Ez úgy van megfogalmazva, hogy az Lv távolság ezeknél az átjáróknál 15 km/h-ra számítandó - mert 15 km/h-val jöhet a vonat üzemzavar esetén.
Dupla engedmény: hiszen 15 km/h vasúton alkalmazott sebesség esetén eleve a csökkentettet kell alkalmazni, viszont azt sem 81...160 km/h-ra hanem 15 km/h-ra kell számítani.
Akinek a dolga, az tudja milyen, utasítások, rendeletek alapján végzi a munkáját.
Igen, tudja, még akkor is ha te azt egy kibicnek tartod. Ezért a miniszteri rendeletre hivatkozom, és nem egy vállalati utasításra vagy a MÁVMÜSZ-re.
Amikor ott éltem, Tripoliban a szűk városi utcák kereszteződésében nem jobbkéz-szabály volt, hanem aki - minden sebességcsökkentés nélkül - előbb ért oda, az dudált, és ha nem jött válaszul dudálás, akkor az azt jelentette, nem jön senki keresztben - vagy csak nem jó a dudája, mert ezek mentek még ajtó nélkül is! Szerencséjükre Líbiában egyáltalán nincs vasút...
"Egy dolgod van, hogy az elvárható módon győződj meg arról, hogy áthaladhatsz a vasúti átjárón vagy sem."
Akkor a linkelt példákból Szurdokpüspöki, érkezem, sorompó nyitva. Egyedül ülök az autóban.
Hogyan tudok meggyőződni arról, hogy a nyitott sorompó és az andráskereszt előtt megállva, a MÁV épülettől észak fele semmi sem kilátva, nem jön vonat? Mi az elvárható módja jelen esetben?
Ha nyitott sorompónál, andráskereszt előtt megállva, majd gázt adva mégis jön a vonat, amit esélyem sincs meglátni az elvárható módon meggyőződés után, miért én vagyok a felelős? Miért nem az, aki a sínak beláthatóságát 0-ra redukáló bodegát odarakta, és onnan nem is takarítja el?
De borzasztó ostobák vagytok ti mávos vaskalapok. Sajnos nem véletlen, hogy nem az akadémikusokkal egy szinten emlegetnek titeket a társadalomban.
Most komolyan az az érv, hogy "úgyse jár ott vonat, mert az bezárt mellékvonal", illetve "minek mész oda, mikor úgysincs ott semmi, az magánút"? Ja meg a vonat az erősebb továbbra is. Kivéve mikor nem, pl. a sóderes kamionok ellenében.
És még ti okoskodtok, hogy elfogytak az érvek.
A 98-as vonalon a személyszállítás lett megszüntetve, ennek ellenére volt már ott Kassáról elszabadult, 50-60-nal száguldó tehervonat, nemrég pl. egy különvonat, illetve teherforgalomban továbbra is használható a 90-es vonal kerülőútjaként. A pálya jó állapotban van, 54 kilós sínekkel lett felújítva 2001 körül.
A "magánút" mögött meg látható, hogy parkolnak autók, tehát van ott valami, és bizony előfordulhat, hogy akinek a magánútja, az be szeretne oda menni. Gondolom erre is jön a csodaérv, hogy ő úgyis ritkán megy be, annyit kibír, csak nem találja el a vonat, jóvanazúgy.
Emellett meg tonnaszámra vannak ilyen átjárók mindenfele, mint amilyeneket Ashi Valkoinen belinkelt, tök felesleges itt egyesével írogatni mindenféle ostoba ellenérveket mindegyikre. Gondolom a legjobb megoldás az lenne, ha a KRESZ részévé tennénk az F1-től az Exy-ig az összes vasúti forgalmi utasítás ismeretét, aztán az átjárón való átkelés előtt végiggondolhatná a sofőr, hogy most éppen milyen biztosítása van a sorompónak és ott mennyivel jöhet a vonat. Na meg jó lenne, ha az összes iparvágány kiszolgálási rendjét is ismerné mindenki, aztán tök egyértelmű lenne, hogy éppen hol jöhet vonat és hol lehet rácsurogni a vágányra.
Ha meg átmegy, akkor szabálytalan, mert úgy ment át a vasúti átjárón, hogy ahhoz vasúti jármű közeledik.
A nap 86400 másodpercének mindegyikében közeledik a vasúti átjárók kb. 95 %-ához vonat. Legfeljebb nem látszik. Tehát térképezd fel a különszintű keresztezéseket (és soha ne kezdj egyenes közúton se előzésbe...).
Én ezen az átjárón 5 éven át, minden második-harmadik munkanapon átkeltem járművel. A Várba rengeteg rendezvényes furgon, áruszállító (engedéllyel) és a Vármúzeum saját járművei is közlekednek. Nem egy forgalom nélküli átjáró, és a gyalogosforgalom is. De ha fentről jössz és már a sínszálon állsz, akkor sem látod, jön-e vonat.
Benned egy jogász veszett el csak az a baj, hogy nyomtalanul. :-)
Ott a 30 m. Na és? Minek akarsz oda lemenni? Tovább nem mehetsz, mert tilos, parkolni tilos; elmész Egerbe, lemész ezen az úton, átmész az átjárón, szidod a vasutasokat, hogy milyen átjáró ez, majd lefényképezed, hogy életveszélyben voltál, az átjáró után megfordulsz, és jössz vissza? Ez a hétvégi kirándulásod? Vagy ha nem, akkor nem lenne egyszerűbb egy kicsit gondolkodni?
De ezt a közúti jármű vezetője nem tudja, szerinted nem is kell tudnia, akkor mire hivatkozási alap?
Mert nem kell tudnia. Viszont ezek a körülmények döntően befolyásolják, hogy egy adott átjáróban mekkora rálátási háromszöget kell biztosítani. De ennek az értékét sem kell az autóvezetőnek tudnia.
Így körbe is értünk, te mint autóvezető nem tehetsz olyan kijelentést, hogy ennél vagy annál az átjárónál biztosított-e az adott átjáróra előírt rálátási háromszög vagy sem.
Egy dolgod van, hogy az elvárható módon győződj meg arról, hogy áthaladhatsz a vasúti átjárón vagy sem.
De hát ti hivatkoztok állandóan olyan dolgokra, hogy "ez állomási, ez helyi kezelésű sorompó" és társai.
De ezt a közúti jármű vezetője nem tudja, szerinted nem is kell tudnia, akkor mire hivatkozási alap?
A szabály az, hogy függetlenül az átjáró biztosítási módjától és függetlenül a biztosítási mód által adott jelzéstől (sötét fényjelző, vörösen villogó, fehéren villogó, csukott sorompó, nyitott sorompó, félállásban lévő sorompó) nekem, a közúti jármű vezetőjének, mindig és kivétel nélkül meg kell győződnöm arról, hogy a vasúti átjárón biztonságosan át tudok kelni, ahhoz vasúti jármű nem közeledik. De van egy nagy rakás hely, ahol ezt nem tudom megtenni - és ez teljes mértékben független attól, hogy mi a sorompó biztosításának módja, vagy a helyszínen tekerik-e.
a "biztosított" csak azt jelenti, ha vasút szerint vonat jön. semmi többet.
azt nem tudja közút (egy tábla sem mutatja), h max 15-tel vagy akár 160-al közeledhet a vonat, amit keresnie kell a kereszteződés előtt, ha épp nem piros a jelzője.
"Ez pedig arra vonatkozik, hogy nem a 112-t kell(ene) értesíteni a KRESZ szerint elakadás esetén, hanem a "vasúti jármű vezetőjét, vagy a vasút más alkalmazottját""
Nem ír ilyet, hogy értesíteni kell a vasúti jármű vezetőjét, vagy a vasút alkalmazottját, vagy bárki mást. Olvasd el még egyszer. Ezt írja: "köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy ... tudomást szerezzen".
Ha megvan a vasúti jármű vezetőjének, vagy a legközelebbi vasúti dolgozónak a telefonszáma, akkor hívd azt. Ha nincs meg, akkor hívj valaki olyat, aki el tudja érni, pl. a 112-t. Közben a másik karoddal körözhetsz is, vagy a nyakkendődet is lengetheted, bármit megtehetsz, ami a baleset elkerüléséhez vezethet.
Hogy melyik vasúti átjáró biztosított, azt a KRESZ alapján tudod (figyelmeztető táblák). Hogy emögött a biztosítás mögött vasúti oldalról mi van, nem kell tudnod.
Az adácsihoz egy kérdés: Fehéren villogó fénysorompónál valaki elmegy addig a pontig, ahonnan a linkelt utcakép készült (előbb nemigen lát jobbra az épület miatt). Ekkor meglátja, hogy a messzi távolban jön egy vonat (ami még olyan messze van, hogy még nem zárja a sorompót), de az autója mögött is jön valaki. Ekkor mi a teendő? Ha megáll, akkor már visszatolatni nem tud, így rácsukódik a félsorompó, ami letörik (ezért ki a hibás?). Ha meg átmegy, akkor szabálytalan, mert úgy ment át a vasúti átjárón, hogy ahhoz vasúti jármű közeledik. Jó, ott van a szabályban, hogy az andráskereszt előtt kell megállni, dehát amikor még ott volt, akkor az épülettől nem láthatta a közeledő vonatot. Szóval joggal gondolja, hogy jobb, ha kicsit később áll meg, de még az űrszelvényen kívül.
És igazándiból egy közeledő vonat sebességét elég nehéz megbecsülni, szóval nem tudhatja, hogy az a vonat nagyon gyorsan jön, és elüti (és a fénysorompó hibásan fehéren villogott), vagy tényleg még átmehet előtte (de akkor miért az a szabály, hogy meg kell állnia?). Nyilván lehetne találni olyan helyet is, ahol jóval kisebb a pályasebesség, tehát közelebb van az olyan vonat, ami még nem kapcsolja be a fénysorompót.
Véleményem szerint itt a KRESZ-szel gond van: ha jobban belegondolunk a "meg kell állni, ha bármely irányból vasúti jármű közeledik," szabály teljesen betarthatatlan, hiszen melyik az a vasúti átjáró, amihez éppen nem közeledik vasúti jármű (akár 10-100 km-rel távolabbról). De ha valaki tud erre valami magyarázatot, akkor ne tartsa magában.
Ismét kérdezem - a KRESZ melyik függeléke sorolja fel a közúti járművezetők számára az adott átjárók biztosítási módját, vagy azt, hogy helyből kezelt vagy távkezelt, vagy automata vagy sem, vagy 20 a pályasebesség vagy 160?
Az andráskereszt mindegyik átjáró előtt ugyanaz, és ha a szurdokpüspöki átjáró nyitva van, attól még jöhet a vonat, hiszen egy berendezés sem 100%-os, és nekem, mint közúti jármű vezetőjének, ezen átjáróban, nyitott sorompónál IS meg kell állnom, ha az átjáróhoz vonat közeledik. Csak éppen nem látom a vonatot a MÁV saját épületétől.
Csak egy picit kellett volna tovább olvasnod az általad citált rendeletben..
c) A 26.1. pont b), d) és g) alpontjában foglaltak szerint biztosított vasúti átjáróknál – a vasúti átjárót a közút felől biztosító berendezés üzemzavara esetére – a rálátás szempontjából érintett terület kiszámításánál azt a sebességet kell figyelembe venni, amelynek alkalmazását a vasúti átjáróhoz közelítő vonat számára a vasúti biztosítóberendezés az üzemzavar esetében lehetővé teszi.
"Emiatt azt sem tudja megállapítani, hogy az adott átjáróra megvan az előírt rálátási távolság vagy sem"
Akkor gyakorlatilag mi alapján hajthat be egy autós fehér fénynél az átjáróba?
Hiszen a teljesen nyilvánvaló eseteket kivéve még azt sem tudhatja, hogy amikor ellenőrzi, hogy "nem közeledik vasúti jármű", akkor ő maga belát annyi távolságot a sínekből, hogy az áthaladás (fehér fénynél!) nem vezet balesethez.
Mivel a vörös fénynél, fehér fénynél, fény nélkül is jöhet vonat, így magának a fényjelzőnek sincs semmi értelme. Rakjatok ki egy STOP-táblát minden átjáróhoz, aztán helló. Azt legalább kevésbé drága karbantartani, mint a semmiresejó villogót.
