A keddi zivatarok itt is úgy megfektették a növények jó részét, hogy azóta sem álltak fel. A mézontófű a földön virágzik, de volt, ahol gyökerestől kifordult. A kis citromfüveket a föld alól szedtem ki. Sok növény, köztük a veteményes és a kisebb gyümölcsfák felszabadítása még mindig tart. De sok jót is hozott - madárzugot készítek bogyós cserjékből, s ásás közben láttam, hogy a talaj olyan mélyen átázott, amire már évek óta nem volt nálunk példa.
Szerencsétek van a hárssal akkor. Nekem is később virágzott mint máshol a környéken, mert árnyékban van. De sajnos mire kinyílt, jött a mindennapos eső :(
Neki viszont nagyon kell a sok csapadék, meghálálja az öntözést.
(csak zárójelben: az első magokat amikor kicsit késve elültettem anno, körömnyi palánták lettek belőlük -még azon az őszön helyre pikíroztam őket és most már igazi ültetvényem van - a fényképezőgép megint itthon maradt /lemerült/, de nem mulasztom el a jó felvétel elkészítését az ültetvényről).
(a telefonom sem volt nálam - ez már halmazat!). :D
Nekem is lett macskagyökerem, bár nem virágoznak. :) Vettem két tövet, de azért közel sem mondtam le a szaporításról sem.
Az illatos rózsás varjúhájak viszont eléggé odavannak, pedig fantasztikus hatású növények, fontosak lennének a gyűjteményben. Lehet, hogy ott hibáztam, hogy a kiültetéskor megöntöztem őket, majd jött a kétnapos eső? Alulról sárgulnak el... Nagy kár lenne értük. :(
Köszönöm szépen a tanácsokat:) Jövőre félig kinyílt állapotban szedem le, mert mostanra nagyon kinyílt, tele lett bogárral (de azt sikeresen eltávolítottam belőle) ráadásul most még olyan zuhit kapott, nem tudom, holnap lehet e még róla szedni.
Teának igy ahogy van csak le kell forrázni, v összevágva érdemes + tárolni?
A szörppel sikerrel járok még ha ezután szedek belőle? Virágpor már alig van benne.
Köszönöm. Még értetlenkedek kicsit, tehát nem szükséges a virágja, elég csak a murvalevél? Már teljesen kinyílt és sötétedik a murvalevél, tehát nem virágnyílás eleji állapotban van már, attól még lehet gyűjteni?
Köszönöm, várok vele pár napot már csak azért is, h ne legyen vizes. A virág mellett levő lepellevélnek rajta kell maradni gyűjtéskor és főzéskor? Sok helyen ugy láttam, igen, csak nem tudom, h miért.
Ami az enyémen van az nem tetű (szerintem) hanem keményebb szárnyú, gombostűfej nagyságúak.
A hétvégi esőzések közepette nyílt ki teljesen a hársunk, és nagyon sok méhecske is gyűjtögette szorgalmasan a virágport belőlük. Érdemes leszedni a virágját (persze ha már nem vizes) így, h kevés benne a virágpor? Hatóanyaga megmarad? Szárítani szeretném télire, vagy egy kevés szörpöt is csinálnék belőle. Illetve sok kis fekete bogár van benne (ilyen kis ugráló, pattogó bogarak, nem tetű) , ha az nem lesz, attól még használható lesz majd?
Nem régóta, de nekem az is meggyőződésem, hogy a jól befőzött lekvár külön tartósítás nélkül is eláll. Ha pedig sűrű állagú (nem tartalmaz túl sok vizet), még az sem gond, ha az üveg teteje nem zár megfelelően, mert ilyenkor egyszerűen elkezd beszáradni a gyümölcs felülete, védve az alatta lévő tartalmat. Én már több ilyet is ettem, volt, ami 5-6 éve került a kamrába, csak egy fóliával, tető nélkül - és az is elszakadt, de maga a lekvár egy kis felületi szikkadtságon kívül nem szenvedett más minőségbeli hibát.
Csak utánajártam. Májvédő hatása van a csüdfüvemnek, elméletileg a szilimarinéhoz mérhető hatásfokkal, ami nem rossz! Sajnos, ezt sem találtam meg magyar forrással.
S-ombre-ro: ezt nem is tudtam, de lehet benne valami. :)
Fogalmam sincs, melyik táj szülötte a csörgőalma, de míg ott mindenki ismerte, itt se híre, se hamva. :)
A lehető legprofánabb módon szoktam eltenni a terméseket. Az almát például nem is hámozom, csak megmosom, és darabolom. A héj nem csak színt ad a gyümölcshúsnak, hanem karakteresebb ízt is (nem beszélve arról, hogy egészségesebb így). Almalének mindig valamiképp jól fel kell aprítani, ideálisan turmixgéppel, és akkor nem zavaró, de lekvárnál is előnyös lehet (én például finnyás vagyok a héjdarabokra, úgyhogy csak így csinálom). Aztán vagy késhegynyi szalicil, vagy ezüst-kolloid kerül a tetejükre dunsztolás előtt. Cukrot nem szokásom használni.
A nyers csörgőnél én inkább enyhe szappanos mellékaromát szoktam érezni (fura, de olyasmi íz, mint egyes szappanok illata), a finom fűszeresség inkább a befőzött almáknál tör elő.
Hogy ne legyen ennyire off, egy növényke, ami előbukkant az áprilisi vetésből: jó sok édeslevelű csüdfű. Vajon mire érdemes használni? Gondolom, túl optimista a feltételezés, hogy alkalmas lehet a kínai csüdfű pótlására...
Nem is gondoltam, hogy Heves-Jászság tájfajta lehet a csörgő alma......
Jó lehet ez a kaszált fű dolog, ha éppen van rá idő és fű is :)
Lekvárt hogy készíted?
Igen, valóban van az almának is egyedi zamata (ezért is szeretjük), azon még soha nem gondolkoztam, hogy mi is lehet, ilyennek ismertem meg már gyerekkorban és ezért nekem ez természetes. Ezek szerint a lekvárban is lehet ezt a zamatot érezni? idén jó lenne kipróbálni....
Ez lett volna a tippem. :) Én a Jászságból hoztam a sarjakat, mondhatni a hevesi határból; ott ismertem meg ezt a fajtát. Pár évet töltöttem ott, a télen azonban visszajöttem Fejérbe, és most itt próbálok boldogulni a telken. A potyogás problémáját úgy oldottam meg, hogy a kaszált füvet mindig alá terítettem, ez jócskán tompított a földet érésen. A hullott almával sem volt bajom, sőt, magáról a fáról ritkán szüreteltem még friss fogyasztásra is. Lekvárnak pedig a megnyomódott alma is kiváló. :) Én az édességén felül azt szeretem benne (és valóban, nem igényelt egy gramm cukrot sem!), hogy leheletnyi fűszeres (talán ánizsos?) aromát is éreztem a lekvárokban. Nagyon egyedi zamatuk volt.
