A Csatorna-szigetek egyik városába május 16-án vonultak be az angolok, ez volt az utolsó nagyobb hely, utána már csak extrém esetek voltak hátra, mint amit említettél.
Az utolsó német kapituláció euronwes.com szövegével:
A leghosszabb ideig szolgálatot teljesítő német egység a nordaustlandeti meteorológiai állomás személyzete volt, a norvégiai Svalbard egyik legtávolabbi északi szigetén, amit 1944 szeptemberében hoztak létre 11 fős legénységgel, Operation Haudegen néven. Feladatuk az volt, hogy naponta ötször titkosított időjárás-előrejelzést küldjenek a tromsøi német haditengerészeti parancsnokságnak.
1945. május 8-án üzenetet kaptak parancsnokaiktól, hogy Németország megadta magát és a háborúnak vége. Azt mondták nekik, hogy semmisítsenek meg titkos dokumentumokat, de többet nem közöltek. Miután hiába próbálták felvenni a kapcsolatot a bázisukkal, megpróbálták továbbítani a koordinátáikat a szövetségeseknek, elkerülendő, hogy magukra maradjanak a hidegben. Végül augusztus végén kaptak választ, amikor a norvég haditengerészet kiküldött egy fókavadász hajót, ami szeptember 3-án éjjel érkezett az állomásra. A németek, akik örültek, hogy végre megadhatják magukat, közös étkezést tartottak norvég látogatóikkal, és ennek során a német parancsnok átadta szolgálati pisztolyát a fókavadász hajó kapitányának. A 11 fős egység három hónapot töltött együtt Tromsø-ben, de végül szétváltak, amikor egyeseket Kelet-Németországba, másokat pedig nyugatra küldtek.
"Sztálin dührohamot kapott, amikor megtudta, hogy kapituláltak a nácik.
1945. május 7-én a kora hajnali órákban az angolszász szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán Alfred Jodl vezérezredes, a német birodalmi kormány nevében aláírta a náci Németország feltétel nélküli fegyverletételéről szóló kapitulációs okmányt. A dokumentumban foglaltak szerint a még harcban álló német csapatoknak másnap, május nyolcadikán éjfélig valamennyi hadszíntéren be kell szüntetnie mindenféle harci cselekményt. A német kapitulációval az európai hadszíntéren befejeződött a világtörténelem legvéresebb, csaknem hat évig tartó fegyveres konfliktusa, a második világháború. Noha a német megadás hírére Európa-szerte milliók kezdtek önfeledt ünneplésbe, a szovjet diktátor, Joszif Sztálin éktelen haragra gerjedt, amikor Moszkvába is befutott a reimsi kapituláció híre. A megadási dokumentumot jóhiszeműen aláíró Szuszloparov vezérőrnagyot rövid úton Moszkvába rendelték, ahol a tábornoknak mindörökre nyoma veszett. A fegyverletételi ceremóniát pedig Sztálin követelésére május 8-án a Vörös Hadsereg által elfoglalt Berlinben is meg kellett ismételni."
Az csak a kapituláció időpontja a helyi idő szerint, valójában Csehországban és még jó pár helyen tovább harcoltak, tehát nem ért véget a gyakorlatban. A protektorátusban 12-én az osztrák-jugoszláv határtérségben pedig 14-én történt meg.
A Luftwaffe az angliai légicsata elvesztése után is offenzívában maradt, szinte minden repülésre alkalmas éjszaka támadta Londont és mellette egy-egy portyát hajtottak végre a nagyobb brit városok ellen. Belfastot, a fontos hadiipari központot 1941.04.15-én, húsvét kedden érte a legnagyobb csapás.
Az általános szöveg mindig az volt, hogy az Orosz Birodalmat támadók elsősorban a tél miatt veszítettek.
Erre szívesen hivatkoztak utólag a német tábornokok is.
Na már most :
1 A vikingek űgy hozták létre a "Rusz" államukat, hogy a tél végképp nem zavarta őket
2. A mongolok direkt télen hódították meg egész Oroszországot, hiszen akkor fagynak be a folyók és a mocsarak
3. XII Károly a legnagyobb győzelmét Narvánál ömló hóban és fagyban aratta, űgy, h Nagy Péter cárnak is menekülnie kellett.
4.Napoleon visszavonulása során nem a tél beállta volt a fő gondja, hanem az, hogy még nem áll be. Ugyanis a a folyók a visszavonulása során még nem fagytak be.
Csakhogy ON :
5. A Tájfunt a németek csak akkor tudták elindítani, amikorra a sártenger végre befagyott.
Ezen túlmenően a megszállt területekre eső külföldi tulajdonon keresztül is érvényesíthették gazdasági érdekeiket, például a cseh Skoda kereskedelmi igazgatóját úgy hívták, hogy Albert Goering... Hermann öccse, a "jó Goering". Mondjuk vele törököt fogtak a nácik, személy szerint.
Szerintem ez specialis magyar szohasznalat. Talan leginkabb baballamot jelent.
Ilyen volt pl. Szlovakia, vagy Horvatorszag,....
Az erdekes tema egyebbkent, hogy nemetorszagi naci potentatok hogy jutottak ertekes befektetesekhez Szlovakiaban. Gyakorlatilag rakenyszeritettek a szlovak allamra, hogy a szlovak nemzeti bank adjon hitelt pl. a Herman Goring Werkenek szlovakiai befekteteshez, es igy jutott, ha emlekem nem csal, rez erdekeltseghez.
Igy hirtelen konkretumokat nem tudok fejbol irni, de megvan az irodalma, a szlovakok feldolgoztak es publikaltak valamilyen szinten a temat.
erről jut eszembe, hogy mielőtt a németek és a szovjetek kirobbantották a vh-t csak 1 valaki volt, aki katonai erővel lépett fel Hitler más országok pl. Ausztria elleni törekvéseivel szemben :
Lásd magyar, finn, olasz, román szövetséges államokat, norvég, belga, spanyol, horvát, francia stb. önkéntes egységeket (hadosztályokat). A volt Ausztria is Németország csatlósa volt.
Mindegyik esetben abszolút taktikai, földrajzi túlerőben voltak a szovjetek
(utálom ezt a kifejezést, hiszen az oroszok a meghódított népek olyan millióit sorozták be, akiknek érdekük inkább a német győzelem lett volna - lásd Sztálingrád)
Amúgy Konyev "Marsall" az önéletrajzát 1943-tól kezdi, vajon miért ?
Zsukov is csak hazudik a könyvében, amikor pl. a Rzsevi katasztrófáiról ír
Ez így van már az 1.Krími háború óta is minden háborúban is óriásiak a veszteségek amit az oroszok vívtak (még az 1. csecsenföldi is)
A csóringer bemasíroztatott muzsikok (köztük a sok szegény ázsiai) + a félnótás hadvezéreik (pl. Zsukov, Konyev stb.) már helyből indokolják a szovjetek abszurd indokolatlan veszteségeit.
Pedig végig hazai pályán mozogtak extrém túlerővel.
A német hadsereg a támadásnál technikai és létszámfölényben volt.
A harckocsik terén is minőségi fölényben volt, a vezetési rendszer miatt. Megfelelő minőségű és mennyiségű rádió nélkül ugyanis a páncélosalakulatok a harctéren vezethetetlenek. Ezen sem a páncélzat, sem a tűzerő, sem a mozgékonyság az új harckocsiknál élvezett szovjet minőségi fölénye nem segíthetett, mivel a 3000 német páncélossal szemben csak 1400 KV és T34 jelentett úgy ahogy egyenértékű ellenfelet. (A rádiók hiánya, a lőszerek és a dízelüzemanyag hiánya miatt a harcban kimondottan rosszul teljesítettek. A többi szovjet harckocsitípussal szemben pedig még a német PzII is enyhe fölényben volt technikailag).
A teljes nyugati fronton amúgy kb. 10 000 szovjet harckocsi volt, ezekből az első napon kb. 8000 volt üzemképes. A második napon a felvonulás közben már csak 4000. Az ötödik napon kiegyenlítődött a létszám a németekével. Köszönhetően a harckocsik vezetési hiányosságainak, a szétaprózott alakulatoknak, a légi támogatás hiányának, a tüzérség teljes elégtelenségének, és a lőszer/üzemanyagellátás totális kudarcának, nem ez volt a mélypont. 1941. július közepére valamennyi szovjet harckocsizó magasabbegység szétzilálódott, majd felszámolásra került. Innentől '42 tavaszáig kizárólag harckocsidandárokat volt képes működtetni az orosz haderő.
Melyik szovjet hadseregről beszélünk, az sem mindegy, az 1941-esről vagy későbbiről?
1941-ben annak a rengeteg szovjet harckocsinak jó része még könnyűpáncélos (több ezer T-26, BT-7), sok verzió, melynek nagy része a következő években el is tűnt. A védelemben kemény KV harckocsiból kevés volt, és a T34-esek gyártása is akkor kezdett felfutni. Talán 800-1000 T-34, 5-600 KV-1-es volt 41-ben bevethető, de ezt nálam itt biztos pontosabban tudják.
Természetesen a németek is vittek régebbi panzereket Pz-I, Pz-II, zsákmányolt cseh harckocsikat. De jelentős részük (talán kicsit kevesebb, mint a fele) Pz-III és Pz-IV.
Az is kérdés, hogy a modernitás hol érhető tetten, a hk alapvető részegységeiben, vagy felszereltségükben-használatuk módjában?
Technikailag a T-34 pl szerintem is jobb volt 1941-ben minden másnál, viszont rádiója sokáig csak a parancsnoki tanknak volt.
A német páncélos/gépesített doktrína modernebb volt, vagy pontosabban nekik előbb sikerült a gyakorlatba ültetni - szerintem a kezdeti német sikereket főleg az okozta, hogy a harcászatuk modernebb volt és valós tapasztalatok álltak mögötte.
Repülőgépben még rosszabb volt a helyzete a szovjeteknek, a jobb típusok gyártása még csak megkezdődött, a Luftwaffe modernebb és harcedzettebb volt, pilótákkal sem álltak jól az új gépekre képezve. Persze ez a következő években jelentősen változott.
Azon is el lehet persze gondolkozni, a technikai modernitás önmagában automatikusan előnyt jelent-e vagy az egyszerűség ér többet? Hiszen a németek grandiózus és modern dolgokat terveztek, viszont több típus bonyolultsága miatt a harctéren megbízhatatlan volt és/vagy nem sikerült jelentős mennyiséget gyártani belőlük.
