Nekem is tetszik a leggings.:) Viszont nem Calzedonia, hanem noname kínai. Érdekes a színe. Amikor megvettem én is bordónak láttam. Hordva inkább sötét málna színűnek látom. Ez persze a lámpa színétől is függhet.
OFF
Elővettem a nem fekete leggingseket. Balról az első az ami rajtam volt a fotón. A 2-t nemrég vettem a Tezenisben. A honlap https://www.tezenis.com/hu/product/hotarto_mubor_leggings-1WP980B.html?dwvar_1WP980B__color__019_Z_COL_TEZD=928U törkölyszínűnek írja. Hőtartó = bélelt. A középső szintén noname kínai. Ez is bélelt. Sajnos elég erős szaga volt, ami mosással szerencsére csökkent. A 4. (nekem az meg a középső az igazi bordó szín) New Yorker. Az utolsó, az szintén noname darab. Az a legvékonyabb. Nem bőrhatású, hanem valami spandex (lasztex?) anyag lehet.
Én is nagyon szeretnék mielőbb találkozni egy helyes sráccal úgy, hogy full nő vagyok: harisnya, női ruha, magassarkú cip{, smink, paróka minden. Persze a rendőrkalandtól, ha lehet, eltekintenék.
Boldog Új Évet Mindenkinek - és részemről is elisimerés a témát (közterületen át-)haladó szinten megvalósító topiktársaknak! ;-)
Bonddal való hsz-pár a kiindulás - de szerintem másnak is érdekes lehet, szóval egy kis "TARTÁSJAVÍTÁS TŰSARKÚVAL "- törrténet.
Próbálom röviden :-)
Vettem egy zalandós bokacsizmát, ideális kinézetű egyszerű fekete velúr, csinos kis platform és formás sarok -Anna Field-almárka ami azért nem a legcsajosabb . gondoltam nem lehet baj a 44-essel. Hosszra jó is lenne - de nagyon keskeny a lábfejrésze...
Nagyobban nem létezik - ha úgyis max. itt a fórumon adom el, gondoltam kipróbálom az utcán....háát nagyon kényelmetlen volt, teljesen elszorította a lábamat - és paradox módon a balos valahogy keresztbe-tekeredett menet közben ami miatt külön rossz volt sétálni benne :-(
Mindegy, félre... előtte nem nagyon volt rajtam - lehet ez is gond volt!? Vettem egy másikat, szintén AF boka, sima (mű)bőr - minden annyival vastagabb-másabb rajta hogy már nem nevezném formára ideálisnak - de azért csúnyának sem mondanám...
egy szerdai napon érkezett - előző kedden elmentem egy focira beugrósnak és valamit nagyon elszartam (bemelegítés lett elsietve) , a jobb csípőm (tkp. a medence-láb találkozás) megfájdult a meccs végére....Azon a héten minden focit és futást kihagytam - de már majd megőrültem hétvégére - mert nálam a stresszre a mozgás kell - a helyettesítők közül a magassarkúzás sajnos ultraritka lehetőség (és ugye sérülten nem opció) a pia meg olyan, hogy szerencsés alkat vagyok, mert 2 nap laza itthoni sörözgetés után már fejben elutasítom a dolgot...
Hétfőn azt mondtam, ha a hegytetősi futópályán csak poroszkálok - akkor is elmegyek, legfeljebb séta lesz belőle, az is kikapcsol...Felfelé a kardiót még bírtam , a pályán valóban csak "tiszteletkör". hazafelé inkább séta. Fájt a lábam (máshol) de éreztem, hogy jó az irány! Kedd pihi - szerdára azt terveztem, hogy elérem a szokásos futás felét...Erre megjön a csizma - és kivételesen otthon egyedül....Azt mondtam, ha egy méter futást nem bírok majd utána - akkor is felveszem! :-p
Egyből szélességet mértem - nem volt biztató :-( Ahogy felvettem viszont éreztem, hogy jobb a helyzet mint a velúrnál, eleget viselve jó lehet...2,5 órát volt rajtam és igen, lépés közben egy ponton éreztem egy határozott nyomást - de nem egy általános láb-szorítást mint a másiknál. Ráadásul állni benne olyan volt, hogy el sem hittem, hogy 9-10 centis sarok van alattam - eleve annyira tökéletesen az ívelése, hogy semmi sarokra-támaszkodás nem áll be (gondolom ismeritek a "sarok-nélküli-magassarkút" - na olyan volt,mintha abban lennék (bár még nem próbáltam ténylegesen azt a fazont)
Jött a futás: legnagyobb megdöbbenésemre semmi visszaesést nem okozott a pár óra magassarkúzás, sőt: majdnem elértem a sérülés előtti teljesítményem
innen folytatom, mert nem akartam egyszerre túl hosszút de lesz még csavar a történetben ;-)
Felöltöztem csajszinak és kimentem az utcára a három barátommal. Először egy melegek által látogatott kocsmába mentünk iszogatni, majd utána mentünk az Alterego-ba. Nagyon élveztem!
December közepén rendeltem egy bakancsot meg egy bokacsizmát a Deichmann-nál. A Deichmannban az a jó, hogy szemben a CCC-vel, boltba is lehet kérni amit megrendelsz. Kaptam egy szép nagy karton dobozt, abban volt a két levendulaszínű Graceland doboz. Ez a bokacsizma: https://www.deichmann.com/hu-hu/p-m02123704/02123704
A honlapon azt írják nincs bélés. De van. Az orra ködvágó:), sarka 7 cm-es. Elsőre kicsit nyomta a lábfejemet, másodjára már nem.
A harisnya sima kínai. Azt írták 60 den. Szerintem inkább 50.
Hogy mekkora a ráírt méret és mekkora a valóságban van, hogy köszönő viszonyban sincs egymással. Elég friss tapasztalat sajnos. Megjött a lakk bakancs. A talpán 43-as számozás van. Fel tudom venni, de a lábujjaim ökölbe szorítva vannak benne. Kisebb mint a deezee 40-ese. Merrt azt gond nélkül fel tudom venni a jobbik bal lábamra, de még a másikon is el tudom viselni vagy fél órát. Úgyhogy lehet, hogy rövid úton meg is válok tőle. Ennyire még a kínaiaknak sem gáz a méretezése. Esetleg, ha valakit érdekel jelezze nyugodtan. 25 cm belső talphosszal, kép pár hozzászólással lejebb valamelyik írásomnál.
Szerintem most már elég sok nőnek van 40, vagy feletti lábmérete. Utóbbi párjaimnál is mindnek 40-es lábai voltak, a most (még) feleségemnek is 40-es. Az igaz hogy nem 44-es vagy nagyobb, de azért mégsem 37-es. Talán még az is lehet hogy elég "hétköznapi téma" lett a meleg, biszex, transz témájú dolgok, még akkor is ha nem utcán találkozunk vele folyamatosan.
Ki bizony! :(Ez nagyon sajnálatos, de tényleg így van.
És én ezzel próbálom őket megbecsülni, hogy visszajáró "ügyfél" vagyok minazokhoz, akik egyszer az életben már segítettek a problémámon, valamint effajta módszerrel örömódát zengek róluk, hogy hirdessem a nevüket, mert tényleg megérdemlik.
Lehet, hogy félreérthetően meséltem el a történetet, de az elutasítás soha egyetlen esetben sem abból adódott, hogy pasiként szerettem volna a térdcsizmámat leszűkíttetni. Ezt egészen biztosan és 100%-osan kijelenthetem, hiszen idáig el sem jutott a beszélgetés a megkérdezettekkel, hogy ez a tény kiderülhetett volna.
A kérdésem elsőre mindig csupán arra irányult, hogy adott egy újonnan vásárolt, fényes felületű, műbőr felsőrésszel varrt (meglehetősen drága) csizma, amelyen szárszűkítést, azaz pontos lábra igazítást kellene végrehajtani a szár végigbontásával, mert a visszapostázása semmiképp sem opció.
A telefonos érdeklődések során eleve nem tudhatták, milyen csizmáról van szó (magassarkú-e vagy lapos, férfi-e vagy női), hogy néz ki, milyen hosszú a szára vagy kinek a tulajdonában van, tehát a szóbeli megkereséseknek eleve nem szabhatott gátat a zsigeri előítélet. Illetve ha valamelyiküknek ellenérzése is lett volna ennek kapcsán, egyértelműen és érezhetően nem ez volt az elutasítás indoka.
A személyes megkereséseknél pontosan ugyanígy jártam el: megmutattam a csizmát (tehát itt már konstatálhatták, hogy női lábbeliről van szó), majd rákérdeztem, hogy lenne-e mód egy ilyen (minimális nyúlással rendelkező) (mű-)anyagból készült csizma szárának szűkítésére pontos lábszár körméretek alapján? Egy árva szóval nem említettem, hogy a csizma az enyém-e vagy a barátnőmé vagy a szomszédé, csak hogy semmiképp nem szeretnénk visszaküldeni, így erre kellene valahogy orvoslatot találni.
Tudom, hogy műbőr, meg hogy mindenki ódzkodik tőle, meg kínszenvedés a varrása és teflon talp kell a varrógéphez, stb. stb. ennek mind-mind tudatában vagyok, de nem a nehézségekre vagyok kíváncsi, hanem a megoldási lehetőségekre.
És amikor Andrástól megkaptam az első (és egyben egyetlen) bólintást, kizárólag akkor folytattam a mondandómat azzal, hogy a csizmát hozzám kellene igazítani. Neki a szeme sem rebbent, csak annyit kért, hogy akkor ugorjak bele, hogy bejelölhesse teljes hosszában, hol és mennyit kell bevenni belőle.
(Megjegyzem, amikor a csizma elkészült, akkor is külön előre jelezte, hogy majd fel fogja próbáltatni velem, hogy lássa, mindenütt megfelelően sikerült-e a szűkítés, tehát olyan munkát ki sem adott volna a kezéből, amellyel nem leszek elégedett.)
Nekem van csak olyan erzesem, hogy pasikent egy ilyen csizmaval csakis az elurasitas johet szoba? Folyamatosan ezt erzem ki a leirasodbol (mar haromszir olvastam el).
Orulok, hogy Andras segitett, es nagy oromod leled a csizmaban.
Szeretném ezúton (ezen a felületen) is imába foglalni Tarjányi András cipészmester nevét (XIX. Ámos u. 55. alatt található a műhelye) és bátorítani Titeket arra, hogy amennyiben lehetetlennek tűnő cipőjavítási ill. átalakítási igényetek van, akkor forduljatok hozzá bizalommal, mert Ő biztosan fog tudni találni rá valami kielégítő megoldást és nem utolsó sorban számára teljesen természetes, ha férfiként mész oda egy női lábbelivel kapcsolatos problémával.
Kicsit hosszú lesz a sztori, de hagy meséljem el a kálváriámat, ugyanis egyedül Andrástól kaptam megoldást, MINDEN MÁS cipész vagy magát annak valló "szaki" kivétel nélkül elutasított! Korábban is volt már hasonló jellegű problémám, igazából nem is értem, miért nem rögtön Őt kerestem fel, de naiv módon azt gondoltam, hogy egy csizmaszár szűkítése nem atomfizika és a cipészeknek tulajdonképpen rutinmunka kellene, hogy legyen, tekintve hogy sokuk szolgáltatás listájában benne is van. Nos, nem is tévedhettem volna nagyobbat...
A felsőrész ugyan műbőr (akkor még nem tudtam, hogy ezzel mekkora gondot zúdítok a saját nyakamba), de mindig is nagyon tetszettek ezek a nyomott hüllőmintás anyagok, leggings-ben is van ilyenem és gondoltam tökéletes kiegészítője lesz majd ez a csizma. Meg is rendeltem azon nyomban és pont sikerült egy kisebb kedvezményperiódust is elcsípnem a Zalando-nál, úgyhogy nagyon boldog voltam, amikor végre a kezemben foghattam új szerzeményemet.
Ezt a térdcsizmát szabásából adódóan "Wide Fit"-ként árulják, ami kétértelmű jellemző és ez ebben az esetben is bebizonyosodott. Egyrészről ugye vonatkozhat a lábfej (toebox) szélességére kb. a rüsztnél, hogy valamivel szélesebb lábbal "megáldva" se maradhassanak a magunkfélék divatos női lábbelik nélkül, másrészről pedig csizmák esetén utalhat az extra szárbőségre is, ami meg a vastagabb combkörmérettel rendelkezőknek kedvezhet. Ennél a csizmánál sajnos (vagy nem sajnos, mert másnak lehet, hogy pont ezek az ideális paraméterek) a szárbőséget alaposan eltúlozták, így hiába volt lábfejben tökéletes és kényelmes, ha az én combomon kalózcsizmaszerűen bőnek hatott és le-föl csúszkált a szára, plusz a vádli íve sem volt olyan tökéletesen formázott, hogy hajszálpontosan az alsó lábszárra simuljon. (Volt egy jól látható pukli a vádli magasságában.)
Rám tehát ez egyértelműen bő volt, azonban képtelen voltam rávenni magam, hogy gondolkodás nélkül visszaküldjem és ne próbáljak meg harcolni érte. A visszáruzás - mint tudjuk - végtelenül egyszerű a Zalando-nál, tehát nem ez tartott vissza, hanem az, hogy ezt a csizmát tényleg NAGYON-NAGYON akartam. Nem voltam hajlandó beletörődni, hogy egy kissé bőre szabott és csúszkálós szár miatt csak úgy megváljak egy ilyen rendkívül szép csizmától.
Nosza el is kezdtem a neten szárbővítést vállaló cipészek után kutatni és ekkor jöttek a sorozatos "meglepetések".
Nem kevesebb, mint 12 cipészt kérdeztem végig illetve kerestem fel személyesen, mielőtt Andrást választottam volna (pedig Őt már nagyon-nagyon régről ismerem), de mielőtt hozzá eljutottam volna, az alábbi reakciókat kaptam, mikor felvázoltam a problémámat.
A csalódást okozó cipészműhelyek nevét inkább mellőzném, mert nem tisztem a hitelrontás, de az én szememben ezek nem IGAZI, klasszikus értelemben vett mesterek és egy pillanat alatt leírták magukat. Engem baromira nem érdekel, mióta foglalkoznak javítással vagy milyen múltja van a szakmában, aki nem képes minimum konstruktív módon (de legalábbis nem mereven elutasítóan) hozzáállni egy csizma(át-)szabási kérdéshez, az nem érdemli meg a mesteri címet.
A telefonos érdeklődésemre adott válaszok:
- Nem szívesen vállalunk már ilyesmit. Egy időben csináltuk, de most már inkább nem, mert nem gazdaságos. (Hangsúlyozom, hogy itt még a honalapra is ki van írva, csak akkor nem értem, mi a fenéért nem veszik le onnan vagy fogalmazzák át a szolgáltatásaik körét?)
- Hetente csak egyszer dolgozik a mester, látatlanban nem lehet megmondani, de műbőrrel nem igazán foglalkozunk.
- Hol kéne megcsinálni? (Kérdezem tőle: hogy-hogy HOL?) Ja, hát mert házhoz szoktam menni a javításokhoz, mert a régi műhely címem már nem él. (Mondom neki, hogy ez közel sem gyorsjavítás jellegű probléma, nem egy flekkcseréről van szó..) Ja, hát azt úgy nem...
- Nem foglalkozunk ilyenekkel, mert túl munkaigényes és talán nem is lenne megoldható..
- Februárra lenne leghamarabb időpont, de ezt látni kéne... Nem hiszem, hogy vállalható.
A személyes érdeklődésre adott válaszok sem voltak különbek:
- Hát...nem is tudom... nem lenne olyan újravarrva, mintha új lenne. Nem ajánlom. (Kérdezem tőle, hogy de akkor mégis mit kell érteni szárszűkítés alatt?) Esetleg tudunk rá fűzőt (!!!) varrni és azzal szorosabbra húzható. (WTF???)
- Nem vállalok ilyesmit, mert nincs hozzá alkalmas varrógépem.
- Nem foglalkozunk műbőrrel, pláne nem ilyen fényessel, mert nem viszi a varrógép.
- Nagyon bonyolult lenne, nem lehet szépen kibontani a gyári varrást.
- Áh, nem! (Itt kb. fél percre nézett csak fel, aztán nem is foglalkozott velem tovább.)
És a legeslegjobb: elvittem egy helyre, ahol igaz, hogy épp zárófélben voltak és már eleve ezzel kihúztam a gyufát, de mondtam, hogy csak arra lennék most kíváncsi, hogy el tudják-e egyáltalán vállalni és legyen kedves vetni rá egy pillantást. Az ajtó becsukódott az orrom előtt, majd 10 másodperc után már nyújtották is vissza a csizmát, hogy nem vállalják. Amikor megkérdeztem, hogy mégis miért, a válasz az volt, hogy "nem mondta a mester". Vagyis azért, mert CSAK!
Na ezt a végtelen töketlenkedést elégeltem meg és villant be hirtelen az agyamba, hogy András már egyszer évtizedekkel ezelőtt lerövidítette és beszűkítette az egyik combcsizmám szárát, hogy jobban passzoljon, habár tény, hogy annak inkább csak a combrészét kellett kicsit módosítani, nem pedig az egész szárat teljes hosszában lábra igazítani. El is vittem hozzá és némi gondolkodás után Ő végre azt mondta, ami hallani szerettem volna: MINDEN MEGOLDHATÓ!
Ott helyben felpróbáltam, Ő bejelölte, hol mennyit kell bevenni rajta és megígérte, hogy még az ünnepek előtt elkészül vele.
Rövidre fogva: pár nap alatt tényleg megcsinálta és az eredmény egyszerűen lenyűgöző lett (majd ha lesz időm, teszek fel róla fotót is), ennél szebb karácsonyi ajándékot nem is kaphattam volna! Mindenütt passzol, nem csúszkál és ami a legfontosabb: a varrás pontosan olyan, akár a gyári! Sehol egy felesleges redő vagy kipúposodás, passzol, mintha csak eleve rám tervezték volna.
Hát ennyi... Ilyen egy IGAZI cipészmester, akinek a munkáját sosem fogom tudni eléggé meghálálni.
