Valamelyik fázisra kérsz néhány Amper teljesítmény növelést. és Az általad cserélt "mért fővezeték"-et előkészíted a mérőhelyig. Így már ezt fogják bekötni >> gratis.
Én most beszéltem regszerelővel, hogy panelban csőben cserélje ki azt a 1.5 méter mazzagot +EON ügyintézés. Bekötni sem kell, mert le lesz verve az egész elosztó, szóval kábel véget adja a kezembe és kész. Erre alapban 200ezrest mondott. Értelem szerűen mérő helyet sem nagyon kell kialakítani, vagy ki mit hív alatta.
Segitséget szeretnék kérni,ma bekötöttem egy 18kW-os csillag-háromszögben induló motort egy GANZ-KK2-80-6009 kapcsolóval és mikor inditom csillagban nem veszi fel a fordulatot és ha átkapcsolom deltába akkor meg áll. Abekötést a kapcsolóban található rajz szerint csináltam:
"ezen a részen bármiféle módosítás csak a szolgáltató engedélyével lehetséges."
Node nem akar ezen a részen módosítani... gondolom, mivel nem említette. Azaz vélhetően VAN elég SZABAD Amper a társasházban és a méretlen hálózat is okés.
Az 5x6mm2 réz elegendőnek túnik a 10-12 méter vezték hosszra. Még akkor is ha az 1 fázis 32 Amper töltés a fő üzemmód (kép).
Az 5x10mm2 cirka 0,5%-al kisebb veszteség. Évente 15 000 km töltés x 0,18 kWh/km >> ~2700 kWh A kábel veszteség nagyjából. - 5x6mm2 >> 2700x0,0112=30 kWh/év - 5x10mm2 >> 2700x0,0067=12 kWh/év A különbség 18 kWh/év >> jelenleg ~1000 Ft/év (~50 Ft/kWh átlagárral). kb. jó sok év alatt hozza be a vezeték árkülönbségét...
---------------------- A hálózat fejlesztés 4953 Ft/Amper De HA ÚJ önálló ügyfél leszel akkor az ELSŐ 32 Amper ingyenes.
Viszont 3 fázisú mérést szeretnél >> már előre bebiztosítva a jövőt? Egy későbbi mondjuk 3x16 Amper töltéshez akkor >>32+16+16 Amper Ebből 32 Amper lesz fizetős >> 158 496 Ft ---------------------
A társasházak esetén három része van a hálózatnak: a szolgáltatóé, a társasházé, és az egyes albetéteké. A szolgáltató tulajdona az utcáról bejövő vezeték, általában "az első túláramvédelmi berendezésig", ami jellemzően egy szép nagy késes olvadóbiztosító. Ami ezután következik (a szétosztást szolgáló, közös rész), az a társasházé. A mérőórák utáni szakaszok az egyes albetétek külön tulajdoni részéhez tartoznak. A mérőóra maga szintén minden esetben a szolgáltatóé, függetlenül a mérőhelytől (a doboztól, amibe szerelik). Az megállapodás (értsd: társasházi alapító okirat) kérdése, hogy a társasházi közös és a külön tulajdonok között pontosan hol a határ, azaz a mérő előtt levő, de már csak egy lakást kiszolgáló szakasz még a társasházé vagy az már albetéthez tartozik (mindkét verzió mellett szólnak érvek). A több lakást kiszolgáló közös részek nyilván csak közös tulajdonban lehetnek.
Aki a tulajdonos, az köteles (saját költségén) karbantartani, kiépíteni. A társasházi közös tulajdonban levő részekről közvetlenül a társasház jogosult dönteni, azonban nyilván nem akadályozhatja a tulajdonosok jogos igényeit - cserébe viszont simán dönthet úgy a társasház, hogy az újonnan felmerülő igények miatti költségeket azok dobják össze, akiknek (új) igényei vannak, hiszen enélkül nem kellene hozzányúlni a közös részekhez - miért is fizetnének a többiek...
És akkor most jön a feketeleves (nem is értem, hogy ezt a részt miért nem mondta a villanyszerelőd): a mérőórák előtti (tehát méretlen) szakasz hiába nem a szolgáltató tulajdona, ennek ellenére ezen a részen bármiféle módosítás csak a szolgáltató engedélyével lehetséges. Ez a valóságban azt szokta jelenteni, hogy változtatás esetén a szolgáltatóval egy megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező villamos tervező által készített tervet kell előzetesen jóváhagyatni, addig hozzá sem szabad nyúlni. A tervező felelőssége a hatályos előírásokat betartó tervet elkészíteni, illetve ezügyben a szolgáltatóval egyeztetni, hogy mit fognak jóváhagyni és mit nem. A tervező sem ingyen dolgozik (egy ~50-albetétes társasházra pl. egy jó félmilla volt Bp-en 5 évvel ezelőtt egy ilyen terv), és hát kieshet a tervező és a szolgáltató egyeztetéséből olyan is, hogy csak akkor engedélyezi a szolgáltató az új bekötést, ha a fél társasházi közös hálózatot átépítitek. Na itt már nagyon gyorsan milliós lehet a projekt, és jön az előző részben emlegetett "az fizessen, akinek igényei vannak" c. társasházi hozzáállás.
Nálam egy teljesen új vezeték lesz, a mérőórától a garázsig. Új mérőóra, új kábel, új doboz, új védőkapcsolók és dugaljok. A garázson belüli résznél viszont megmaradnak a régi vezetékek és fogyasztók.
Én 1 fázis 32A bővítésre kaptam 100-150 ezer közötti ajánlatot, a pontos összeg megbontáskor derül ki - amelyik vezeték keresztmetszete megfelelő, azt nem cserélnék. Ennyit nem biztos, hogy megér (nekem).
Sziasztok! Panel társasházi garázsomhoz szeretnék 3 fázisú villanyórát felszereltetni. Kérdésem, hogy a társasháznban lévő áramszekrénybe felszerelheti-e a villanyszerelő, vagy külön mérőszekrény kell a megévő szekrénybe ehhez? Hely még van bőven a meglévő szekrénybe, de a villanyszerelő azt mondja, hogy nem engedélyezi az E.ON úgy felszereltetni, ahogy az EON mérői vannak. A társasházban lévő szekrények a társasházi közösség tulajdonát képezik, vagy az áramszolgáltatót?
A villanyórától azonban első körben csak egy fázist (32A) vezettetnék be , mivel elektromos autó töltéséhez elegendő jelenteg a 7,4KW-os töltés is. Idővel, ha szükséges lesz, akkor bóvíthető lenne 3 fázisra. Evvel kapcsolatban a kérdésem, hogy villanyszerelő azt mondja, hogy a villanyóra és a fali doboz közé, ami kb 10 méter 5x10 mm2-es rézkábel szükséges. Ahogy számoltam a felére sem jött ki nálam a keresztmetszet, de a neten lévő táblázatokban is 6 mm2-est adnak meg 32A esetén. Szerintetek elegendó a 6mm2-es, vagy kell a 10 mm2-es?
A következő kérdésem, hogy a dobozba szeretnék berakatni egy 32A-os és egy 10A-os kombinált (RCBO) védőkapcsolót, valamint 2 dugaljat. Ez így szerintetek megfelelő?
Kiépíteni nem kell a garázsban, a régi vezeték lesz csatlakoztatva a 10A-os dugaljba, a 32A-ba pedig majd megy a 7,4KW-os töltő.
Még nem kaptam árajánlatot,de szerintetek ez a szerelés (anyag + munkadíj + EON költség) kb. mennyire jöhet ki?
Az egyik fázis szakadása esetén, az üzemben lévõ motor tovább jár, áramfelvétele megnő, és a terhelés kb. 70% lehet. Indításnál megindulni nem tud, úgy viselkedik, mint az egyfázisú motor. Ha két fázisban van szakadás, az Y kapcsolású motor megáll, áramot nem vesz fel, a Δ kapcsolású motor kis terheléssel tovább jár, de túlterhelődik, leég.
Háromfázisú motor párhuzamosan kapcsolt tekercseléssel.
Ha csak az egyik tekercsoldalban van szakadás, az ép ágak túlterhelődnek, a terhelést nem bírja, melegszik.
"Lehetséges, hogy csillagban elindították a motort, ott még meg volt a 3 fázis, majd és elindítás után átkapcsoltak deltába, ahol viszont már a kapcsolóból kilógó vezeték miatt csak 2 fázis volt meg és emiatt égett le a motor?"
Ezt írod: "Alaphelyzet, hogy 3 fázisú motor nem indul el terhelten 2 fázisról."
A leírás alapján kilógott egy vezeték a csillag-delta kapcsolóból, bár azt nem tudjuk utólag, hogy pontosan melyik. Lehetséges, hogy csillagban elindították a motort, ott még meg volt a 3 fázis, majd és elindítás után átkapcsoltak deltába, ahol viszont már a kapcsolóból kilógó vezeték miatt csak 2 fázis volt meg és emiatt égett le a motor?
Egy GANZ KK-20 6006-os kapcsoloval megoldható egy 3kW-os monofázisos motor irányváltása ? Régebben mintha lett volna egy rajz ennek megoldására csak fix bekötés esetén mivel nem szakitja meg a nullt meg a fázist csak az egyiket mivel három emeletes. A helyzet az hogy a kapcsoló adott nem kellene másikat vásárolni.
Nem biztos, hogy így jól érthető, amit szerettem volna írni. A mozgásérzékelőnél fontos, hogy hány amper folyhat át rajt. Ezért fontos, hogy mekkora teljesítményt tud kapcsolni. Nem hiszem, hogy 12-24 V-os érzékelők tudnak 10A-nál nagyobb áramokat kapcsolni, vagy még ennyit sem.
Még annyit a 12V-os tápfeszültséghez, ha 6x50W=300W-os működne róla, akkor 25 A lenne a vezetékeken folyó áram. Ezt egy Debreceni Egyetemre járt rekreációs szakon végzett valaki nem hiszem, hogy sejti. Nézegethetné az arányos területet, amit a vektorok kijelölnek.
