Tápértékileg tisztában vagyok a dolgokkal, de akkor se veszek istállótrágyát.Kétszer úgy megszívtam, mégegyszer nem akarom.Kövezzetek meg, vállalom.
Lótetüileg nem egyszerű a helyzet, két méter mélyen is találtam fészket.Azért azt nehéz kiirtani.
Tőzeggel tényleg csak lazítani akarok, EGy 50 kilós darab 4300, és az fellazítva vagy egy köbméter.Úgy letömörítik, mint a kő, olyan.
Kipróbálni kipróbálhatod, de ha belegondolok, hogy 50liternyi (kb 30kg) virágföldet már 600-700 forintért lehet venni..és azért az más kategória.
Az istálótrágyánl pedig nincs jobb.Ha frissen bedolgozod szvsz nem veszélyes lótetűileg,azok inkább az összekupacolt, érésben lévőt szeretik. ha lehet, akkor lótrágyát szerezz. Egy kg diazinonnal meg a szomszéd lótetveit is kiirthatod:)
A tőzeggel kapcsolatban nincs tapasztalatom, az ugye tápértékileg 0, árban meg ki tudja.
Igazából kőpor nagyon nem kell!Valami lazítót akarok venni, Tőzegre gondoltam.Istállótrágyát nem veszek, legfeljebb zsákosat, mert alig bírtuk lecsökkenteni a rengeteg lótetűpopulációt elfogadhatóra.
Szóval lazításnak is csak hellyel-közzel jó, a kőpor miatt, és drága is.
Elszonytyolodtam....
Kocsim nincs, amivel hozhatnék ingyen a nem is ismerek ilyen termelőtől.... :--)))))
Pofátlanul sokat kérnek érte:(
Gyakorlatilag nem sok tápanyagot hordoz, a termesztőknek kvázi veszélyes hulladék, félnek tőle mint a tűztől. Max lazítja a talajt, csak nem tudom, hogy a sok lebontatlan cellulóz mit csinál a nitrogénháztartásával a földnek. Sok helyen rajta hagyják a takaróanyagot, ami kőpor/kőzúzalék, na, az sem nagyon kell a földbe.
szvsz személyesen megkeresve egy termesztőt ingyen odaadja csak szállítsd el.
Tegnap bedobtak hozzám egy cetlit.
Gombatrágyát ajánlanak, 10-15 kg zsákban házhoz szállítva 120Ft/zsák.
Szerintetek érdemes ebbe beruházni?A kert egyik felét az idén akarom kialakítani, füvesítés, tó, sütöde, napozó, virágoskert lesz kialakítva, és a föld eléggé kötött.
Jó lesz ez nekem?
Mi a véleményetek?
És az áráról?
Óóó, nálam ennél sokkal szelídebb a lejtés (és már az is megfog)egy kapával oda-vissza művelhető.
Nem tudom mennyi energiád van, de a teraszos művelés hosszú távon valószínűleg célravezetőbb, márcsak azzal is hogy csökken az erózió.(meg sspórolhatsz a kapanyeleken)
Hál' Istennek ahol most kertészkedek kb száz méteren emelkedik 1.5 méert a telek, azaz 1.5%-os lejtő van. A fűfélék elég jól kordában tarthatók glialkával. Ha amit fűnek látsz az tarack akkor mindenképpen be kéne iktatni egy kúrát, még mielőtt átforgatod. A fákat ez nem zavarja.
"Dombtetőn vagy dombtövében van a telek?"
Domboldalon - se nem tető, se nem tő:)))))
Kb. 30°-os átlagos lejtéssel. Kétféle kapa kell: egy hosszú nyelű lefele, és egy rövid felfele; avagy egy sebváltós rotációs:))))))
A gyom valamilyen egyöntetű fűféle (nem mintha ez segítene a felszámolásában).
Nálad mennyi a lejtés, teraszos rendszerű?
Dombtetőn vagy dombtövében van a telek?
Termő sövényt hirtelenjében nem tudok:(
Ha nem muszáj az egész évben zöldelés, akkor a szőlő egynek jó. Azon a részen elég jól elvan a málna is, csak az öntözés okozhat némi vesződséget. A gyomokkal viszont lesz gond bőőőven. Nekem is van egy telkem Csömörön, na az sem akármi, ahogy kinéz:( Csak ugye elég lejtős, én meg elég lusta vagyok. A szomszédok gondolhatnak egy-két furát felőlem, látván az ősdudvást.
CORTEN
Így már értem:)
Frint
A kert Verőce mellett van a Fenyves-en.
Kb. 7 éve csak gyom van benne.
Előtte pár éven át 'művelgették'.
Azelőtt huzamosabb ideig lucernaföld volt.
A telek egyébként leejtős, a talaj színe sárga továbbá agyagos.
Amit mostanában szeretnék, az a kerítés helyett valami sövény (olyan lenne jó ami terem is valami felhasználhatót), vagy szőlő.
Hogy ne kapkodjak az egyéb fásítással (telepítéssel) várok 1 évet, hogy lássam a kert teljes ciklusát, illetve a már benne lévő fák milyenségét.
Szia, amennyire látom teljesen átlagos értékek, a kifejezetten savanyú talajt igénylő növényeken kívül szerintem bármi meg fog teremni. Tavasszal jól ássad fel, aztán egy kis NPK műtrágyát szórjál a talajra, és indulhat a -I-I-I- vagyis a rotakapa ! Az többet elárul(hat) ha megmondod, hogy pontosan hol is van a kert, és az elmúlt években mi volt ezzel a földdarabbal? ( legelő, rét, parlagon volt, őserdő, ...)
Üdvözöl Frint apó, alkalmazott talajológus és fantasztikus "komposztikus" :)
Azért célszerű az északi oldalra, mert így árnyékolja be a kertet a legkevésbé. (Persze ültetheted máshova is de számolj a hatalmas árnyékkal amit tartani fog. Majd, 10-15 év múlva.
Ezért kell a többi fa helyét is pontosan megtervezni mert a magasabbra növők (cseresznye) akár 100 nm2-t is elvesznek a kertből a terebélyes árnyékukkal. Az átültethetőséget az határozza meg, hogy a fa méreteivel arányos földlabdát ki tudod-e emelni. Így is sérül a gyökérzet, de ez hamar regenerálódik. A diófa árnyéka akár hasznos is lehet, ha pl. egy kerti ücsörgőt alakítasz ki alatta.
"Mindenek előtt az északi sarokba ültess egy diófát!!!"
Ezt elmagyaráznád?
A kertben van 2 db kicsi diófa (kb. 7 évesek), de a déli oldalon.
Át lehet ezeket ültetni, vagy már öregek hozzá?
No, abba már lehet ezt-azt ültetni. Gondolom gyümölcsfa is megy bele. A talaj kémhatása, pontos tápanyagtartalma nagyüzemi körülmények között kritikus, ahol minél nagyobb terméseredményeket kell elérni és ezért fontos az ideális körülmények megteremtése. Házikertben nem ez a fő szempont, hanem az hogy saját felhasználásra termeljünk lehetőleg természetes anyagok bevonásával, a kemikáliák mellőzésével illetve ésszerű használata mellett. Nem hinném, hogy az alapvető zöldségnövényeket és gyümölcsféléket feltételezve valaminak is kifogása lenne a kerted ellen. Ha gyümölcsfákat akarsz venni, akkor érdemes körülnézni a környező kertekben, és ami ott is szépen fejlődik azzal neked sem lesz gondod. Általában a kajszi és őszibarackkal szokott gond lenni, ill ha fagyzugos, hideg fekvésű a terület akkor a korán virágzó fajták teremhetnek rapszódikusan. A siebertz és társai csomagküldőket nem nagyon ajánlanám, mert sok csalódást okozhatnak, ha arra számít a vevő, hogy olyan lesz a növénye mint a képeken. Esetleg egy-két különlegességet érdemes tőlük vásárolni, amit nagy faiskolákban sem tartanak. Ha kezdő kertész vagy akkor irány egy könyvtár és tessék kivenni egy-két alapvető könyvet, de lehetőleg a régebbi kiadásúak közül. Gyümölcstermesztés terén elég jó a Bálint György (tv-s Bálint Gazda) Gyümölcsöskert c. könyve. Nem a legújabb, tán már nem is a legszakszerűbb, de kezdésnek jó, mert érthető ,logikus . A zöldségekkel kapcsolatban asszem Fillus vagy Filus (valami hasonló) nevű magyar szerzőnek volt egy elég jó kis könyve. Na, mindegy az újabbakat is megnézheted, de azokban valahogy nekem túl sok a felesleges hókuszpókusz, meg inkább átmentek képeskönvbe. A legfontosabb: kitartás, türelem, és mindenekelőtt még van idő a körültekintő tervezésre. Gondold végig mi mindent szeretnél ültetni, és ne sajnáld az időt, hogy megtervezd az ültertés rendjét.Rengeteg szempontot kell figyelembe venni, azért ajánlom a szakirodalom áttekintését, mert ez a fórum kicsi ehhez. (meg én sem vagyok agrármérnök, csak lassan három évtizede kertészkedem és lehet, hogy vannak rossz beidegződéseim) Az biztos, hogy örök életre lesz elfoglaltságod a kertedben, remélem sok örömöd leled benne. Mindenek előtt az északi sarokba ültess egy diófát!!!
CORTEN
A kert 400 négyszögöl.
Ha egy növény esetében nincs semmi 'különleges' igény a talajjal szemben, akkor azt bátran vehetem?
Köszi etilalkohol
(savanyú szőlőt sem fogok ültetni, csak érettet és édeset:)
Mekkora az a kert?
Azt gondolom, nem kell ebből túl nagy faxnit csinálni, jó átlagos talajod van, a legtöbb dísznövény el lesz vele. A nagyon savanyú talajt kedvelők kivételével. (Áfonyát ne ültess :)
Kedves Talajológusok, Kedves Corten,remek szakanyag jött össze, köszönet érte mindenkinek.Még a fagy beállta előtt mintát is veszek, aztán próbálkozom, ha más nem lesz beadom a talajtani laborba, mert valami nem tetszek rajta, de ez már legyen az én bajom.
A fóliasátram elforgatásának több oka is van: egyfelől a tavaszi garázsépítésnek útjába áll, másfelől a tájolása kedvezőbb lesz, mindenképpen akarnék egy árnyasabb zónát kialakítani, ahol a kényesebb palánták és növénykék laknának.
Kedves Kilgore,fel a fejjel, néha hatalmas tehertétel a kert, mégha oly kicsinek is tűnik. Most már évek óta nincs tavasz, torlódnak a munkák, óhatatlanul időzavarba kerül a magamfajta irodában dolgozó ember. Mindig az a két nap lenne jó kertészkedni, amikor nem tudok szabadságot kivenni...Az irodában én is balkonládában dolgozom, néha nehezebb ott egy jól rétegzett talajkeveréket összeállítani, amiről a takarítónénink is tudna mesélni...
Frint apó
Annyit tennék hozzá, hogy egy átlagos kertben lehetőleg több helyről kell mintát venni, és lehetőleg a gyökérzónából. Jól leszúrod az ásót, kifordítod, és a mintát a gödör falából, lentről veszed, több mintát veszel és ezeket összekevered. Majd a keverékből vett adaon végzed amérést. Persze több mérést is végezhetsz, és azok eredményét átlagolod.
(ha így jártál el akkor feleslegesen okoskodtam itt...)
"Elmolyolhatok" egy darabig, ha ezt mindet megpróbálom végigmérni. Bemelegítésnek egyelőre elég lesz csak a pH, a földminta már itt van a munkahelyemen. :-)
Hálás köszönetem a részletes válaszért!
Arthúr
======
Itt elég alaposan foglalkozhatsz a témával:
http://www.ktm.hu/korny/karmentes/kiadvanyok/karmkezikk2/2-0t.htm
Ezen belül a ph-méréssel kapcsolatban ezen a két oldalon tájákozódhatsz (én is innen másoltam)
és ezeken az oldalakon is értelmesen rendszerezett információkra lelhetsz:
www.kornyezetunk.hu ezen belül:
http://www.kornyezetunk.hu/belso/t14.html
http://www.kornyezetunk.hu/belso/o4.html
Ez a site egyébként nem csak kertészeknek szolgál hasznos ismeretekkel.
(a hozzászólásom nem jöhetett volna létre ha nincs a google :))
Meghatározása a szabvány szerint gépi keveréssel történik. Egy m?anyag pohárba 30 cm 3 desztizet öntünk, míg egy másikba 120 g el?készített légszáraz talajt mérünk be. A vizet géppel folyamatosan keverve lassan adagolunk hozzá annyi talajt, amíg pépes "fonalpróbát" kapunk. A megmaradt talajt visszamérjük és ebb?l számítjuk a kötöttségi számot. Minél kötöttebb, kolloidokban gazdagabb a talaj, annál több vizet képes befogadni. Az a nedvességtartalom, amelyet a képlékenység fels? határán mérünk, jól jellemzi a kötöttséget. (MSz-21470-51-83). (Kutatóintézetekben az eredeti, Arany Sándor által javasolt kézi keveréssel határozzák meg. Az ily módon meghatározott KA nem mindig azonos a gépi keveréssel nyert értékkel.)
2. Mechanikai összetétel (szemcseméret eloszlás)
Pipettás eljárással végezzük. El?készített finomszemcsés talajból elemi részecskékre diszpergált szuszpenziót készítünk. A talajszuszpenziót ülepít?hengerben felkeverjük, majd ülepedni hagyjuk és bizonyos id? múlva különböz? mélységb?l szuszpenziót pipettázunk ki. A szuszpenziókban talált talajszemcsék tömegének meghatározása után, a szemcsék s?r?ségének ismeretében kiszámítható az egyes mechanikai frakciók (homok, por, agyag) %-os mennyisége. A talaj diszpergálásához Na-pirofoszfátot használunk, a szerves anyagokat H2O2-dal, a karbonátokat HCl-val bontjuk, a 2 mm-nél nagyobb frakciót el?tte száraz szitálással határozzuk meg. (MSz-08-0205-1978).
3. Kémhatás (pH)
A pH(H2O) meghatározását 1:2.5 arányú talaj : desztvíz, a pH(KCl) vizsgálatát 1:2.5 arányú talaj:1n KCl szuszpenzióban végezzük. A szuszpenziót 12 órán át lefedve állni hagyjuk, majd potenciometrikusan mérjük a pH-t. (MSz-08-0206/2-1978)
4. Hidrolitos aciditás (y 1 )
A talajsavanyúság, ill. a mészigény megítélésére szolgál. A savanyú talajt Ca-acetáttal, hidrolitosan bomló sóoldattal kezeljük. A só kationját a talaj megköti, az anionból keletkez? rosszul disszociáló gyenge savat acidimetriásan mérjük és ebb?l számítható az y 1 értéke. (MSz-08-0206/2-1978)
5. Szénsavas mésztartalom (CaCO3)
Scheibler készülékkel ill. módszerrel határozzuk meg. A talajt híg sósavval rázzuk össze majd kalciméteren mérjük a fejl?d? CO2 gáz mennyiségét. A módszer nem tesz különbséget a talaj különböz? karbonátformái között, így az összes karbonátot méri, amit CaCO3-ban fejezünk ki. (MSz-08-0206/2-1978)
6. Szervesanyag-(humusz, szerves-C) tartalom
A magyar szabvány szerint Székely-módszerrel határozzuk meg. A szerves anyagot 1:2 arányú 5 %-os K2Cr2O7 + cc. H2SO4 keverékével roncsoljuk. A roncsolókeverék színe a talaj szervesanyag-tartalma függvényében változik, amit kolorimetriásan mérünk. Általában 12-15 % humusztartalom felett ill. t?zegtalajokon a módszer kevéssé alkalmazható, ilyenkor izzítási veszteség alapján becsüljük a szervesanyag-tartalmat. A bikromátos + kénsavas oxidációval valójában a szerves C mennyiségét mérjük. Az átszámítás azon a feltevésen nyugszik, hogy a humuszanyagok átlagos szerves-C tartalma 58 %, így az 1.724 szorzófaktorral az összes szervesanyag-készletet ismerjük meg. (MSz-08-0452-1980)
7. Adszorpciós kapacitás (T-érték)
Mérése a módosított Mehlich eljárással történik és mgeé/100 g talajra adja meg az adszorbeálható kationok maximális értékét. A kicserélhet? kationokat 8.1 pH értékre beállított 0.1 M BaCl2 oldatával szorítjuk ki a talajból. A talaj : oldat aránya 1:25 és a reakcióid? 4 óra. A kicserél? oldatot homokkal kevert talajoszlopon szivárogtatjuk át, majd az oszlopon adszorbeált Ba-ot Ca-mal cseréljük le és ebb?l számítjuk a T-értéket. (MSz-08-0215/1978)
8. Térfogattömeg
Az egységnyi térfogatú száraz talaj tömegét mérjük, ezért a meghatározás bolygatatlan szerkezet? mintán történik. A talajmintavev? patronjából kivett talajt 105 °C-on súlyállandóságig szárítjuk, exszikkátorban h?tjük, majd tömegét megmérjük. (MSz-08-0205-1978)
9. Összes vízoldható sótartalom
A képlékenység fels? határán (Arany-féle kötöttségi szám, KA) lév?, vízzel telített talajpépbe elektródot merítünk és mérjük az elektromos ellenállást, ill. a vezet?képességet. A vízoldható összes só %-át táblázatosan olvassuk le. (MSz-08-0206/2-1978)
10. Fenolftalein lúgosság
Szikes-sós, ill. szikesedésre hajlamos talajoknál el?ször a szódában kifejezett fenolftalein-lúgosság min?ségi, majd mennyiségi meghatározását végezzük el. A méréshez 0.1 n KHSO4 oldatot és fenolftalein indikátort használunk és titrálás után számítjuk ki a lúgosságot. (MSz-08-0206/2-1978)
11. Szárazanyag-tartalom
A légszáraz talajminta lemért aliquot részét 105 °C-on súlyállandóságig szárítjuk, majd visszaméréssel határozzuk meg a szárazanyag mennyiségét. A légszáraz és a 105 °C-on szárított talaj arányából kapott faktorral számolható át a szennyez? anyag koncentrációja szárazanyagra. (MSz-08-0205-1978)
12. Ditionit oldható Fe-tartalom
Meghatározása Mehra és Jackson (1960) által leírt ditionit-citrát mód-szerrel történik: 2 g légszáraz finomszemcsés talajt 100 ml-es centrifugacs?be mérnek 40 ml 0.3 M Na-citrát + 5 ml 1 M NaHCO3 hozzáadásával, majd vízfürd?n 80 °C-ra melegítik. Ezután 1 g szilárd Na2S2O4, majd 10 ml telített NaCl oldatot adnak hozzá. Centrifugálást követ?en a fels? átlátszó részt mér?lombikba dekantálják és bideszt-vízzel jelig töltik.
Részletes ismertetés: Mehra, O.P. - Jackson, M.L. (1960): Iron oxide removal from soils and clays by a dithionitecitrate system buffered with sodium bicarbonate. In: Swineford, A. (Szerk): Proceedings of the 7th Conference on Clay Mineralogy. 317-327. New York.
13. Oxalát oldható Fe-tartalom
Meghatározása Schwertmann (1964) szerint történik: 2 g légszáraz finomszemcsés talajhoz 100 ml oxalát oldatot (amely 700 ml 0.2 M NH4-oxalát és 535 ml oxálsav keverékéb?l származott 3.0 pH értékkel) adunk, majd elsötétített helyiségben 2 órán át rázatjuk és sz?rjük.
Részletes leírás: Schwertmann, U. (1964): Differenzierung der Eisen-oxide des Bodens durch Extraktion mit Ammoniumoxalatlösung. Zeitschrift für Pflanzenernährung, Düngung und Bodenkunde. 105:194-202.
Szeretném megmérni a kertünk talajának a pH-ját. (Off: a szappanomét tudom, de az nem érdekel.)
pH-papírom van, pH-mérőt találok a munkahelyemen, de nem tudom, hogyan kell csinálni. Aki tudja, mi a szabvány procedúra, írja meg röviden, vagy adjon egy könnyen hozzáférhető referenciát!
Előre is kösz!
Arthúr
======
