A nemetjuhasz egy katasztrofa. En amugy sem szeretem oket, de ahogy tonkretettek az izuleteiket, az rettenetes. De jobbat mondok, a golden/labrador retrieverek tobbsegenek manapsag konyokdiszplaziaja van.
Sot, Amerikai adat, nem tudom europaban is ervenyes-e, de ugya az USA-ban a labrador A kutya, es ezert rengeteg van, es a letobb daganatban hal meg. 60%!! Iszonyatos. Mindenfele daganat nagyon nagyon gyakori ennel a fajtanal.
Klasszik kutya-macska baratsag ez, a macska "felhaborodottan" turi a kutya kozeledeset, ugyanakkor hagxja magat, sot hergeli. A masik kajaja meg persze mindig finomabb...
Teljesen mashogy latjuk a dolgokat. En sem feltetelezem, hogy beteg a kutya, nonsense.Sot azert vettuk meg mert a torzskonyv hianyanak ellenere ritka szep kiallasu kutyanak latom. De talan hagyjuk ezt a temat. Lepjunk tul rajta. En a szureseket fontosnak tartom, a torzskonyvet kevesbe.
Hát én meg feltételezem, hogy egészséges a kutyám.
:)) nyilván azért vettem megfelelő helyről, hogy ez legyen az alap. Azért az abszurdum, hogy azzal a feltételezéssel kezdem, hogy gondjai vannak, amik az életminőségét ronthatják.
Mondjuk valamelyik nap láttam egy németjuhászt :(((( alig tudott menni, összevissza jártak a lábai. Annál a fajtánál csináltatnék szűrést. De olyat meg nem vennék törzskönyvest, akármilyen durván hangzik. Borzalom mit műveltek azzal a fajtával :((((
Szerintem egy idoben felfedezett pl csipoizuleti diszplazia javitja a hosszutavu kilatasokat. Egyreszt kolyokkorban lehetoseg van korrekcios mutetre, ami utan nem lesz problemaja, kesobb meg tudom, hogy pl ne agilityzzen vagy sportoljon intenziven, illetve szedje a porcvedoket, hogy 10 evesen is tudjon mozogni. Ez nem a tenyesztesrol szol, hanem a kutya egeszsegenek hosszu tavu megorzeserol.
Ez egyebkent erdekes kerdes. Nekem az elso kutyam torzskonyves volt. Borderguard kutya. A mostani nem az, de nem ketseges, hogy a szureseit viszont megcsinaltatom.
A kiállítási cím sem elég. Nekünk is van pár, de nincsenek szűrései. Nem is adom oda fedezni, pedig kérték már jópárszor. De nem azért vettem, és nem vagyok tenyésztő. Nem értek hozzá, hogy milyen kutyához illene az enyém. Tk nélküli szaporítóknak meg nyilván nem adom, ez nem is kérdés.
Most lebeszéltem velük, megvárjuk míg felnő a kutya és akár be is nevezhetjük kiállításra ha szeretnénk. Ha viszont nyilván a kutya nem kap mondjuk kiváló minősítést, a tenyésztőnek, kenneltulajdonosnak sem érdeke, hogy a kenneljéből származó kutya szaporítható legyen, ha ő eddig odafigyelt gondosan a válogatásra és csak egy válogatott minőséggel bíró állományt hagyott tenyészthető állapotban.
Ez esetben világos az elvárás. Én csak azt nem értettem, mikor azt sem várják meg, hogy egyáltalán kikerekedik-e a kutyából valami.
Valahol abszolút érthető a dolog, ha ebben a brand-ben neki komoly munkája van. 6-8 hetesen pedig ember legyen egyébként a talpán, aki biztosra meg tudja mondani, hogy a kutya tényleg alkalmas arra jellemre és küllemre, hogy tovább adja a génjeit. Biztos vannak erre 99%-os ismertetőjelek már ebben a korban (bár én ebben nem hiszek, maximum a nagyon ordas hibát lehetnek árulkodóak), de nagyon sok minden változhat az alatt az egy év alatt. (hogy mást ne említsek, elég, ha a harapása elmegy a kiskutyának kicsit).
Szóval egyrészt kissé ijesztő ez a szerződésben foglalt ivartalanítási kötelezettség amelyet elvár nagyon sok kennel, főleg, ha az ember azért nem 20.000 Ft-ért akar egy szaporítótól kutyát venni, hanem ennek többszörösét ki akarja adna, hogy minőséget kaphasson, másrészt pedig amennyire "tisztességtelennek" tűnik a dolog elsőre, annyira logikusnak tűnik második hallásra, főleg, ha adnak időt arra, hogy kiforrja magát a kutya.
Valahol meg tudom erteni mi akar lenni a cel, de en ezt sulyos beavatkozasnak erzem. Marmint hadd legyen ez az en dontesem, es a mi onrendelkezesunk. Ha valaki raszanja a penzt es kennelbol vesz allatot, akkor hadd donthessen. Ha meg ugy latja a kutya minosege ami kikerul a kennelbol ketseges, akkor egyreszt ez ciki, masreszt jelentosen olcsobban kellene adnia. Ha az arban van emiatt egy jelentos discount, akkor jogos lehet az ivartalanitasi kotelezettseg.
Szinte minden kennel csinálja. Jogosan. Hiszen a kannak is lehetnek ám kölykei. Vigyáznak a vérvonalra, és arra, hogy ne kerüljön szaporítóhoz a kutya. Teljesen jogos a kérés. Hozzátéve, hogy ő már most látja mi lehet a kutyából. Ezek szerint azt sem akarja, hogy kiállításra járjon a kutya, amit vagy elfogadtok vagy nem.
Lassan rábólintanánk mi is a keresett kutyusra egy nevesebb, igen jó minőségű kennelből.
Viszont egy valamit nem értünk annak ellenére, hogy mi is meg szeretnénk csinálni. Ez az ivartalanítás, amit szerződésben rögzítenek. Ezt több kenneltől hallottam már. Kérdezném, hogy szerintetek ezt miért teszik? Szuka esetén megérteném, hiszen úgy árulhatna kiskutyát ettől a szülőtől, hogy lehetséges, hogy a minősége kétséges. De kan esetén nem értem ennek miért van jelentősége?
Ha a kutya ígéretes és tényleg megfelelő a külleme akár, akkor nem lenne a tenyésztőnek is érdeke, hogy megvárják mi lesz belőle egyáltalán?
Én új vagyok itt. :) Egy 5 hónapos border kölyök boldog tulajdonosaként. Mi elsősorban terelőkutyának vettük és tervezzük Doppingot, de mindamellett, hogy munkakutya lesz belőle, családi kedvenc is. Képzésével szépen haladunk, alap engedelmességi feladatokat szépen tudja és a tereléssel is jól haladunk. Szerencsére nagyon jók az ösztönei. Valóban sokat kell vele foglalkozni, de nagyon meghálálja a törődést. :)
Szia, nekem most mar 2 borderem van. Az egyik 12 eves a masik 2 honapos. A 12 eves egesz eleteben olyan nyugis volt mint egy plussmacko. Persze imadott kirandulni, labdazni, de semmi zsizseges. Manapsag pedig inkabb csak aludni szeret. A kis kethonapos is hasonloan jo idegrendszeru. Jatszunk vele amennyit tudunk, a maradek idoszakban a macskat nyuzza, vagy elfoglalja magat a kertben. Van sok erdekes dolog, jatek kint, feltalalja magat.
A ferjemnek is hasonlo ellenerzesei voltak a kolyokborderrel kapcsolatban, mint neked. De azerte eezek a kutyak nem idegbeteg bugocsigak akikkel nonstop csinalni kell valamit. :) szerintem batran vagjatok bele.
Borderrel nincs tapasztalatom, én németjuhász kan kölyköt vittem 3 alsós gyerek (a rendszeresen megjelenő barátaikkal) + 80-as nagyi mellé, teljes munkaidős állással. Ez elég meredek kombinációnak tűnik. a siker titka a megfelelő energiaszintű, viselkedésű kölyök kiválasztása volt..
Kérd a tenyésztő és/vagy szakértő segítségét, és válasszatok ki az alomból egy stabil idegrendszerű, de higgadt, nyugodt, alacsonyabb energiaszintű kutyust. Ha sikerül - mint nekünk szerencsére a németjucival :) - pont olyan társat nevelhettek a kedvelt fajtajelleggel mint amilyet megálmodtál, és az energiája is éppen belefér az időtökbe.
Talán jó lenne ha tudnátok személyesen érdeklődni még a döntésetek előtt a tenyésztőknél, gazdiknál. Sok sikert kívánok. :)
Nem akartalak elriasztani, csak gondolkodtam a lehetőségeken.Valóban ott vannak a hétvégék, amikor pótolni lehet a kimaradásokat, na meg a kutyaiskola is hasznos lesz. Agility, frizbi csupa jó lehetőség.
Egyébként meg egy border meg tudja ám változtatni az ember életét. :) Ismerek embereket, akik azóta versenyekre, kutyás eseményekre járnak - és boldogabbak, mint előtte bármikor.
Szerintem is vágjatok bele, valószínűleg úgyis imádni fogjátok a kutyát, és mindent megtesztek, hogy boldog legyen.
Szó sincs lebeszélésről. Csak arra akarok kilyukadni, hogy szerintem fontos a kutyának a gazdával való együtt töltött idő. Persze hogy nyugton van a kutya, ha a gazdival lehet. De egyedül kint az udvaron? Nálunk van egy társa, ketten jobban elfoglalják magukat. (És fárasztják is egymást. :) )
Én viszont ajánlanám a bordert neked. Mert ahogy olvasom eléggé komolyan vennéd őt. És ez nagyon nagyon fontos. Nekem szobakutyám van, és van, hogy nincs meg a napi egy óra sem. Persze az egészségügyi sétákat nem számolom bele. De nagyon alkalmazkodik, ha nincs meló akkor nyugton van. És napi egy óra intenzív foglalkozással bizony le lehet fárasztani őt. És ha hétvégén több jut, az kompenzálná a dolgot. A napi több óra...hát azt talán az tudja megoldani aki egyedül van. De aki dolgozik, és családja is van, az nem olyan egyszerű ám. De a mindennapos foglalkozás az nagyon jó. És ha az egy óra mondjuk negyven perc intenzív kinti játék. És a lakásban van még húsz perc, akár öt percekre elosztva, az nagyon jó. Nekem Rocky imád "bújócskázni". Eldugjuk a plüss állatját, ő meg keresi. Agymunka, és odafigyelés, ami fárasztó neki. És ezt lehet nehezíteni--mivel mégiscsak egy borderről van szó :D -----hogy több plüssöt rejtünk el, de megmondjuk neki, hogy melyiket kell megkeresnie :D Persze ehhez az kell neki----mivel nagy plüssállat gyilkos :D ---hogy legyenek olyan játékok, amiknek tudja a nevét, és nem szedte szét őket. De döbbenetes, hogy milyen gyorsan megjegyzi a nevüket.
Szóval.....én igenis ajánlom a border colliet :D mert a border collie mégiscsak border collie ♥ <3
Azt hallottam, hogy az ausztrál juhászkutya hasonlóan intelligens, mint a border collie, de talán nincs akkora mozgásigénye és magányt sem viseli olyan nehezen, mint egy border collie. Ti erről hallottatok-e esetleg? Mert ebben az esetben lehetséges, hogy nekünk optimálisabb választás lenne. (bár továbbra is nagyon fájna a szívem, ha nem passzol a border collie :()
Köszi a választ. Dehogy haragszom, pont emiatt kérdeztelek titeket. Az elején tisztázni szeretném, hogy van-e rá elég időnk és kapacitásunk, ezért is írtam le, hogy körülbelül mennyi időt tudunk közvetlenül kutyára szánni. Véletlenül sem akarom becsapni magam, hiába szerettem volna csak ilyen kutyát, ha egyszerűen az életvitelünk nem lesz megfelelő ahhoz, hogy jól meglegyünk.
Párom most valószínűleg babázni fog otthon legalább másfél-két évig, tehát ebben az időszakban biztosan lenne nagyon sokat társasága a kutyusnak, de később én is és párom is napi 8 órát dolgozik. Most azt tudom biztonsággal mondani, hogy napi egy órát tudunk kifejezetten egy kutyára szánni. Ez nekünk is jót tesz, hiszen mozgásra kényszerít :). Illetve heti egy-két alkalommal kutyaiskola, vagy akár agility szerű edzés is beleférne. De alapvetően nem egy háziállatot keresünk dísznek, hanem társat a kutyában.
A lényeg tehát, hogy ha ennek a fajtának tényleg arra van szüksége, hogy napi szinten több órát csak neki kelljen szentelni, illetve ha egyedül nem tud nyugodtan viselkedni ha meg van a kellő mozgása és emiatt károkat fog okozni, akkor sajnos lehet, hogy el kell engedjük és belátni, hogy nem nekünk való fajtáról van szó. Ebben az esetben kicsit elkeseredünk, mert ötletünk sincs, hogy mely fajta tudná mindazt, amit a border collie, de könnyebben ellene, ha szükséges egyedül és nincs ilyen elképesztő mozgásigénye :).
3,5 honapos Zoi kutyank. Meg a macska.
Sziasztok!
