmus, elsősorban a lutheranizmus nélkül.
Északon az ószász és az ófríz képezte az óalnémet csoportot, délen az óalemann és az óbajor az ófelnémetet, míg a középső ófrank terület északnyugati részén óalnémet, a többi részén ófelnémet vagy átmeneti típusú dialektusok voltak elterjedve.
Megfigyelhető különben, hogy a frank - alemann nyelvhatár jól kimutathatóan délebbre húzódott, mint a 19-20. századi nyelvjárási térképeken.
Pl. Hirsaut, amely ma Calw része a Schwarzwald északi részén, a térkép a frank övezetbe helyezi.
Ulrich von Württember herceg (uralkodott 1498-1519 és 1534 - 1550) volt az, aki a Württembergi Hercegségben 1534-1536 között bevezette a reformáció lutheránus irányzatát.
Rövid időn belül az egész hercegségben a lutheranizmus lett az államvallás.
1536-ban adták ki a Kirchenordnungot, amely gyakorlatilag megalapozta ezt az államvallási státuszt.
Ez a szövegrész mondjuk speciel nem igaz, a reformáció megtörte a katolikus egyház gerincét, a korábban domináns egyház hatalmasat gyengült, elvesztette hívei jelentős részét és elindult azon a lejtőn amit ma üresen kongó templomok fémjeleznek.
Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy Luther nemcsak megrendítette, hanem fellépésével önvizsgálatra kényszerítette, reformokra ösztönözte és ezzel megújulásra is késztette, vagyis végső soron megerősítette a katolikus egyházat. Hogy ennek milyen óriási jelentősége volt később Magyarország szempontjából, azt talán felesleges lenne fejtegetni.
Sajnálatos tény, hogy a templom eredeti főoltára és orgonája a reformáció korai időszakát jellemző vakbuzgalomnak és képrombolási mániának esett áldozatul...
Az ulmi nagytemplom vagy ulmi dóm (Ulmer Münster) máig a világ legmagasabb keresztény temploma 161,53 m magassággal.
Egyben Németország legnagyobb evangélikus temploma.
Gótikus stílusban épült, alapkövét 1377-ben rakták le, 1405-ben szentelték fel.
1530-1531-ben a város áttért az evangélikus vallásra, ekkor a dóm is az evangélikus egyházé lett.
"13 év múlva, 1543-ban az építkezés leállt; a torony ekkor mintegy 100 méter magas volt. Az építést 1817-ben folytatták, és a templom csak 1890. május 31-én lett kész, hogy azután közel 11 évig tarthassa a világ legmagasabb épülete címet."
A 18. században forgalmas dunai kikötője révén Ulm volt a Magyar Királyságba irányuló német kivándorlás kiinduló pontja.
Valahol olvastam, hogy erre utaló emléktáblák is vannak a templom falán, azoknak a városoknak, községeknek a neveivel, ahová az innen indukló német telepesek kivándoroltak, de érdekes módon a templomról szóló internetes anyagok és videók ezt nem nagyon említik.
A templom toronyában 143 méter magasan lévő kilátópontról szép időben Ulm és Neu-Ulm városán túl egészen az Alpok vonulataiig el lehet látni.
A British Museumban állítják ki a Nebrai korongot, amelyet a világ legrégibb csillagtérképeként is emlegetnek - közölte a BBC News.
A bronzkorból származó, 3600 éves korong, amelyet a németországi Nebra közelében találtak, egyes tudósok szerint asztronómiai eszköz lehetett, mások szerint az égbolt legkorábbi ábrázolása. Az 1999-ben megtalált korongot azonban mindenképpen a 20. század legfontosabb régészeti leletei között tartják számon.
A kékeszöld patinájú Nebrai korong körülbelül 30 centiméter átmérőjű, arany színű díszítő szimbólumai a Napot, a Holdat, a csillagokat, a napfordulókat és más kozmikus jelenségeket ábrázolnak. Az UNESCO világemlékezet listáján is szereplő korong egyedülálló betekintést nyújt az emberiség korai égboltról szerzett ismereteibe. A lelet a hallei Őstörténeti Múzeum gyűjteményének része, és először fordul elő, hogy egy külföldi múzeumnak kölcsönadják. A londoni British Museumban a jövőre megnyíló Stonhenge-kiállításon szerepel majd.
A Stonehenge eredeti célja továbbra is rejtély, de a Kr. e. 2500 körül köralakban elrendezett kőtömbökből készített építmény a Nap mozgásához igazodik. A Napot és a napfordulókat a Nebrai korongon található szimbólumok is megjelenítik, és a szakértők úgy vélik, hogy a Nap központi szerepet játszott az észak-európai bronzkori vallásban. A korszak szakértője, Miranda Aldhouse-Green régészprofesszor szerint a Nebrai korongon található szimbólumok egy egész Európára kiterjedő hitrendszerre utalnak, amelyben az emberek az égboltot, a Napot és a Holdat imádták, és ennek jegyében készült építményeiket a napfelkeltéhez vagy a holdfelkeltéhez igazították.
A Nebrai korongot kardok, fejszék és más bronzkori tárgyak társaságában találták meg illegális kincsvadászok, és később egy rendőri akció során került elő.
A Stonhenge világa című kiállítás február 17. és július 17. között látogatható a British Museumban.
724-ben ő alapította a Mittelzell kolostort Reichenauban, a Bodeni-tó egyik szigetén.
Később további 5 kolostort alapított a Schwarzwald és a Vogézek térségében.
730 körül ő építtette az első keresztény templomot Murrhardt térségében, ez a mai Baden-Württemberg északkeleti részén van, úgy tűnik, hogy 730 előtt még nem volt itt templom.
Ezután felújíttatta Schuttern kolostorát (ma Friesenheim Baden-Württemberg délnyugati részén, Ortenau körzetben).
741-ben megalapította Hornbach kolostorát Pfalz délnyugati részén.
Közel kétszáz évvel későbbi Alemannia egy másik nagy misszionáriusa, Szent Pirmin (Pirminius) vándorpüspök, hittérítő és kolostoralapító (kb. 670 - 753).
A témához részben kapcsolódik még, hogy a németek ma már arra sem képesek, hogy biológiailag reprodukálják magukat.
A természetes szaporodási ráta a tősgyökeres német népesség körében az egyik legalacsonyabb egész Európában (Olaszország és Spanyolország, ahol talán még rosszabb a helyzet).
Ezért van szükségük állandó, jelentős mértékű bevándorlásra, hogy az ország népességét és gazdasági életét fenn tudják tartani.
Ezzel csak az a gond, hogy a bevándorolt népesség nagy részének esze ágában sincs, hogy asszimilálódjon a németségbe.
Előbb-utóbb ez a folyamat el fog érni egy billenőpontot, amikor a németek gyakorlatilag kisebbségbe kerülnek a saját országukban.
Mindez úgy, hogy a német még a 18-19. században is Európa egyik legszaporább népe volt...
