Jó reggelt. Férjemmel úgy döntöttünk, hogy két fiunkra fele-fele arányban íratjuk a lakást, akkor hogyan járunk jobban? Ha rájuk iratjuk, vagy ha nekik ajándékozzuk? Tehát, hogy melyik után kell kevesebb illetéket fizetni? Édesanyámmal ugyanez a helyzet. Egyetlen lánya vagyok, nincs más élő hozzátartozója. Ebben az esetben a nekem ajándékozás, vagy a nevemre írás a jobb megoldás? A helyi közjegyzőnél kell ezeket elintézni?
Elnézést, de annyi a változás a törvényekben, és nálunk ezek most lennének aktuálisak.
a kötelesrész akkor jár, amikor az igény megállapításra vagy elismerésre kerül. Ha az ingatlanok meg vannak terhelve velük, akkor nyilván ez megtörtént. ( ez nem világos nekem, hogy jelzálogként vagy miként??? ) szóval, miután ez egy kötelmi igény, egyszerűsitve, egy pénzkövetelés, akár végrehajtás útján is ki lehet kényszeríteni a teljesítést. nyilván, ha az ingatlanok eladása folyamatban van, fölösleges a végrehajtási költségekkel generálni a dolgokat pláne, hogy annak megelőlegezése az Önök dolga. ha azonban passzivitás van a másik oldalon - akkor el lehet kezdeni, mert ha a közjegyzői okiratban ez megállapításra került, akkor az alapján lehet kérni a végrehajtást.
Üdvözlöm. A problémám a következő: 1997.12.15én édesapám elhunyt. 2012.04.22-én és 2013.11.26-án mindkét apai nagyszülőm elhunyt. Tulajdonukat képezték egy zuglói 50nm lakás,és egy Büssüi ingatlan.Öt gyermekük volt a nagyszüleimnek,ma már csak 2 gyermek él az 5ből. Az édesapámon kivül elhunyt másik két gyermek örökösei lemondtak a kötelesrészükről a két nagynéném részére. Van két testvérem. Igényt nyújtottunk be az kötelesrészre,ami fejenként 383.000ft. Amivel a zuglói lakást,és a Büssüi ingatlant megterhelték. A két nagynénénk azt mondta ők nem tudnak kifizetni minket zsebből,igy ha eladják valamelyik ingatlant majd kifizetnek.A hagyatéki tárgyalás 2014.10. 14-én volt. Azóta semmi hir nem érkezett. Az érdekelne,hogy erre nincs valamilyen határidő,meddig kell kifizetniük minket?Ha nem adják el soha a 2 ingatlant,akkor sosem kapjuk meg az örökségünk? Válaszát előre is köszönöm. Földi Katalin
Tehát ha jól gondolom, akkor neki kötelező megmondania, hogy mennyi pénz van a számláján, és az esetleges későbbi per tárgya az, hogy különvagyona-e ez vagy sem.
Az a fő bajom, hogy ő be sem mondja, beszélni sem hajlandó arról, hogy mi is van a nevén. Lehet valahogy nyomást gyakorolni rá, hogy ebben a közjegyzői szakaszban kiderüljön egyáltalán milyen összegről is beszélünk?
a jegyző a " bemondott " dolgokat továbbítja, ő az ügy előkészítője, a közjegyző viszont majd bekéri, amit kell.
házasságban teljesen mindegy kinek a nevén van valami, az a házastársi vagyonközösség része lehet. ha az asszony tiltakozik majd, hogy ez nem közös, akkor majd per lesz - ha úgy tűnik érdemes a pert indítani ( különvagyona a házasság előtt meglévő vagyon, ajándék, vagy amit örökölt ) . de csak akkor tudsz pert inditani, ha van mi ellen. ahhoz nemcsak a nő kell, hanem valami vagyontárgy megjelölése is... a bíróság végképp nem fogja neked beszerezni, hogy min is akarsz pereskedni...legyél határozott, írásban add be.
te is része vagy a hagyatéki eljárásnak.. ki kell egésziteni a hagyatéki leltárt, azzal, hogy keressék meg a nő nevén lévő bankszámlát - ha nem tudod hol van, az összes bankot megkeresik.
már a hagyatéki eljárásban be kell jelenteni a számlát, mert a házastársi vagyonközösség része. ha a nő tiltakozik - perelheted. ha nem tudja bizonyitani, h az azon levő pénz különvagyona - a fele mindenképp a hagyaték része.
Üdv mindenkinek! Vázolnék egy helyzetet, hátha volt már valaki ilyen helyzetben és van tapasztalata ez ügyben.
Édesapám nemrég elhunyt, zajlik a hagyatéki eljárás... A feleségével (új asszony, nem édesanyám) nem túl rózsás a viszonyunk és az a gond, hogy a pénzük java részét az asszony nevén levő számlán tárolták. A pontos összeget sajnos nem tudom. Természetesen a hagyatéki eljárásban erről szó nem esik, leltárba sem vetette, nagyon hallgat róla... Ha beperelem, mondván hogy a házastársi vagyonközösség elve alapján igényt tartok az asszony számláján lévő pénz édesapám után engem illető részére is, mire számíthatok? Aggaszt, hogy nincsenek pontos információim csak tippek, per esetén a bíróság le tudja kérni valahonnét az adatokat, hogy egyáltalán hány számlája van, melyik banknál, milyen egyenleggel? Hogy zajlik ez egyáltalán? SOS kérnék segítséget, ha valakinek van okos ötlete.
visszautasítani csak az egészet, egyezséget lehet kötni, h ki miből kér/nem kér és odaajándékozhatja egy másik örökösnek, amire nem tart igényt- ha az elfogadja.
Édesanyám testvére meghalt, családja nem volt, szüleik meghaltak már korában. Az örökség a 6 testvér közt oszlik meg, ami 3 területből amelyeknek ösz érteke 73-75.000Ft illetve 700.000Ft körüli pénzmaradványból áll. Tartozás nem maradt hátra. A 3 területbe amúgy már van tulajdonrésze édesanyámnak meg a többi testvérnek is, még a szüleik után örökölték.
Kérdésem az lenne hogy a 3 területet visszalehet utasítani és csak pénzmaradvány ráeső részét kérni vagy csak az egész örökséget lehet vissza utasítani? Választ előre is köszönöm.
"a használattal kapcsolatos rezsiköltségek fele-fele".
Ugye ez csak akkor van, ha közös használat van? Ha csak az egyik fél használja - mondjuk a haszonélvező - akkor a tulajdonosnak nem kell beszállnia a kizárólag a másik fél által keletkeztetett rezsibe? Mert ez azért eléggé hajmeresztő lenne...
kiadni csak a társtulajdonosakkal együtt lehet , mert osztatlan közös tulajdon, kivéve, ha köttök egy használati megállapodást, amiben rögzitve van, ki mit használ. A tulajdonhoz kötödő költségek a tulajdonosoké ( adó pl. ) a használattal kapcsolatos rezsiköltségek fele-fele.
Az alábbiakban kérném a segítségeteket. Örököltem egy ház haszonélvezetét 50% erejéig, elhalálozott házastárs után (mindkettőnknek második házassága). Házastársam gyerekei a ház tulajdonosai. Azt szeretném tudni, hogy hogyan tudnám kiadni az ingatlan 50 %-t albérletbe, mert a ház költségeit én egyedül a nyugdíjamból nem tudom finanszírozni. Amennyiben nem tudom kiadni, de a házban mégsem maradnék, akkor az alapköltségek hogyan oszlanak meg, kinek kell fizetni ?
2011 május 11-én holtan találták a férjem apját, akivel nem tartott kapcsolatot. Iratai nem voltak, egy nőnél volt a bejelentett lakcíme, aki nem adta oda a papírokat és a temetés rendezéséhez sem. Kifizettük a temetést és az egyéb költségeket és elfogadtuk az örökséget-érzelmi okokból-, ami telekkönyv szerint tehermentes volt egy rendkívül szemetes zártkerti ingatlan a-ezen a férjem még gyerekként sokat játszott -. Az örökség értéke:500000Ft.Jogerőre emelkedés után Földhivatali értesitéstett közel 190000Ft követelés miatt a végrehajtó megterhelte. Nagy nehézségek árán elrendeztük és újra tehermentessé tettük kitakarítottuk megszüntettük a veszélyes állapotokat. Takarításnál kezünkbe került egy régi nyugdíj szelvény, megnéztük a nyugdíj fizetési időpontokat és, 2011 májusban 12-én volt a nyugdíj fizetés Irtunk a Nyugdíj folyósítónak, akik féléves levelezés után megadta a bankot ahová a pénzt utalták.2012 februárban bementünk a CIB bankba és kértük tájékoztassanak, mit kell tennünk, hogy megkapjuk a majd 96000Ft-ot. Kijelentették, hogy több mint 140000Ft tartozás van a számlán, amit azonnal vegyünk a nevünkre. Erre nem voltunk hajlandók. Kb. 1 hónap múlva felszólítottak a fizetésre, ezért kértük számlakivonattal igazolják, hogy mikor történt a hitel felvétel és hogy megtudjuk hova tűnt a halál –hivatosan, a halotti anyakönyv május 11.- után a nyugdíj. Több levélben megtagadták a számlakivonat adást és a levelezés 2012 őszén megszakadt.2015 tavaszán jelentkeztek és követeltek 280000ft-ot.Kértük a számlakivonatot nem küldtek csak számlaszerződés másolatot, amely szerint más nem rendelkezik a számlával. Be mentünk a bankba ahol felsőbb utasításra hivatkozva nem adtak kivonatot. Írásbeli panaszt adtunk be így 30 nap elteltével kiküldték a számlakivonatokat 2011 május-tól a mai napig. Kiderült, hogy bankkártya tartozott a számlához és a 2011 május 12-én a számlára utalt majd 96 ezer forint nyugdíjat több részletben május 17-ig bankautómatából felvették. Teljesen tanácstalanok miért tagadták meg az a tájékoztatást, amellyel fedezték a jogtalan bankkártya használatot és nekünk jelentős anyagi kárt okoztak. Köszönöm klaritta55
1. ha nincs végintézkedés- az anya utáni öröklés fele-fele.
2. ha műhely építésbe fogott ez elvileg ráépítésnek minősül- ami tulajdonjogot keletkeztet, ezzel eltolódnak majd a tulajdoni hányadok. amikor majd megöröklitek, az ingatlan értéke lesz a hagyatéki érték, ebből le kell vonni a műhely értékét- ( anélkül a ház mennyit érne ) és igy számolható ki értékarányosan, hogy mi az anyai hagyaték és ilyen mértékben lesz felosztva a tulajdoni arány.
Legyetek szívesek "szakértsétek" meg a kérdésemet.
Tőmondatokban a következő a helyzet:
Adva van: Apa , Anya , 2 gyermek.
Apa régebben meghalt. Az apai örökség tárgya 1db ingatlannak az 50%-a.
Ekkor az Anyának marad 50% tulajdoni hányad az ingatlanból.
Az apai örökség egyenlő arányban oszlik a gyermekek közt.
A nagyobbik gyermek viszont lemond az apai örökségről a kisebbik javára.
Ekkor lesz az anyának az ingatlan 50%-a és a kisebbik gyermeknek is 50%.
A kisebbik gyermek együtt él az az anyával az ingatlanban.
Időközben meghal az anya is.
És most jön a kérdés:
Milyen arányban oszlik a testvérek között az anyai örökség?
A kérdés amiatt fogalmazódott meg, mert valami olyasmit hallottam régebben, hogy a közös háztartásban élő gyermek ebben az esetben a teljes anyai örökségre jogosult ?!?
Ha ez nem így van akkor bonyolódik a helyzet, mivel a kisebbik gyermek aki az ingatlanban élt időközben egy nagy műhely építésébe fogott a jelzett ingatlanon.
Üdv mindenkinek , szeretném a tanácsotokat kérni! Volt sógornőm azzal a kéréssel keresett meg , hogy szeretnė hivatalosan megváltoztatni a születési nevét a mi családunk nevére. Bátyám már válásuk után meghalt , van 2 fiúk. Ha beleegyezem hogy felvegye a család nevünket szüleim halála után az örökségnél származhat ebből neki valami haszna , vagy ez nem jelent semmi hátrányt ránk nézve?
Hitelezői igényként be kell jelenteni a személyi hitel felét apukádnak a lányok felé alátamasztva h mire használták fel közösen. És remélhetőleg elismerik.tehat a kozjegyzoi eljarasban.
