Bonyolult ügy ez a vélemény-kutatás, ha olyasmire vagyunk kiváncsiak, amiről nincs is előre megfogalmazott karakteres véleménye a legtöbb embernek. Bármily meglepő, ilyen kérdés az is, hogy: "Ha most vasárnap parlamenti választásokat tartanának, akkor Ön ...?" Most vasárnap ugyanis nem lesznek parlamenti választások, és ezt 70 IQ pont felett mindenki tudja. Éppen ezért az emberek nem töprengenek azon, hogy elmennének-e voksolni vagy sem, és azok is kisebbségben vannak, akik elkötelezettek egy párt iránt, és minden további nélkül bármikor azt mondják, hogy igen én Fideszes vagyok vagy igen, én MSZP szavazó vagyok stb. Éppen ezért sok olyan kérdésnél is kérdőív kontextus és megfogalmazásfüggő a válaszok eloszlása, ahol ezt nagyon kevéssé várnánk. Pl. a szavazási szándékot firtató kérdés is ilyen, meg mondjuk az is, hogy mit mond valaki arra a kérdésre: "Véleménye szerint hogyan fog alakulni a következő 1-2 évben az életszínvonal?" Ha a szavazási szándékot firtató kérdés előtt eláruljuk, hogy az EU parlamenti választáson mindössze a jogosultak 38 százaléka vett részt, akkor a "biztos" szavazók aránya kb. 10 százalékkal alacsonyabb lesz, mint ha ezt nem áruljuk el. (Többek között ezért is jelentős marhaság hinni abban, hogy a "biztos szavazó pártválasztó" az egy létező állatfaj, amelynél meg lehet határozni a populáció nagyságot.) Ugyanakkor, még így sokkal többen mondják, hogy ementek szavazni, de azért kevesebbel többen, mint ha ezt nem közöljük. Szóval én mindenkinek az javaslom, hogy egy egyedi kérdés válaszmegoszlása alapján csak nagyon óvatosan következtessen az attitűdök populáció beli megoszlására. Ilyesmire tisztességesen csak válaszmintázatok elemzése alapján lehetne becsléseket adni.
Mindezt azért meséltem el, hogy könnyebb legyen belátni: nem egszerű füllentésekről van szó, amikor ilyen furcsa válaszmegoszlásokat kapunk ténykérdésekre (pl. Elmet-e szavazni ekkor és ekkor, és miképpen szavazott?). Inkább annak a megnyílvánulását kell ebben látnunk, hogy a legtöbb ember az aktuális beállítódásaival koherens szerkezetű válaszokat szeret adni (és senki sem akarja össze-vissza szavazgató és véleménycserélgető köpenyegforgatónak beállítani magát) egy ismeretlen, ám bizonyos szempontból hivatalos személynek is tekinthető kérdezőbiztos előtt, és ez az a politikai hangoltság nem egy-egy válaszban érhető tetten, hanem sok-sok válasz mintázatában.
Szerintem nem döbbentek rá, hogy ők szocik, ehelyett én azt gyanítom, hogy köztük sok volt az, aki nem ment el szavazni, ha elmentek volna, talán inkább nemmel szavaztak volna. Most pedig úgy érzik, hogy sérti őket (hiába nem szavaztak!) az, amit a MVSz vezetője és mások jelentettek ki arról, hogy már csak azok magyarok, akik igennel szavaztak.
A Gallup főcíme: "Nőtt a bizonytalanok tábora, kevesebben támogatják a két nagy pártot".
Szerintem a két nagy párt támogatottsága nagyjából hasonlóan alakul egy ideje, hol több, hol kevesebb Fidesz-előnyt mérnek. Ha fejben korelláljuk (+/-3%-okkal) az adatokat, akkor trendet megállapítani nehéz szerintem (talán elmondható, hogy az MSZP mélypontja el lett mérve, a Fidesz pedig nem használta ki az MSZP e vélt válságát, s nem nyújt újat a választói számára így azok lemorzsolódnak).
Ha így ugrálnak az adatok, akkor az legfeljebb valami kaotikus közéleti eseményt jelöl. (Ez a népszavazási kampány.) A trendet leginkább a "bizonytalanok" növekedésében lehet kimutatni. De összességében azt lehet mondani, hogy a Fidesz hiába nyerte meg a népszavazást (számszerűen), az eredménytelenséget nem tudja elmagyarázni, ahogy a kampányban sem volt meggyőző szerintem, nem ő miatta voksoltak az emberek így vagy úgy, s ez tükröződik vissza abban, hogy a Fidesz indexe sínyli meg láthatóan inkább a népszavazás utáni politikai időszámítást. Szerintem jót tenne a Fidesznek, ha legalább olyan arcot mutatna most mint, "aki" azért önkritikusan szemléli önmagát, s valóban eleven konstruktív vitákat folytat a kérdésekben párton belül. De ez már nem kkv.
Igen. Értem a két cselekvéstípus közti különbséget. S a kérdésem valóban költői volt.
Viszont az előtte lévőben felvetett téma érdekesebb. Erről a Forsense nevű cégről még nem hallottam. A felmérésük szerint 64% emlékszik úgy, hogy szavazott, noha az csak 38% volt. Ennyire nagyot szoktak hazudni az emberek? (A választási részvételben amúgy nem kételkedem, mert arról papír van.) Ha a tiitokzatoskodó tizenpár százalékot le is vonom, akkor is marad bő 50%-os részvétel. S egymillió hazudós. Úgy érzem ez többet elmond az emberek észjárásáról, demokratikus mentalitásáról mint bármilyen precíz attitűd-vizsgálat.
A legutóbbi Szonda, Medián és Gallup kutatásoknak van egy közös vonása, nevezetesen az, hogy az adatfelvételi időszakba beleesett a népszavazás, és az eredmény köztudottá válása is. Ennek tényleg lehet olyan hatása hogy csökkent a két nagy párt között a különbség, hisz a Fidesz bukta a mutatványt. Ugyanakkor mind a 3 intézetnél a szokásosnál magasabb volt azok aránya, akik nem mondták meg a kérdezőbiztosoknak kedvenc pártjuk nevét. Ezen nincs miért csodálkozni, de többek között ezért is, én azt javaslom, hogy a következtetések levonásával várjuk meg a januári, és esetleg még a februári felmérések eredményeit is.
A legutóbbi sonda kutatás és a medián is azt igazolja, hogy feljövőben van (kiegyenlítőben) van az mszp. Az már más tészta, hogy a Népszabadság elég tendenciózusan nyomatja az olló zárulását.
Kérdés:
Mitől jöttek vissza az mszp hívek? Rádöbbentek megint arra, hogy ők tulajdonképpen szocik (a kampány hatására)? Ezek az emberek ugye nem új támogatók, hanem eddig a bizonytalanok táborát gyarapították? Vagy ez lenne a "győzteshez" húzás? Akkor miért mondják többen, hogy 'igen'-nel szavaztak? Miért van lelkiismeretfordalás? HA van lelkiismeretfurdalás, akkor miért nő az mszp biztos szavazóinak tábora?
Tudom, hogy a kérdésed költői, de azért érdemes válaszolni rá, mert a válasznak van egy csomó tanulsága. Először is a közvélemény-kutatás - mint a neve is mutatja - a véleményekről szól. A szavazások viszont politikai cselekvések. A véleményeket leginkább az attitűdök alakítják, a tényleges politikai cselekvés pedig gyengébben korrelál az attitűdökkel, mint egy-egy kinyilvánított vélemény. Főleg azért, mert az egymásnak többé-kevésbé ellentmondó vélemények és attitűdök egészen jól megférnek az emberek fejében, a politika döntések pedig valamiféle eredői a különböző attitűdöknek és még más tényezőknek is. És e tényezők nagyrésze nem is mindig tudatos vagy tudatosult. A véleményekben ráadásul gyakran megjelenik az emberek konformitásra való hajlama is. Végül ha egy döntéssel kapcsolatban sok egymásnak ellentmondó attitűd mozgosítódik az növeli a döntés nem meghozásának a valószínűségét. Vélemény szinten viszont hol ezt mondjuk, hol azt. És ez a kérdés feltevés módjától is függ.
"8 milliós mintával dolgozó közvéleménykutatáson..."
Elgondolkodtam ezen, hogy ha valóban elégséges lenne egy bő 3000-es minta - márpedig ez matematikailag eléggé megbízható - , akkor miért költünk 3 milliárdot az emberek gondolatainak kifürkészésére. De ez már más tészta.
Olvastam, hogy a legutóbbi 8 milliós mintával dolgozó közvéleménykutatáson megint többen mentek el fejben véleményt nyilvánítani mint valójában. Ez teljesen rendben van, hisz az emberek becsületesek, de legalább is annak akarnak látszani annak alapján, amit a becsületességről gondolnak.
Kórházprivatizáció:
igennel szavazott 37%
nemmel szavazott 13,5%
szavazott, de nem árulja el, hogy mit 13,5%
nem szavazott 36%
Kettős állampolgárság:
igennel szavazott 31%
nemmel szavazott 21%
szavazott, de nem árulja el, hogy mit 12%
nem szavazott 36%
Azért az mégis megdöbbentett, hogy fejben mindkét voksolás eredményes és érvényes volt. No meg, hogy sokkal inkább emlékeznek úgy a polgárok, hogy voksoltak mint az reális volna. 64% áll szemben a 38%-kal. Most ennyire hazudósak az emberek a kvk-kal szemben? Vagy általában is? Vagy kókler végezte a felmérést (Forsense)? A végső megállapítás persze jogosnak tűnik: "Az adatokból úgy tűnik tehát, hogy mind a részvételt, mind az „igen”-t normaként érzékeli a társadalom egy jelentős része. A kampányban résztvevő, pro és kontra érvelő pártok és szervezetek számára fontos elemzési feladat, hogy kiderítsék miként lehetséges az, hogy két, alapvetően a társadalom meghatározó része által támogatott kérdésben ennyire passzív volt a választópolgárok többsége." (Megjegyzem a káp esetén ez nem látszik az adatokból.) Ez esetben, ha ez így van a társadalom agytekervényeiben valami nincs jól bekötve. S vagy a népszavazás szabályozása, a voksolás technikája nem felel meg a társadalom halmazállapotának, vagy a emberek nem felelnek meg véleménynyilvánításról gondolt elveknek és lényegében akkor a legboldogabbak, amikor senki nem kéri őket a demokratikus jogaik gyakorlására...
Tetszik a felmérésben, hogy megfogalmazol benne olyan jóslatot is, mely később ellenőrizhető lesz:
"az MSZP szempontjából kedvező népszavazási eredmény hatásaként a kormányoldal most regisztrált gyengülése - nagy valószínűséggel - csak múló epizód lesz."
Mi az a p.kp.? Gondolom az egyéb pártot választók, de nem találom, hogy mit takar szó szerint.
Meg volt egy érdekes kiszólása, miszerint a statisztika máshol természettudomány, nálunk társadalomtudomány ...
Szerintem meg a mtemetikai statisztika alapja az a matek. Ez viszont se nem társadalom, se nem természet tudomány. Ugyanakkor az a társadalomtudományi empiria, amelyik nem a matematikai-statisztikai alapokról indul, legjobb, ha lehúzza magát a klotyon.
Még mindig nem láttam az előadást, de a mintavételi eljárásokon természetesen tényleg van mit bírálini, és itt tényleg az a legnagyobb feneség, hogy a gyakorlatban elvileg is lehetetlen teljesen véletlen mintákat generálni. És az is igaz, hogy a gyakorlatban mindenki valamiféle rétegezett véletlen mintavételi metodikát alkalmaz. Ennek meg az a következménye, hogy a véletlen mintákra érvényes becslési bizonytalánságoknál valójában számottevően nagyobb a bizonytalanság. Nem fárasztalak a pontos képlettel (mert nincs is a fejemben), da arról van szó, hogy a rétezés bizonytalansága is ad járulékot (feltételes valószínűségeken kersztűl) a teljes bizonytalansághoz. A rétegzés a gyakorlatban nálunk azt jelenti, hogy a valós arányoknak megfelelően készítünk interjúkat a különböző méretű településeken, és persze korlátozzuk a mintavételi körzetek számát is a teljesen véletlenszerű eljárás várható értékéhez képest is. A lényeg egyébként az, hogy minél többféle szempont szerint rétegzed a mintádat annál nagyobbak lesznek a becslési hibáid. Ez a gyakorlatban úgy bizonyosodott be, hogy kudarcot vallott az eredeti Gallup módszer (azaz az úgynevezett kvótás mintavételi eljárás).
Jobb is, mintha én próbálnám meg visszaadni, de a lényeg az volt, hogy a kiválasztás módszerét kárhoztatta, nevezetesen, állatólag mindenki réteges kiválasztást alkalmaz véletlen helyett. Amit illusztrációként felhozott, nekem egyáltalán nem tűnt életszerűnek, de nem akarok belekotyogni a nagyok dolgába...
A mai Mindentudás Egyeteme előadáson (ami kedden a Dunán, Vasárnap az mtv-n lesz látható) volt egy-két említés közvélemény-kutatási kérdésekről is, az információelmélet valószínűségi vonatkozásainak érzékeltetésére.
