Agárdy Gábor kiváló színművészünk halálával ismét eggyel kevesebben vannak a Nemzet Színészei. Ismét tippelésre kérlek benneteket: vajon kit választanak Agárdy Gábor utódjaként a Nemzet Színészei közé? Szeretném azonban a szabályokat egyértelműen rögzíteni, ezért arra kérlek benneteket , hogy maximum 3 nevet jelöljetek meg az általatok vélt valószínűségi sorrendben. Első körben azok között fogok sorsolni, akik a "nyertest" első helyen eltalálják. Ha ilyen nincs, akkor értelemszerűen a második és a harmadik helyen megjelölt személy számít. A nyertesnek küldeni fogok egy Agárdy Gáborról szóló könyvet. Legyen szerencsétek! :)
1. Valahogy jelezni kell, hogy Vidnyánszky Attila egy FONTOS ember.
Értitek? FONTOS, bazmeg!
2. Szerintem ez a nagy halasztgatás egyfajta finom nyomásgyakorlás az érintettek felé, hogy állítsák le magukat és ne válasszanak állandóan katonás vagy kaposvári múltú színészt. A szokásos fidesznyák alattomossággal azt akarják jelezni, hogy vannak még Vidnyánszkynál is FONTOSABB (értitek: FONTOSABB, bazmeg!) emberek, akik szívesen látnának végre egy nemzeti érzelmű színészt a grémium tagjai között.
Minden szavaddal egyetértek. Gálffi tényleg remek volt a József és testvéreiben, a karácsonykor láttam E-színházi közvetítésben. Kernt szintén láttam karácsonyi akcióban, a Honderűben. Meg is állapítottuk a lányommal, hogy olyan hihetetlenül erős színpadi jelenléte van, mint nagyon keveseknek. Ahogy a lányom mondta bejön a színpadra, kicsi, csúnya, jelentéktelen emberke, és egyszerűen be van jőve, betölti az egész színpadot, pedig mégcsak meg se szólal. Husztiról és Fodorról már volt szó, szerintem jelentős, nagyhatású alakjai a magyar színművészetnek, mindketten megérdemelnék az elismerést. Harkányi pedig Harkányi, nincs a világon még egy olyan, mint ő.
Mármint, hogy Fodor Tamás az utolsó? Én közte és Huszti között vacilláltam, végül Husztira nyomtam a szavazatomat. Fodort idős korában ismertem és szerettem meg, Huszti pedig nekem az örök és visszavonhatatlan Berend Iván, diákkorom ikonja. Nagyon szeretem Jókait, és mivel tatabányai vagyok, nekem a Fekete gyémántok a legkedvesebb Jókai regényem. No, a Berend Ivánnal győzött nálam végül is a Huszti. De az "imposztor" Fodor a második:-)
Olvasom most, hogy állítólag akár hónapokat is kell várni, amíg Vidnyánszky Attila felépül a balesetéből?!
Mint tudjuk, hogy a Petőfi Zenei Díj átadóján elesett Vidnyánszky Attila azután, hogy Hobónak életműdíjat adott át. "Odament az ünnepelt Hobóhoz, hogy átölelje, ekkor történt a baleset. "
De ezt már nem lehetett látni a Dunán három nappal később képernyőre került felvételen” – mondta el egy névtelenséget kérő forrás a lapnak.
A Nemzeti Színház igazgatóját mentővel vitték el. Gipszet kapott, ám nem kívánja nagy dobra verni a balesetet. De miért kell titkolni? Az is lehet, hogy a rossz szemével, elnézte a lépcsőket? Nem igaz?!😮
A Blikk szerint a Nemzeti Színház titkársága megkereste az érintetteket, és lemondta a szerdára tervezett Nemzet Színésze választást, ahol Benedek Miklós helyére választottak volna új tagot maguk közé a művészek.
A bulvárlap úgy tudja, az ok az igazgató, Vidnyánszky Attila korábbi (azaz a fenti) balesete volt.
"A Nemzeti Színház vezérigazgatója betegsége okán el kellett halasztani a Nemzet Színésze választást” – tudatta a a teátrum sajtóosztálya, ám azt nem tudták megmondani, mikorra várható a találkozó pótlása.
Node azért valami csak nem stimmel a Nemzet Színésze választás körül akkor, nem igaz?!
Hiszen magától adódik a kérdés, hogy miért kell megvárni V. Attila felépülését?! Helyettese nincs? Vagy valaki a Nemzeti Színház vezetéséből? ( Még a fáma is azt mondja, mindenki pótolható! De a fordítottja is igaz, hogy nincs pótolhatatlan ember!)
Valóban létezik olyan, hogy hónapokig nincs választás? Hogy, nincs új Nemzet Színésze címre érdemes személy addig, amíg az igazgató lába meg nem gyógyul?!
De egyáltalán miért szükséges Vidnyánszky Attila részvétele a szavazáson?! Hiszen még mi is tudjuk itt a fórumon, hogy a Nemzet Színészét ugyanis a grémium tagjai választják!
Vidnyánszky Attilának a Nemzeti igazgatójának nincs szavazati joga, és elvileg semmilyen módon nem befolyásolhatja a szavazás menetét. Ergo, így személyes jelenlétét semmi sem indokolja ezen az eseményen.
Sőt, magához a szavazáshoz sem kell személyesen jelen lenni még a művészeknek sem!
Hiszen többször is olvastuk a 23 év alatt, hogy egy-egy tag telefonon szavazott, hiszen idős korára vagy betegségére való tekintettel nem tudott részt venni a gyűlésen személyesen.
És ha a végén az újonnan megválasztott művészt nem a Nemzeti Színház igazgatója hívja fel telefonon akkor mi van?! De egyébként is, Vidnyánszky lába sérült meg, és ez aligha akadályozza a telefonálásban, vagy mégis?! " Már én is teljesen elbizonytalanodtam, összezavarodtam!"
Egyben el is gondolkodtam, hogy vajon miért ennyire bonyolult minden körülöttünk?!
Ő hitelesíti a jegyzőkönyvet? Miért nem helyettesítheti ebben Rátóti, vagy valaki a Nemzeti vezetéséből? Miért elengedhetetlen, hogy ő személyesen jelen legyen?
Ha meg az, miért aznap délután találják ki, hogy mégsem tud ott lenni?
Elég fura az egész, még ha emögött nem is látok feltétlenül rossz szándékot, de mi van, ha tegyük fel, a vezető hónapokig akadályoztatva van, pl otthon lábadozik. Akkor hónapokig nincs új nemzet színésze?
Majdnem írtam erre tegnap, hogy akkor ebből kiindulva tehát ma lesz a választás, de mint utóbb kiderült: tegnapra volt kiírva. Ám gyanúd ezúttal különleges okokból kifolyólag mégis beigazolódni látszik. Ha a kegyelmes úr megtanulta volna használni a lépcsőt, ugye... Nélküle bizony megáll az élet, micsoda szerencséje a szakmának, hogy nem távozott a pozícióiból!
És cseppet sem bánnám Kulkát sem. Igaz, őt alapból kb. 5-10 év múlva várnám, ahogy Máté Gábort is pl. De a jelenlegi helyzete abszolút indokolttá tenné, hogy előre vegyék.
Most ment az Indexen egy szavazás, ott Reviczky, Huszti, Gálvölgyi, Kern az eleje a sorrendnek.
Az én favoritjaim: 1. Gálffi László. Mind színházi, tv-s és filmszerepek alapján, ma is remek formában, aktív Örkény Színházi tagsággal-egy év alkotói szabadságon. Csodás volt pl. a József és Testvéreiben.
Akiknek még örülnék: Kern András, Fodor Tamás, Huszti Péter, / ha nem lenne a másiknak a tagja, akkor abszolút esélyes lenne szerintem/, Harkányi Endre
Akiket én személy szerint nem kedvelek, de helyük lehetne: Reviczky Gábor, Lukács Sándor, Blaskó Péter
Most korban kb. közülük kellene kikerülnie az új tagnak.
(Valószínű, hogy én nem voltam érthető. Schubert Évánál, mint az egyik legintelligensebb színésznőnél, én anno mindig a Nemzet Színésze címet reklamáltam. De a végén elment nélküle és okafogyottá vált az egész.)
Schubert Éva Kossuth-díjas volt. Budapest díszpolgára. (Igaz, ezeket későn kapta meg.) Érdemes művész és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéseket is megkapta.
Több gondolatoddal is egyetértek. De most az utolsóhoz, azaz a "Dalcsináló Ákos Úr-hoz" olvastam most, hogy:
" A Nemzeti Filmintézet 228,5 millió forintos támogatásával dokumentumfilm készül Kovács Ákosról, írja a 444. A Bonanza Banzai egykori frontembere, énekes, gitáros, zeneszerző, költő életét bemutató alkotást várhatóan 2025-ben mutatják majd be, a címe pedig az lesz, hogy "Ember maradj: Ákos." ( Kovács Ákos énekes 55 éves. Kossuth-díjat kapott 2012-ben, 43 évesen?! - Schubert Éva és sok más erre érdemes színész - elment díjak nélkül. A dokumentumfilm pedig úgy kell, mint "egy falat kenyér! " )
"így akár plusz 6 (tételezzük fel, hogy) arra érdemes ember részesülhet jelentős állami elismerésben! Így is meg lehet közelíteni, persze ez egy jóhiszeműbb megközelítés, mint a tiéd, aki eleve a rosszat látja ebben"
De hiszen éppen azzal indítottam a hozzászólásomat, hogy az idős színészek elismerése egy alapjában véve szimpatikus kezdeményezés. Sőt: évekkel ezelőtt járt erre egy fórumozó, aki habzó szájjal követelte sok-sok bejegyzésen át Huszti Péter nemzet színészévé választását és pont ezzel próbáltam már akkor is leszerelni, megnyugtatni, hogy ez a színészeknek is adományozott Nemzet Művésze cím gyakorlatilag a Nemzet Színésze 12 fős társaságának 6 fővel való kiterjesztése és ennek bizony örülni lehet, mert így 18-an részesülnek ilyen elismerésben. (Felőlem akár 25-ig is felmehetne az összlétszám és akkor tizenhárman lehetnének a színművész nemzet művészei, jól lepipálva ezzel a másik garnitúrát, hiszen örökké nyerni kell!)
Tehát nekem önmagában azzal semmi bajom, hogy újabb arra érdemesekkel bővül a megbecsült korosodó színészeink tábora és nem elfeledve, nélkülözésben kell bukdácsolniuk a mai magyar egészségügyi rendszerben.
Én az újonnan létrehozott díjat kiötlők azon érzékelhető szándékát tartom szánalmasnak, már-már megbélyegzőnek, árokásónak, miszerint az odaítélés szempontjából inkább majd mi azt jobban tudjuk, hogy kinek jár, mint azok, akik a szakmában lehúztak 50-60 évet - és csodák csodájára épp csak és kizárólag azoknak járt, akik a "Mi" tribününkön foglaltak helyet. (Még most ősszel is emlegette drága jó megboldogult Benedek Miklós, mennyire megmaradt benne az MSZMP idejében színházigazgatóvá lett Kerényi tizenévvel ezelőtti "Most mi jövünk!" felcsattanása.) Az én szememben ez csak mélyíti a szembenállást és az alapján ítél meg színészeket, hogy politikailag melyik oldal mellett tették le a voksukat és mindenáron görcsösen deklarálni szándékszik, hogy vagyunk "mi", meg vannak "ők" - már-már közvetve rá is kényszerítve ezzel a másik társaságot, hogy tényleg elsősorban azok közül válasszanak majd új tagokat, akik nem a nagyvezír holdudvarába tartoznak, elvégre emezek úgyis részesülnek majd a Nemzet Művésze díjban, remélhetőleg, és akkor amazokra meg lehet majd mutogatni, hogy ugye, Jordán Tamást, meg Balázsovits Lajost tüntetik ki, miközben előtte azért ez rájuk nem volt ennyire jellemző, hiszen többségében olyanokat tettek csapattaggá, akik esetében lényegében fel sem merül szempontként, hogy melyik politikai oldalra húz. Szóval nekem ez az egyetlen problémám a kétféle díjazással (egyáltalán nem a létezése, mert az önmagában tulajdonképpen üdvözlendő), a keletkezési körülmény, a létrehozás azon irányultsága, ami tovább gerjeszti a minél inkább minden átpolitizálását. Mint annak idején az Alternatív Kossuth-díj, amit mindig csak akkor tartottak fontosnak kiosztani, amikor nem éppen az volt az ország kormányának élén, aki jelenleg is és meg is indokolták, hogy mert amikor ez a csávó felügyeli a dolgokat, akkor az arra érdemesek kapják. (Pl. Nagy Feró, Oberfrank Pál, Cseke Péter vagy a Dalcsináló Ákos Úr.)
Most volt egy reggeli műsorban, hogy Láng József színművész 90 éves. (1934.01.05.) Szombaton köszöntik majd a József Attila Színházban. Több, mint hatvan éve van a pályán. Kitüntetései: - Pepita-díj (2010), Gobbi Hilda-díj (2014), Jászai Mari-díj (2015). Mindenféle kommentár nélkül csak annyit, úgy érzem, hogy többet érdemelt volna.
( De továbbra is úgy gondolom, hogy most már egy fiatalabb, a pályája teljében lévő színészt válasszanak.)
Eszembe jutott az a tényező, hogy az utóbbi időben többen is meghaltak a díjazottak közül, és meglehetősen nyomasztó élmény lehetett mindez a címet birtokló idős embereknek. Ebből adódóan nem kizárt, hogy most egy relatíve fiatalabb, az alkotó ereje teljében lévő színészt választanak a nagyon öregek vagy a súlyos betegséggel küzdők helyett.
Ha ez lesz a szempont, akkor pl. Hegedűs D. Géza vagy Gáspár Sándor lehet a befutó.
