Utolsó előadás, legalábbis tudtommal. Nekem nagyon tetszett!
JEFF BARON
SZÉP JÓ ESTÉT, MR. GREEN!
- vígjáték –
Fordította: ESZE DÓRA
ROSS (fiatalember)..............................HAJDU ISTVÁN
MR. GREEN (nagyon öreg úr)..........MAGYAR ATTILA
Ross majdnem elgázolja az idős New York-i öregurat, Mr.Green-t. A bíróság társadalmi munkára ítéli: minden csütörtökön látogasson el az öreghez és gondoskodjon róla. Hamarosan kiderül, hogy mindketten zsidók. Egymásnak feszül a hagyománytisztelő, kicsit túlzottan is konzervatív öregúr makacssága és a fiatal- ember hajlékonysága, aki megpróbál egyensúlyt teremteni hite és a mindennapi modern élethelyzetek között. Egyre több súrlódással telnek az együtt töltött napok, azonban hamar kiderül, mindkettőnek van mit tanulnia a másiktól. A humoros, kedves, szívszorító történetet két rendkívül tehetséges fiatal színész Magyar Attila és Hajdu István játssza..
4X100, szintén a Merlinben, ugyanazon szerzőtől. Én azt láttam először, nekem az jobban tetszett. Vagy a Picasso kalandjai a Pesti Színházban. (Ha láttad a filmet és tetszett, mert egyébként elég formabontó darab.) Vagy a Sehova kapuja a Szkénében. (Ha nem vagy szektatag. :)))
Na, megnéztem a Sóskát a Merlinben is, pozitív csalódás volt (Vili-te-nagyon-hülye mennyit fejlődött.... :D) , de azért a Bozsó P. - Karácsonyi Z. - Nemcsák K. triót lehetetlen überelni, az tuti.
Akikkel voltam, azóta azzal nyúznak, hogy még valami hasonlót, ha szerveznék, az jó lenne, de sajna kissé tájékozatlan vagyok. Nem tudtok valami hasonló vicces darabot?
Nézzétek meg, hogy szalad végzetébe Sejó (Győrei Zsolt) Hacsak (Schlachtovszky Csaba) egyszerűsége miatt, amit a női szereplő (Szegő Adrienn) sem képes megakadályozni...
ZUGSZÍNHÁZ
REAKCIÓKONTROLL
Szereplők:
Ember HORVÁTH ANDRÁS
Asszony TIZEDES ANITA
Gazda FŰRI RAJMUND
Gondnok KELETI ANDRÁS
Szcenika BALOGH BULCSÚ
Zene KELETI ANDRÁS
Rendező HOLLÓS PÉTER
„A kísérletezőnek nincs más tennivalója, mint hogy kísérletezzen, végül már nem is kérdi magától, miért kísérletezik, neki ezt a kérdést nem kell föltennie, halálra kísérletezi magát.”
FIGYELEM! A NYUGALOM MEGZAVARÁSÁRA ALKALMAS HANGHATÁSOK!BEMUTATÓ: 2005. ÁPRILIS 1. 19:30További előadások: 2005. április 2., 3. 19:30a Merlin Nemzetközi Színházban
Bp. V. Gerlóczy u. 4. | szervezes@merlinszinhaz.hu | 06/1-317 9338
Sopronban egy igen kiváló előadást lehet látni mostanában, érdemes ellátogatni oda.
A Becket, avagy az Isten becsülete c. művet mutatták be februárban, amire pátran útra szántuk magunkat, és nem bántuk meg! :) Egyikünknek annyira teCCett, hogy az újbóli Sopronba zarándoklást is felvetette. :) A történet II. Henrik angol király, és tanácsosa legjobb barátja, a későbbi canterbury-i érsek, Becket Szt. Tamás viszonyáról szól. Becket Tamást a király indíttatására gyilkolták meg a Canterbury katedrális oltára előtt. Valamikor 10 évvel ezelőtt már volt szerencsém láthatni egy nagyon jó Becketet Pesten. Olyan Becketet láttam két igazán kiváló színész főszereplésével, amiben egy gonosz, szeszélyes királyt, és egy majdnem szenvtelen, kötelességtudó Becketetet láthattam, éppen ezért nem szerettem meg a darabot. Selmeczi Roland (II. Henrik) és Bregyán Péter (Becket Tamás) életre keltették ezt a két alakot, nagyon természetesen, és árnyaltan jelenítették meg őket. A király egy elkényeztetett kamasz, akibe nem sok ész szorult, egyetlen igazán őszinte emberi kapcsolata Beckethez fűzi, aki atyai jóbarátként áll mellette, helyette is gondolkodik. Így kicsit érthetővé vált, miért veszi el barátjától Gwendolinet, egyszerűen nem gondolja, hogy barátjának ez a nő annyira fontos lehet, hiszen ő még soha nem élt szerelmet, vagy ha igen, lehet, hogy féltékeny, és így akarja barátját választás elé állítani? Remekül végigvitte Selmeczi Roland a folyamatot, miért válik egykori barátja ellenségévé, mikor az magára hagyja. Mert elárulva, becsapva érzi magát, megfosztva az egyetlen embertől, akivel őszinte szót válthatott. Bregyán Péter Becket volt. Erre mást mondani nem lehet. (Ahogy volt már Tiresisas, a vak görög jós, Alec Mecmurphy aki felforgatja az elmegyógyintézetet, Széchenyi, elzüllött Színész az éjjeli menedékhelyből, az Árad a gazság főgonosz bíborosa, és nem utolsósorban az embereket végletesen szerető, majd bennük való csalódása okán végletesen gyűlölő Athéni Timon, és ezekben is az volt, aki, Peer Gynt-ről már nem is beszélve) Már az elején sejtetni engedte a király szolgája és atyai jóbarátjaként a későbbi, a halált tudatosan vállaló püspököt. Az volt az érzésem az ő általa életre keltett Becket az elején nem találja helyét a világban, kicsit talán meg is veti magát, ez is belejátszik, hogy az ifjú szász szerzetesnek ezt mondja: "Na köpj egyet" Próbál segíteni a szászoknak, ahogy tud, de ez vajmi kevés, ettől ő még a király, az elnyomó kiszolgálója marad. Mikor püspökké nevezi ki a király, ebben a feladatban megtalálja hivatását, helyét a világban, és Isten becsületéért vívott küzdelmében visszaszerezheti saját becsületét. Említsük meg azért a többieket is, mert Mécs Károly, Schubert Éva (anyakirályné), Nagy Gábor (Bíboros), Incze József (pápa) szintén megtette a magáét, és Frajt Edit (királyné) is jó volt. Ismertem a darabot, de mégis végig élni lehetett Bregyán Péterrel és Selmeczi Tiborral, és izgulni értük. Egyikünk el is sírta magát, amin nem is csodálkozom.:) Bregyán Péter héroszként halt meg, meg lehetett siratni.
A XII. századi angol uralkodó, II. Henrik és barátjának, a kereszténység lényegére rátaláló Thomas Becketnek izgalmas történelmi históriája komoly, nem utolsósorban lebilincselő darab.
Becket avagy Isten becsülete című Anouilh-színmű soproni premierje nem sikerült abszolút tökéletesre.
A háromórás előadás során nehéz feladat lehetett hitelesen és hiba nélkül megeleveníteni a hatalom gyakorlása által torzult személyiség szeretetvágyát, és az egykori ivócimborából Isten becsületére rálelő, s ezt az utat a vértanúságig vállaló egyén érzelmi átalakulását.
Nos, a népes szereplőgárdát felvonultató, nagyszabású produkció láttán megállapíthatjuk: az előadás akkor is büszkeséggel töltheti el a Petőfi színtársulatát, ha egyes mellékszereplők képtelenek voltak színvonalban megközelíteni a darab meghatározó karaktereit fölényes biztonsággal alakító Selmeczi Roland, Bregyán Péter, Dóczy Péter, Mécs Károly, Schubert Éva, Makay Sándor kitűnő teljesítményét. Emiatt palástolhatatlan a hiányérzetünk.
Ennek ellenére a rendezőt, Csiszár Imrét csak a dicséret szavával illethetjük: szemünknek és fülünknek igényesen komponált, pergő jelenetek uralták a színpadot, sőt: a soproni teátrumban ez alkalommal a meztelen emberi test is a dramaturgia részévé vált. Finom megoldásnak tetszett a katedrálisokban zajló párbeszédek stílszerű visszhangoztatása, miképpen az egyházi méltóságok tablói és a lovas életképek is élményszámba mentek. Ugyanakkor véleményünk szerint kevésbé sikerült Becket meggyilkolásának a jelenete: a vértanúság emelkedett pillanatában ugyanis kissé komikusan hat a kínos igyekezet, az imitált kardsuhintások nehogy egy karcolást is tegyenek Bregyán Péteren. . .
Talán szerencsésebb lett volna, ha a kardok emelése pillanatában sötétül el a színpadkép, s a többit a nézők fantáziájára bízzák. A szellemesen egyszerű, a gótikát is megidézni képes díszlet Székely László nevéhez fűződik, míg a zenei szerkesztő Herczeg László is hozzájárult ahhoz, hogy szép színházi élménnyel gazdagodjunk. Gosztonyi MiklósA két főszereplőt jutalmaztákA Pro Kultúra Sopron Kht. a szombati premieren pénzjutalomban részesítette az Anouilh-darab két legkiemelkedőbb szereplőjét. A díjakat Selmeczi Roland és Bregyán Péter vehette át.
Sopronban egy igen kiváló előadást lehet látni mostanában, érdemes ellátogatni oda.
A Becket, avagy az Isten becsülete c. művet mutatták be februárban, amire pátran útra szántuk magunkat, és nem bántuk meg! :) Egyikünknek annyira teCCett, hogy az újbóli Sopronba zarándoklást is felvetette. :) A történet II. Henrik angol király, és tanácsosa legjobb barátja, a későbbi canterbury-i érsek, Becket Szt. Tamás viszonyáról szól. Becket Tamást a király indíttatására gyilkolták meg a Canterbury katedrális oltára előtt. Valamikor 10 évvel ezelőtt már volt szerencsém láthatni egy nagyon jó Becketet Pesten. Olyan Becketet láttam két igazán kiváló színész főszereplésével, amiben egy gonosz, szeszélyes királyt, és egy majdnem szenvtelen, kötelességtudó Becketetet láthattam, éppen ezért nem szerettem meg a darabot. Selmeczi Roland (II. Henrik) és Bregyán Péter (Becket Tamás) életre keltették ezt a két alakot, nagyon természetesen, és árnyaltan jelenítették meg őket. A király egy elkényeztetett kamasz, akibe nem sok ész szorult, egyetlen igazán őszinte emberi kapcsolata Beckethez fűzi, aki atyai jóbarátként áll mellette, helyette is gondolkodik. Így kicsit érthetővé vált, miért veszi el barátjától Gwendolinet, egyszerűen nem gondolja, hogy barátjának ez a nő annyira fontos lehet, hiszen ő még soha nem élt szerelmet, vagy ha igen, lehet, hogy féltékeny, és így akarja barátját választás elé állítani? Remekül végigvitte Selmeczi Roland a folyamatot, miért válik egykori barátja ellenségévé, mikor az magára hagyja. Mert elárulva, becsapva érzi magát, megfosztva az egyetlen embertől, akivel őszinte szót válthatott. Bregyán Péter Becket volt. Erre mást mondani nem lehet. (Ahogy volt már Tiresisas, a vak görög jós, Alec Mecmurphy aki felforgatja az elmegyógyintézetet, Széchenyi, elzüllött Színész az éjjeli menedékhelyből, az Árad a gazság főgonosz bíborosa, és nem utolsósorban az embereket végletesen szerető, majd bennük való csalódása okán végletesen gyűlölő Athéni Timon, és ezekben is az volt, aki, Peer Gynt-ről már nem is beszélve) Már az elején sejtetni engedte a király szolgája és atyai jóbarátjaként a későbbi, a halált tudatosan vállaló püspököt. Az volt az érzésem az ő általa életre keltett Becket az elején nem találja helyét a világban, kicsit talán meg is veti magát, ez is belejátszik, hogy az ifjú szász szerzetesnek ezt mondja: "Na köpj egyet" Próbál segíteni a szászoknak, ahogy tud, de ez vajmi kevés, ettől ő még a király, az elnyomó kiszolgálója marad. Mikor püspökké nevezi ki a király, ebben a feladatban megtalálja hivatását, helyét a világban, és Isten becsületéért vívott küzdelmében visszaszerezheti saját becsületét. Említsük meg azért a többieket is, mert Mécs Károly, Schubert Éva (anyakirályné), Nagy Gábor (Bíboros), Incze József (pápa) szintén megtette a magáét, és Frajt Edit (királyné) is jó volt. Ismertem a darabot, de mégis végig élni lehetett Bregyán Péterrel és Selmeczi Tiborral, és izgulni értük. Egyikünk el is sírta magát, amin nem is csodálkozom.:) Bregyán Péter héroszként halt meg, meg lehetett siratni.
A Merlin Nemzetközi Színházban március 29-től április 5-ig minden este 19:00-tól látható a Hamletangol nyelven, brit színészekkel! A darabot magyar nyelven feliratozzuk, hogy mindenki számára követhető legyen. Bővebb infot és képeket itt találtok az előadásról: www.merlinszinhaz.hu/hamlet.html
Aki kíváncsi az előadás próbájára, azt márc. 27-én, a SZÍNHÁZI VILÁGNAP alkalmából 17:00-tól várjuk a Merlinbe. Ez alkalommal bárki beleshet a nyilvános próbafolyamatba, egészen 22:00-ig. A program ingyenes.
Plusz két előadást is szerveztünk az előadás köré:
Április 1. 16-18h Shakespeare nyelve nagyító alatt Nádasdy Ádám nyelvész ingyenes előadása magyarul. Azoknak, akik szeretnék közelebbről is megismerni a drámaíró nyelvezetét!
Április 4. 16-18h Honnan származik Hamlet? Géher István ingyenes előadása magyarul. Azoknak, akik szeretnék tudni, hogyan született meg a dán királyfi története!
Gyertek, mert többet ez az előadás nem lesz (sajnos) látható!
Van pár jegyem a Tháliába április 16-ra, az Őrült nők ketrecére. A jegyek 1300, 1600 vagy 1900 forintba kerülnek. Jelenleg 8 1900-as és 4 1600-as van nálam, de ha kell, többet is beszerzek.Egy ismerősöm előadása, neki segítek, hogy minél több néző legyen. Az előadás a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház vendégjátéka. Jelentkezzetek, ha érdekel a dolog:
Mivel volt szerencsém az eredeti műhöz, ezért csak annyit mondanék a rendezésről, hogy nem azzal volt a baj. Szerintem a fordítás sikeredettt túl gyermetegre, itt nem kellett volna ezt a mű-stílust erőltetni. Annyira nyögvenyelőssé tette az előadást is, a történéseket is...
Lehet, hogy jó darab, de a rendezöö mással nem foglalkozott, csak a formabontó elööadással, ami önmagában jó is lehetett, de egyáltalán nem értelmezte maga számára a szereplööket, Hajdú István papjáról nem értem, miért lesz öngyilkos (persze, elmondja, de ennek a magatartásából következni kéne). Hegedüüs pedig erööltetett, meg sem közelíti Epres Attila játékának színvonalát. És az sem derül ki, a kislány mit akar. Szóval gyenge.
Szerintem nem rossz, Hegedűs is jó benne. Ugyanettől az írótól megy az Örkényben a Piszkavas, azt tessék megnézni!
+ a Radnótiban műsoron lévő Kriplit is Ő írta.
És mégegy ajánlás ugyanitt a Spinozában:
Régi Pesti Cabaret
Szereplők: Igó Éva, Vallai Péter, Kocsis Gergely, Fesztbaum Béla
Szerkesztette: Fesztbaum Béla
Zongoránál: Komlósi Zsuzsa
Valóban ebben az évadban a Víg-Pesti nem vitte túlzásba, de azért a többi színházat nem szólnám le.
PL. a Katonában, az Örkény színházban meg a Bpi Kamarában is mennek jó darabok (és nem csak a Tivoliban, hanem a Shure-ban meg az Ericcson-ban is). Rose, Amy világa nagyon jó, Bűn és bűnhődés…, az Őrült naplója szintén, de nem könnyen emészthetőek, az biztos.
Honderűre ebben a hónapban megyek, de már láttam tv-ben. Kicsit lassú, de azért megéri, márcsak a szereplők miatt is … : ))
Tivoliban nekem nagyon tetszett Vári Éva Edith Piaf estje.
Az alábbi link a port.hu oldal, itt válaszd ki felül a színházat, majd az ottani keresőbe írd be Hudi László nevét és klikkelj az "alkotó" lehetőségre. Akkor megkapod az utóbbi 1-2 évben bemutatott rendezéseit, amelyekről szerepeosztást, infót, egy-két helyen kritikát is találsz.
Hudi nehéz eset, a neten alig van róla valami, én meg nagyon fáradt vagyok, de ha eszembe juttatod, összeszedek róla néhány infót.
Budapesti Kamara Színház: Ericsson, Tivoli, Shure. Ha még nem láttad, nagyon ajánlom az Egy őrült naplóját Bertók Lajossal de klassz a Bűn és bűnhődés a rácsok mögött is...
Krétakör, Pintér Béláék, Hudi rendezései, táncszínházi produkciók, Budapesti Kamara... Valahogy a hagyományos nagy színházak begyepesedtek, beletunyultak az egzisztenciális biztonságba.
Gyors ajánló két igen vidám Spinoza-házas programhoz:
Hacsak és Sejó kabaré
Pitymalló Kesely produkció
Játsszák: Győrei Zsolt, Schlachtovszky Csaba és Szegő Adrienn
Márciusi előadások: 9., szerda, 19.00 óra és 19., szombat, 15.00 óra Bővebben: http://hacsak.tar.hu/
Legénytoll - zenés irodalmi kabaré
Cserna-Szabó András, Győrei Zsolt - Schlachtovszky Csaba, Havasi Attila, Keresztesi József, Kiss Ottó, Tasnádi István és Varró Dániel írásait Peller Anna, Szemenyei János, Szőcs Artur, Tompos Kátya és Zöld Csaba adják elő. Zene: Szemenyei János, Zöld Csaba Szerkesztette: Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba
