Mondd, iszol te rendesen? Sürgősen pótold! Ilyen depivel a végén még benn fognak az SZTK-ban. És igenis fenntartom magamnak a jogot ócska faviccekre, meg az idétlen szójátékokra, a Stirlitz-Müllerről nem is beszélve...
Az idős özvegyasszony és az özvegyember már öt éve rendszeresentalálkozgat, amikor a bácsi végre elhatározza, hogy megkéri a néni kezét. A néni azonnal igent mond. Mindketten hazamennek, másnap a bácsi arra ébred, hogy nem emlékszik, igent mondott-e neki a választottja. Hosszú töprengés után felhívja az idős hölgyet, és zavartan rákérdez: - Tegnap megkértem a kezedet, de nem emlékszem, hogy mit válaszoltál. Jaj de jó, hogy hívtál, mert nem emlékszem, kinek mondtam igent.
A kempelés nyilván az angolból jött, főleg a CS nyomán terjedt el, arra aki beállt egy pontra és várta, hogy fejbe lőjjön valami óvatlant, bár régebben is így használtuk, mikor valaki "farmolás" miatt arra várt, hogy a szörny megint "poppoljon".
A szó már egyszer a champing -> kemping révén honosult, Jókainál még olvastam bivouacot, az viszont nulla sikerrel épült be, bár a Decathlonban mintha lett volna valami tárgy "bivakoláshoz" de átsiklottam felette, nem érdekelnek a kőműves kempingtárgyak.