Bármilyen szerkezet háromféle mozgást "akar" végezni. x és y irányú (mostantól ezt írom vízszintes és függőleges helyett, mert lusta vagyok gépelni :-) ) elmozdulást, és elfordulást. Ha épp annyi megtámasztást építünk be, hogy ezt megakadályozzuk, akkor beszélünk határozott tartóról. Ha kevesebbet, akkor labilisről (ekkor a szerkezet egyszerűen nem áll meg, nem marad a helyén), ha többet, akkor határozatlanról. (Ekkor már beszélünk a határozatlanság fokáról is, annak függvényében, hogy hány megtámasztást lehet "elvenni" anélkül, hogy a szerkezet labilissá ne válna.) A labilis szerkezetről nem beszélünk, mert olyat nem csinálunk, mert minek? A határozatlanról meg azért nem, mert egyrészt azt elég faxnis számolni, másrészt eleink nem is nagyon tették mindaddig, amig a megfelelő matematikai és számítási módszerek ki nem alakultak rá. Harmadrészt (és ez a legfontosabb!) az embert leginkább ezen szórja ki a mecha tanszék tartók statikájából, tehát nincsenek róla szép emlékeim. Szóval ezt a három mozgást kell megfognunk. Erre szolgáló megtámasztási módok: Konzolos: a virágtartót, polcot tisztességesen betiplizzük és felcsavarozzuk a falra. Ezután sen vízszintesen, sem függőlegesen nem fog elmozdulni, és ha jó lukat fúrtunk, abba jó méretű tiplit és csavart tettünk, akkor a nyakunkba sem fog fordulni éjjel. Tehát itt egyszerre megfogtuk mindhárom mozgást. Csuklós: a bárszekrény lehajtható ajtaját zsanérral rögzítjük a szekrényhez. Az onnan nem esik le, oldalirányban sem mozdul el, de ha elengedjük, akkor reszeltek a viszkinknek, mert a csukló nyomatékot nem vesz fel, tehát ha rápakolunk, akkor lebillen. Görgős: a gurulós székjó dolog, mert ha ráülünk, nem esünk le a földre, de ne próbáljuk arra használni, hogy a ruhaszárító kötelet ráakasztjuk, mert a ruhák súlye be fogja húzni a kötél másik végéhez, és az összes ruhánk koszos lesz. Azaz a függőleges irányú elmozdulást megakadályozza, de a vízszintest nem.
Na, most jöjjenek azok, akik ezzel napi szinten foglakoznak, és javítsanak ki! (15 éve nem néztem bele semmi ilyesmibe.)
hehe, nagyon köszi, ezek alapján már át tudom írni, hogy közérthető legyen. köszönetnyilvánításhoz nincs benne elég hely, de ha elfogadsz néhány virtuális puszit... :D
Egyik oldalán befogott, másik végén szabad végű (na, ezt hogy írjam?) tartó. De ilyet gyerekeknek nem írnék le, az tuti. Reméljük senki nem olvassa a mecha tanszékről, vagy legalábbis nem olyan, aki ismer. :-) A lényege az, hogy olyan síkbeli tartó, ami egy ponton van megfogva, de az az egy pont megakadályozza a vízszintes és függőleges elmozdulást, és az elfordulást is.
Meg is van: Szabadság-híd, mint Gerber-tartó Én úgy magyaráznám el, hogy olyan, mint amikor a parkban van két pad (az a hagyományos, beton lábú, piros ülőkés és támlájú) egymás mellett, és közéjük teszel egy deszkát, amelyik mindkettőn feltámaszkodik. Így mindössze négy alátámasztásból, és viszonylag rövid szál deszkákból is jó hosszú ülőfelületet kapsz. A két eredeti pad belógó része a két konzol, a közéjük tett deszka a befüggesztett rész. A két pad lábai pedig a parti hídfők és a mederpillérek. Az, hogy magát a főtartót rácsos tartóval oldod meg, mint a Szabadság-hídnál, vagy gerinclemezes tartóval, vagy bárhogy máshogy, az már "részletkérdés". A lényege ez a szerkezeti alapelv.
Hello, de jó, hogy találtam ilyen fórumot! bár már régen jártatok erre, de valaki közérthető módon, pár mondatban el tudná magyarázni, milyen egy konzolos híd? Azt megtaláltam a fórumban meg a neten, hogy pl. a szabadság híd is az, de olyasmi kellene róla, hogy mi hordozza a terhet, hogy hívják a pilléreit, ha van külön nevük (angolul tower), meg azokat a gerendaszerűségeket vagy íves micsodákat. Meg egyáltalán, mi a hídnál a konzol? Egy gyerekkönyvbe lesz egy bekezdés, de magyarul nem találtam pont nekem való infot (a hidak.hu, dbridges.fw.hu-n is nézegettem). nagyon hálás lennék!
Annyi számomra is világos, hogy ez a szegedi régi híd nem szegedi, vagy is, sejtésem alapján ez a régi 47-es főút hídja lehetett Algyőnél, amit Szegedinek hívnak, és í könyvek is így említenek.
Hmmm... Érti a fene! Ezt találtam itthon, egy másik könyvben: (Képaáírás: A szegedi vasúti Tisza-híd képe és részlete Forrás: Palotás - Medved - Nemeskéri - Kiss - Träger: Hidak)
Sajnos neem is csak a közúti hadakról van képem (régi és új), ráadásul itthon csak kifotózni tudom, de abból is látszik, hogy Malwinnak van igaza ezügyben. Azért majd nézek a vasútiról is képet, hátha.
Szeva, valszeg te a szegedi vasúti hídra gondolsz, mivel a közúti híd felsőpályás volt, nem pedig ívhíd, viszont hídból csak ez a kettő volt Szegeden. Helyileg a mostani szennyvízátvezetés magasságában volt. A balparti hídfő jelenleg is látható a korlát egy darabjával, a jobbparti hídfő helyére épült a klinika kórbonctani tanszéke.Helyileg a Gyermekklinikától két percre a vasútállomás felé. A háborúban az amerikai légierő lebombázta.A bombatölcsérek ma is láthatóak a Boszorkányszigeten, az egykori hídfő felé délnek. Az újszegedi hídfő ezen a képen a két horgonyzást tiltó tábla között, a fák mögött bújik meg.
Az összes meglévő és tervezett Duna-hidat kellene valahogy listázni, a magyarországi részen könnyű, Németország és Románia környékén már nehezebb. Szerkesztenék róluk egy térképet a dbridges.fw.hu-ra.
Volt egy szegedi íves híd, amit a II. világháborúban felrobbantotak, vagy megsérült, nem tudom. Ebből 4 szerkezet került építésre több helyen az országban, egy került átalakítás nélkül Marcaltőre a Rába felé, egy van Szeghalomban a Berettyó felett, és egy van Ráckevénél, vagy is ez utóbbi esetében a szegedi híd anyagából épült újjá. A 4.-et nem tudom merre van.
Amire kíváncsi lennék, hogy hol volt konkrétan ez a szegedi híd, van-e erről valami információ?
Vasútban is külön érdekelnek a vándorhidak, és ott is több érdekességre bukkanni.
Köszi, nem is tűnt fel, hogy ki van linkelve az oldaladon a Kossuth híd. Különben most hogy frissítettem, kicsit máshogy néz ki az oldal szerkezete, ezért szerintem jobb lenne ha új ablakban nyílna meg a hivatkozás.
Nahát nekem az első kiadás 1987 óta a birtokomban van.Éljen! BÚÉK, 2005. A Kremsi vasúti hídnak meg jobbulást, miután az egyik pillérét eltolta 1m-rel az Ybbs(4600Le) 3500 tonnával.....
Dr. GÁLL IMRE: A BUDAPESTI DUNA-HIDAK című könyve már kapható a Libri és az Alexandra könyvesboltokban.
2005/010/25
Nagy-nagy öröm, hogy dr Gál mérnök úr 90 év felett bírta egészséggel, s a szakma nagy öregjei és a Hídépítő pedig segítették Őt!Vegyétek meg mielőbb, mert az első kiadás 20 évig volt hiánycikk!http://www.hidepito.huHídépítők Magazin 2005/5
HÁROMEZER ÉVE HARCBAN A TERMÉSZETTEL BROWN, DAVID J.Bolti ár: 6500 Ft Kedvezményes internetes ár: 6175 Ft (5 % kedvezmény)
Elérhetőség: 4-6 munkanap
Kiadó: KOSSUTH KÖNYVKIADÓ RT. Oldalak: 176 Borító: KÖTVE Kiadás éve: 2004 ISBN: 9630945118 Fordító: MEDVED GÁBOR Nyelv: MAGYAR Kiadás éve: 2004
-----------------------------------------
Dr Medved Gábor mérnök úr NEKROLÓG
----------------------------------
TÖRTÉNETEK A VILÁG HÍDJAIRÓL
MEDVED GÁBOR
Kiadó: TERC KERESKEDELMI ÉS SZOLG. KFT. Oldalak: 216 Borító: KÖTVE Formátum: A 4 ISBN: 9630068710
(Képaáírás: A szegedi vasúti Tisza-híd képe és részlete
