Ide várjuk Spiroslyrával a görög nyelv és kultúra barátait, az ógörög, bizánci görög, és/vagy újgörög nyelv kedvelőit. Vigyázat: nyelvi-kulturális és nem utazási topic!
Nem akarok én senkiért kiáltani, de ha mondjuk azt gondolod, hogy Erasmus Novum Instrumentumja, ill. a többi, pl. Stephanus féle görög szövegek valójában nem léteztek a XVI. században, hanem ezeket is mind valahogy utólag hamisították, akkor parttalan lenne vitáznunk, mert akkor te valószínűleg egészen más módszertant követsz a történelem ill. a világ megismerésében, mint én.
Bár ahogy elnézlek, lehet, hogy azt gondolod, ez is valami összeesküvés-elmélet és történelemhamisítás..."
Egyre divatosabb módja a viták lezárásának, nagyobb bajban még a moderátor után is lehet kiáltani...
De azért elmondom. Tischendorf bácsi örökös orosz nemes a Codex Vatikánus kutatója, 20 év alatt hamisíttatta Egyiptomban híres kodexét, amelyet az angolok 1930-ban 100 000 fontért megvettek.)
Erasmus még nem úgy hívta, de ma azt értjük a T.R. kifejezés alatt (nyomtatásban összeszedett, a lehető legeredetibbnek gondolt/tekintett görög kéziratok szövege)
Today the term Textus Receptus is used generically to apply to all editions of the Greek New Testament which follow the early printed editions of Desiderius Erasmus. Erasmus of Rotterdam (1469?-1536), a Roman Catholic humanist, translated the New Testament into Latin and prepared an edition of the Greek to be printed beside his Latin version to demonstrate the text from which his Latin came. Erasmus used six or seven Greek manuscripts (the oldest being from the 10th century), combining and comparing them in a process in which he chose the correct readings where there were variants. On several occasions he followed the Latin and included some of its readings in his text. This edition was published in 1516. There was great interest in this Greek text, and it is the Greek text for which the volume is remembered. This New Testament was the first published edition of a Textus Receptus family New Testament.
Vagyis a lényeg, hogy arra a kérdésedre, miszerint:
> Kezd érdekes lenni...
> Osztán a görög eredetit meg honnan szerezte?
> Csak nem az orosz cár ügynöke Tischendorf reinkarnálta magát a 17. századba?
az a válasz, hogy már akkor több nyomtatott kiadásban, könnyen hozzáférhető volt a görög kéziratok szövege. Bár ahogy elnézlek, lehet, hogy azt gondolod, ez is valami összeesküvés-elmélet és történelemhamisítás...
Na nézzük, mit is mondtam: "(az Ószövetséget héberből, az újat görögből)". Ebből legfeljebb az következhetne, hogy azt gondolhatnám, hogy Jézus és az evangelisták görögül beszéltek és írtak, amennyire emlékezetem nem csal, az ószövetség mintha kicsinyég korábban íródott volna.... Amúgy úgy tudom, némelyikük beszélt/írt görögül (koiné), as a second language, akkoriban hasznos nyelv volt, de arámi volt az anyanyelvük.
Szóval, akkor van egy forrásod, miszerint az Ószövetség régebbi mint az Újszövetség...
Esetleg forrásszerűen tudnád idézni magát a könyvet, vagy kéziratot?
Gondolom abból indultál ki, hogy Jézus és az evangelisták is héberül beszéltek és írtak..
He? a hébert az Ószövetség kapcsán említettem, nem az Újszövetség kapcsán.
Na nézzük, mit is mondtam: "(az Ószövetséget héberből, az újat görögből)". Ebből legfeljebb az következhetne, hogy azt gondolhatnám, hogy Jézus és az evangelisták görögül beszéltek és írtak, amennyire emlékezetem nem csal, az ószövetség mintha kicsinyég korábban íródott volna.... Amúgy úgy tudom, némelyikük beszélt/írt görögül (koiné), as a second language, akkoriban hasznos nyelv volt, de arámi volt az anyanyelvük.
...
A Félegyházit viszont alighanem rosszul tudtam, az inkább a Szenci Molnár változat lehet, de az biztos, hogy Károli(ék) már korábbi magyar ill. latin fordításokat is figyelembe vett(ek), de elsősorban az eredeti alapján fordított(ák). Hogy honnan szerezte az eredetit, akár ő követte el, akár valaki más? Hát tán Erasmustól, a Textus Receptus már ekkor megvolt -- akkortájt minden valamirevaló fordító abból dolgozott.
Ez a Károli már csak ilyen volt, hogy az eredetiből fordított (az Ószövetséget héberből, az újat görögből).
Ha már belekötünk, akkor már inkább az kérdőjelezhető meg, hogy igazából maga Károli fordította-e (nem, csak részeit), az Ószövetséget ugyanis teammunkában fordították, az újat meg lényegében átvették Félegyházi Tamástól, de ő is görögből fordította.
Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentoma, melynek pecséte ez: Ismeri az Úr az övéit; és: Álljon el a hamisságtól minden, a ki Krisztus nevét vallja.
OFF: mondjuk azt sosem értettem, hogy mindenkinek a szája jár, hát alapítsanak egy munkás-paraszt (szittya nép-nemzeti, zöld, stb.) bankot (egészségbiztosítót, akármit) -- adott helyzethez és világnézethez a megfelelő aláhúzandó -- és hogy ha az tényleg attól jobban működik, hogy a gonosz tőkés (zsidó, liberális, posztkomcsi) nem kap benne marha nagy végkielégítést és úgy általában nem viszi ki a profitot, akkor az állítólag majd jól a fogyasztónál marad -- már aki csak zéróösszegű játékban tud gondolkodni -- és majd a zemberek úgyis oda özönlenek, és a népnyúzó változat álla felkopik, nem? Az a szép a kapitalizmusban, hogy ott is szabad ám nonprofit bankot, biztosítót, téeszcsét, vagy éppen kibucot csinálni -- ez csak fordítva nem igaz.
Addig ok, hogy a bankoknak nyújtott állami segítségét, vagy annak hogyanját meg lehet kérdőjelezni (de akkor a devizahitelesek kisegítését is), pl. helyes volt az olyan hozzáállás, ahol az állam ezért résztulajdont kért a bankból, az pl. szvsz. a legkorrektebb megoldás. De ez az államosításosdi munkás-ellenőrzéssel ez elég gáz.
Úúúúúú, ez azok közé tartozik, amiket nehéz fordítani, mert m-ul hülyén hangzik a 'jól tezsem, h sírok' -a szituációtól függően ilyesmi lehet: most aztán sírhatok, jól is tezsem, ha sírok, (most már bánhatom, hát ezt jól elb.sztam...), akár: ezen már csak sírni lehet. NEmtom, jut még eszedbe m-ul vmi?
-érthető/nyilvánvaló okból nem kommentálom/teszek megjegyzés(eke)t -jól (is) teszed
Átírás: vezérfonal a gr abc és a kiejtés, de kettősbetűknél inkább az írásmódot őrizzük, kicsit kevert, de elég jól követhető. Persze ahogy írok, az csak a legelterjedtebb, ami már a net őskorában nagyjából kialakult -persze az angol nyilvánvaló hatásával, de vannak más változatok is, v pl az sms terjedésével a ch helyett terjed a h, a mgh-k viszonylag egységesebbek, a-e-i-o, egyedül az y-t szoktuk külön megkülönböztetni, ill a kettősbetűk maradnak ei-oi-ai-eu-au, ritkábban ey-ay.
ez nagyon non-standard ez a latin betűs írás, így nem is egységes.
Alapvetően keveredik benne a hang és a kinézet szerinti megfeleltetés, és sok változatát láttam már...
θ lehet th is meg 8 is, a υ lehet y vagy u, még van amikor csak az ευ αυ ου lesz eu au ou, de máshol υ = y, vagy a σ/ς is lehet c/s vagy itt az η i volt, de lehet, hogy 1001 h-nak írná...
Juj köszönöm a segítséget!! Jól van akkor kíváncsi vagyok 1001 véleményére is:-)
Amúgy tudomásotok szerint nincs véletlen olyan oldal a neten, ahol ilyen arab betűs szöveget tudok átíratni görög betűsre, ahogy te is átírtad? Mármint gondolom te fejből, de aki nem tud görögül annak nincs esélye, h rábukkanjon, h ezek mit jelentenek:(
Az lenne a kérdésem, h van-e valaki itt véletlenül, aki tud görögül, vagy esetleg van ötlete, h olyan mondatot ami a mi betűinkkel van írva és nem göröggel, hogyan tudnám lefordítani. Erre a két mondatra lennék kíváncsi:
Van 2 eladó görög nyelvű regényem. Az egyik R.N. Morris: A balta c. könyv, a másik egy Alexandra Athinaiou regény. Tesz-vesz-re feltettem, ott képpel megtalálod, ha érdekel!
Szervusztok, kivételesen semmi idegőrlő kérdésem sincs, viszont szeretném figyelmetekbe ajánlani, hogy ezen a héten minden este 8-tól részletekben megy a Kossuth rádióban Aposztolosz Doxiadisz Petrosz bácsi és a Goldbach sejtés c. regénye, utána meg az Evros együttes zenél. Az íróról én semmit nem tudok, de a regénye nagyon tetszik, a zenekar viszont egy új formáció, de nagyon régi, hajdani tévés vetélkedőkön feltűnt majd hosszú évekre eltűnt énekesekkel, itt lehet róluk többet megtudni: http://www.evros.hu/
Élesztem a topikot, egy kis friss hozott anyaggal :-)