"hogyan lesz a "6.000K"-ből a Nap-koronában 10 millió Cfok... ?!"
A részleteket nem ismerem, de ezt az alatta lévő kromoszféra mindenféle vad jelenségei (fleerek, kitörések, fáklyák, stb.) okozzák, amelyekért a mágneses viharok felelősek. Ezek abból származnak, hogy a Nap plazmaszerű képlékeny anyaga nem egyforma szögsebességgel forog, hanem az egyenlítőnél gyorsabban, mint a pólusoknál, így a mágneses erővonalak rendszeresen összekuszálódnak. Márpedig a felszín közelében, ahol már kicsi a gravitációs nyomás, ott főleg a mágneses erők tartják össze a plazmát, ám ezek alól így rendszeresen kitör.
Szövegértésből elégtelen, csak a saját marhaságaidat próbálod az én számba adni, olyasmiket, amiket soha nem mondtam.
Vagy ennyire nem látsz ki a téveszméidből, és bármi hülyeség kinyilatkoztatására kapható vagy, hogy mentegesd őket? Például arra, hogy a Nap közepe táján hidegebb, és a sugáron kifelé haladva egyre melegebb. Mert szerinted a belső részek jobban lesugározzák a fúziós energiát.
azert kinlodnak a tudosok, eredmenytelenul, pl a forro fuzioval, mert hibas elmeletbol indulnak ki, es az szerint ennek mukodnie kellene. de mivel hibas az elv, ezert nem mukodik. az egesz a napot probalja masolni, csakhogy a nap nem ugy termeli az energiat, ahogy a hibas elmelet leirja. ha ugy lenne, mar reg mukodo fuzios eromuveink lennenek.
einstein mondta, hogy az a bolond, aki konokul ismetli ami nem mukodott es azt varja h egyszer csak mukodni fog. pont ezt csinaljak.
szerintem a fuzio nem hatekony energiatermelo eljaras, sem a forro sem a hideg. amibol energiat nyerhetunk az a fisszio. egely fele fuzios eljarasanak sem a tobblet energia termeles a jelentosege, hanem az, hogy elemeket alakitsunk at masik elemme. a fuzio energiahatekonytalansagat egely egyik videojaban szepen levezette, ez kisebb vesztesegekkel a hideg fuziora is ervenyes. lehet h hot termel, de a megtermelt ho kevesebb, mint a befektetett energia hoekvivalenciaja.
energiat ugy tudunk termelni, ha onmagaban allo protont hozunk letre, de legalabbis nagyobb protonszamu elembol kisebbet.
pl. a nap, ahol a feluletet elhagyo G reszecske halmazok protonokka allnak ossze. ezt mi is elo tudjuk allitani, csak plazma kell hozza, ami aztan termeli a hot. d ez nem igazi termeles, inkabb mint a mesterseges magnesnel, csak tarolja a bevitt energiat, amit azutan egyenletesen ad le. a nap is egyszer osszegyujtotte a protonokat, G reszecskeket a gravitacio altal, amikor is hutotte a kornyezetet most pedig szabalyozottan leadja.
vagy amikor atommag hasad ill bomlik.
a megvalositas elve a fisszionak:
nagy frekvencias em hullammal megvaltozik az atom kornyzetenek mozgasi energia egyenlege, a rezgesek felgyorsulnak, igy a mag egyensulyi protonszama lecsokken. a felesleges protonok elhagyjak a magot. ilyenkor az elszabadult protonnak kisebb az egyensulyi G szama mint a tenyleges, ezert a felesleges G reszecskeket eldobja. ezek a G reszecskek sokkal lassabbak, mint a kornyezet egyensulyi sebessege ezert mozgasi energiat vesznek el a kornyezetukbol, hutik azt lokalisan. ezt az energia hianyt a kulso terbol erkezo G reszecskek sebesseg vesztese potolja. mindegyik csak kis mertekben lassul, mivel a sebesseguk jelentosen nagyobb mint a helyi egyensulyi sebesseg es qz energia atadas intenzitasa forditottan aranyos a sebesseg kulonbseggel, igy a kornyezetben nem erzekelheto jelentos lehules, de valamennyi van. viszont ennek az elvesztett energianak a potlasa, vagyis a hutott ter terfogata nagyon nagy. tehat pl az atomreaktorban termelt hoenergiat a G reszecskek lehet h csak tobb szaz, ezer v millio kilometerrel tavolabb szedik vissza.
a proton a felvett mozgasi energiaval beall a helyi egyensulyi szintre. ahogy tavolodik az ot kibocsajto magtol, ugy csokken tovabb az egyensulyi G szama es tovabb dobalja el a G reszecskeit, illetve csokken tovabb a ter egyensulyi sebessege. ilyenkorra a proton altal kidobott G reszecskek rezgesi sebessege megkozeliti a kornyezo ter egyensulyi sebesseget, igy a tobblet mozgasi energiajat promt adja at a kornyezetnek, azt kisebb terfogaton, de nagyobb intenzitassal futi, mint a korabbi energia begyujtes terfogata es intenzitasa.
ezert a nap felszinen keletkezett protonok hutik a nap felszinet, majd x tavolsagban adjak le nagy intenzitassal az energiajukat, igy nag homersekletre futik a nap kornyezetet.
ebben a folyamatban fontos szerepet jatszanak az idofaktorok, vagyis h a bejovo G reszecskek mennyi ido alatt tudnak elegendo energiat atadni a protonnak es annak eldobott G reszecskeinek, illetve h ezt kovetoen ez a tobblet energia mennyi ido alatt adodik at a kornyezetnek. ezen idok figyelembe vetelevel, ha ugy bontjuk a magot (frekvencia megvalasztasa es ezzel az egy idejuleg kepzodo protonok mennyisege) hogy a kepzodo protonok energia hianyos allapotban talalkozzanai, akkor ezek a helyett, hogy energiat vennenek fel a kornyezo szabad G reszecskektol, egymashoz kapcsolodnak, illetve akar mar csoportban szakadhatnak le a magrol, igy egymastol atvett G reszecskekbol hozzak letre az energia egyensulyi allapotukat. ilyenkor is vesznek fel energiat, de sokkal lassabban, mint a tiszta fisszional, es igy az energia leadasuk is sokkal kevesebb. viszont kisebb protonszamu magok kepzodnek.
a technikai megvalositason igazan nem gondolkoztam. szerintem elegendo, ha a jol megvalasztott frekvenciaju es energiaju em sugarzast bocsajtunk egy kis anyagdarabra korkoros iranybol (szimmetrikusan).
ha igaz lenne amit irtal, akkor meg lenne oldva az ingyenfutes. csak egy pumpa kell hozza, osszenyomod benne a levegot es vegtelensegig termeli nekunk a hot. bravo. a folyadekokrol es a szilard testekrol nem is beszelve, ahol az atomok kozti nem egyensulyi tavolsag fenntartasahoz szukseges a kulso ero. de non problem, miert nem termelunk hot azzal hogy a padlon allunk v a szeken ulunk?
a nap pedig nem gaz, ez egy orbitalis tevedes. legjobb esetben is maximum plazma, ami a protonok egybefuggo egysege es igy abszolut mas elven mukodik.
annyira megtanultad a hivatalos allaspontot, hogy mar az egbekialto ellentmondasokat sem veszed eszre, csak szajkozod azokat, anelkul h gondolkoznal. pl a fenti, hogy a foldon par ezer fok mar plazmaallapot, de a napban ennek soxorosa meg csak gaz.
egyebkent te irtad, hogy a gaz osszenyomasakor a reszecskek rezgese felgyorsul, mert a mozgasukhoz hozzaadodik az osszenyomodas is es ez a gyorsabb mozgas adja a hotobbletet. most meg azt irod, hogy a nap allando gravitacios nyomasa a tobblet energia forrasa. legyszi fesuld ossze nekem a ket ellentmondo allitasodatl ha tudod.
"de ha fenntartjuk a nyomast, akkor az nem ad ujabb energiat a rendszerhez, az visszahul a kornyezeti homersekletre."
Bizony megint marhaságokat írtál. Teljesen el vagy veszve a fizika legalapvetőbb törvényszerűségei között. Nem ismered se a gáztörvényeket, se a nyomás korpuszkuláris okát, se a Nap energiatermelésének mibenlétét.
Egy gázzal töltött térfogat akkor hűl le a környezeti hőmérsékletre, ha a nyomása is lecsökken a környezet nyomására. De a Nap nyomása nem csökken le, mert minden rétegében fenntartja a kifelé mutató sugárnyomás és a befelé mutató gravitációs nyomás helyi egyensúlya.
"igen, az egely fele fuzio, fisszio mukodik, csak nem azon az elven, ahogy o kepzeli."
mégis hogyan?
"mar tobbszor leirtam, hogy ha megvaltoztatjuk egy mag kornyezetenek a parametereit, akkor megvaltozik a mag protonszama."
OK, de ha így van akkor hogyan lehet ezt megvalósítani, mert a természetben 'nem túl gyakran' láthatunk ilyet (látszólag)*, és 'ha csak ennyiből telik' az 'elem-átalakítás', akkor 'mit kínlódnak annyit' a hivatalos tudomány tudósai a forró fúziós erőművekkel...?! (bár az ú.n. "hidegfúzió"-s módon -F&P 1989-
sem túl könnyű a próbálkozás... ;)
Szerinted hogyan is kellene ezt csinálni ?! ;-)
/a természetben 'nem túl gyakran' láthatunk ilyet (látszólag)* > lehet hogy pont ellenkezőleg!: nagyon is mindennapos dolog a természetben az 'elem-átalakítás', az ú.n. "biológiai transz-mutáció"-val (by Egely ;) Egely szerint az élő sejtek mitokondriumában(?)
olyan "proton folyamatok" játszód(-hatnak) le, amelyekkel
az élő szervezetek előállíthatják a számukra szükséges elemeket,
ha az 'nem áll rendelkezésre'. pl. növényekben találtak olyan anyagokat/elemeket, amelyek sem a földben, sem a környezetében nem fordul elő, de a leg-érdekesebb, a kikelt kiscsirke és a megtermékenyített tojás kalcium tartalmának 2-3x-os különbsége.../ ;-)
bocsi, elirtam. nem nagyfeszultseg hanem nagy frekvencia az elso sor vegen.
az elektron elhaladva a fogak elott periodikusan valtozo magneses terben halad, attol fuggoen, hogy mekkora a tavolsaga a mag anyagatol. fogaknal kicsi tav, fogak kozt nagy tav. ez a valtozo magnesesseg gerjeszti az em sugarzast. ennek a sugarzasnak a frekvenciaja attol fugg, hogy mekkora az elektron sebessege, vagyis h mennyi ido kell ahoz, hogy ket fog kozotti utat (egy rezgesciklust) megtegyen.
mar tobbszor leirtam, hogy ha megvaltoztatjuk egy mag kornyezetenek a parametereit, akkor megvaltozik a mag protonszama.
„A mikroszinten ezt úgy lehet elképzelni, hogy az egymással rugalmasan ütköző részecskék sebességei minden visszapattanás során nagyobbak lesznek, mint előtte voltak, hisz korábbi sebességükhöz minden alkalommal hozzáadódik az a sebesség is, amivel az összenyomás miatt közelítenek egymáshoz.”
A Nap belső gravitációs nyomása nem állandó? A részecskesűrűsége meg a sugár csökkenésével növekszik, ezért a „magban” alig van mozgástér. Ebből gondoltam arra, hogyott csökken a hőmérséklet. Míg a koronában akkora a turbolencia, ami növeli a kinetikus energiát, a hőmérsékletet.
"a mikroban nem kozvetlenul az ivelt palya hozza letre a nagyfeszultseget, hanem az, hogy az elektronok elhaladnak a kis fogak elott, vagyis nem a valtakozo aramtol, hanem az elektron felho sebessegetol fugg a kiadott frekvencia."
Tudtommal a "nagyfeszultseget" a mikró trafója állítja elő, és nem az, hogy "az elektronok elhaladnak a kis fogak előtt"... ;-/
"a kimeno freki pedig a magnetron geometriai mereteitol fugg."
De mégis hogyan ??! (attól, hogy 'bukdácsol/ugrál' az elektron a 'fogak előtt', abból hogyan lesz az a nagy frekvencia kisugárzás ?! Hisz' -tudtommal- nem olyan 'sűrű' az a 'fogazás' -2,4mill-db..- hogy ebből 'következzen' a kisugárzott frekvencia nagysága...) ;-/
"igen, az egely fele fuzio, fisszio mukodik, csak nem azon az elven, ahogy o kepzeli."
a G reszecske eloszlasi suruseg tobb mindentol fugg. elsokent attol, hogy a bumm (ket nagytomegu objektum utkozese, korabban mar reszleteztem) utan eppen melyik fazisban van az eter osszenyomodasa-kitagulasa es mekkora a ter energiaszintje. fugg a gravitacios hullamoktol, em hullamoktol, amik lehetnek kisebb objektumok utkozesenek eredmenye vagy egy objektum kisugarzasa. fugghet gravitacios mezoktol, amik elteritik, koncentraljak vagy epp kitakarjak az elobbi G reszecske aramlasokat pont mint a fenyt. mivel a feny is egy G reszecske aramlas.
a mikroban nem kozvetlenul az ivelt palya hozza letre a nagyfeszultseget, hanem az, hogy az elektronok elhaladnak a kis fogak elott, vagyis nem a valtakozo aramtol, hanem az elektron felho sebessegetol fugg a kiadott frekvencia. a valto aramra csak azert van szukseg, megy egyen aramot nem lehet ill nem gazdasagos aramoltatni. az lehetne 3 hz is, momentan a falbol 50 jon. a kimeno freki pedig a magnetron geometriai mereteitol fugg.
igen, az egely fele fuzio, fisszio mukodik, csak nem azon az elven, ahogy o kepzeli.
amit te leirtal az a terfogat csokkenes ill nyomas novekedes eseten ervenyes, de nem a folyamatos nagy nyomasra. amikor a megnovekedett nyomas osszepreseli az atomokat, akkor azoknak a rendelkezesre allo uj terfogathoz kepest tobblet kinetikus energiajuk van ami hokent leadodik. ez egy egyszeri energia transzfer. de ha fenntartjuk a nyomast, akkor az nem ad ujabb energiat a rendszerhez, az visszahul a kornyezeti homersekletre.
tehat amit irsz az akkor lenne igaz, ha a nap tomege hirtelen allna ossze. de nem ez van, igy ahogy no az objektum tomege es ez altal a belso nyomas, a tobblet kinetikus energia folyamatosan szetsugarzodik a kornyezetbe. egy kvazi statikus tomegnel igy nagyon kicsi ez a fajta hotermelodes.
mielott kijelented valamirol h marhasag, elobb gondold at a folyamatot, kulonben visszajara tud fordulni...
" Valójában a Nap belsejében sokkal magasabb a hőmérséklet, mint a felszínén. A sugár 20%-nál kb. 7.000.000 K, a 70%-nál 2.000.000 K, a 100%-nál 6.000K."
Jó 'rendben': de akkor mondd meg nekem, hogy hogyan lesz a "6.000K"-ből a Nap-koronában 10 millió Cfok... ?! ;-)
Erről az jutott eszembe, hogy: tudod Te azt, hogy hogyan lesz a mikrohullámú 'sütő' (főző) magnetronjában az 50Hz-s váltóáramú 'gerjesztésből', 2,4GHz-s mikrohullámú sugárzás... ?! ;-)
Amikor 'anno' fiatal koromban elromlott a 'mikrónk' nekiálltam, hogy megkeressem, hogy mi mondta fel benne a szolgálatot. Mivel a működését csak 'nagy vonalakban' ismertem (a magnetronban keltett mikrohullám 'rezgeti' az ételekben levő víz molekulákat), ezért 'nyakamba vettem' a város 'nagyobb' könyvtárait, és elolvastam mindent ami akár csak 'érintőlegesen' is megemlítette a 'mikró' működését. A kutatásom sikerrel járt, és be tudtam 'határolni' hogy mi romolhatott el benne a három 'fődarab' közül. (magnetron, kondi, nagyfesz-dióda, 10eFt-4,5eFt-1,5eFt /'95-ben..!/ -- nem mindegy hogy tudod-e, mielőtt beviszed a szervizbe... ;)
'Deviszont', a mikró-működés keresése közben ráakadtam olyan tudományos művekre, amelyekben leírták, hogy bár van 'elképzelés' arról, hogy hogyan lesz az '50Hz-ből 2,4GHz', de "ennek pontos fizikai folyamata, még ma sem tisztázott"... !
Namost, ez 'hivatalosan' úgy van, hogy a magnetron, az egy 'raffinált' (nagyontiszta) vörösrézből készült 'elektroncső', amiben a középről kiindult elektronok, erős mágneses térben, ívelt pályán, (nagyfesztől) gyorsulva haladnak el a magnetron belső, 'fogazott' oldala előtt, amely -ilyen 'körülmények' között-, "úgy" rezgeti meg az elektront -50Hz-el!-, hogy az 2,4GHz-s mikrohullámú sugárzás bocsájt ki... (... ??! ...)
Vagyis ha 'ívelt pályán' való gyorsítással ekkora 'frekvencia-transzfer' érhető el, akkor ez -kvázi- 'közvetett bizonyíték', az Egely féle 'porfúziós' Nap energia termelésre. ;-)
"A Nap belsejében az összenyomott gáznak nincs akkora mozgástere, mint a felszínén, ahol már nagyobb mozgástér, és ezzel a hő."
Ne hagyd magad becsapni ilyen marhaságokkal!
Miközben minden hétköznapi tapasztalatunk és elméleti ismeretünk bizonyítja, hogy a kompresszió növeli (nem pedig csökkenti) a hőmérsékletet. Akár gázokról, akár folyadékokról, akár szilárd testekről van szó. A biciklipumpa is elég szépen felmelegíti a levegőt, a mesterséges gyémánt gyártása pedig úgy történik, hogy szenet préselnek össze óriási (3,5 Gpa) nyomáson. Ettől az 1500-2500 K0-re felmelegszik, nem pedig kihűl.
Az elmélet pedig világos: A hőmérséklet a részecskék egy szabadsági fokára jutó átlagos kinetikus energia, vagyis átlagos mozgási sebességük négyzetével arányos. De a sebességük egyáltalán nem attól függ, hogy mekkora "mozgásterük" van, hanem attól, hogy az összenyomás során mekkora munkát végeztünk, mert éppen ez a munka fedezi a kinetikus energia növekedését. A mikroszinten ezt úgy lehet elképzelni, hogy az egymással rugalmasan ütköző részecskék sebességei minden visszapattanás során nagyobbak lesznek, mint előtte voltak, hisz korábbi sebességükhöz minden alkalommal hozzáadódik az a sebesség is, amivel az összenyomás miatt közelítenek egymáshoz.
Valójában a Nap belsejében sokkal magasabb a hőmérséklet, mint a felszínén. A sugár 20%-nál kb. 7.000.000 K, a 70%-nál 2.000.000 K, a 100%-nál 6.000K.
"az, hogy egy csillag bekesen kihuny, vagy folfuvovid vagy hirtelen osszeesik, az attol fugg, hogy a kornyezete milyen energia tartomanyu es mennyi a G reszecske eloszlasi surusege ott."
És "a G reszecske eloszlasi surusege" mitől függ a 'téér'-ben... ??!
"a porfelhokbol soha nem lesz fuzio. az egyebkent onmagaban nem bomlo atomok soha nem tudnak annyira felgyorsulni, hogy egymas fele kozeledve a gravitacios taszito toltes ero ne lassitsa le oket elegge ahhoz, hogy ne tudjanak mag mag utkozest letrehozni."
az elmeletembol levezetheto es egyebkent a megfigyelesek is ezt mutatjak, hogy a gravitacio vonzo szakaszanak osszes energia potencialja kisebb, mint a taszito ero osszes energia potencialja, tehat minden csak gravitacios gyorsulas elnyelodik, mielott a magok megkozelitenek egymast."
Nem 'feltétlen'... Sarkadi Dezső (Dinamikus gravitáció...) mérései ! szerint ha a test gyorsulása folyamatosan nő és nem állandó/'statikus' (amit az oskolában tanítanak...), akkor a gravitációs erő nagyságrendekkel! nagyobb -a folyamatos gyorsulás idején- a két test között, mint az 'oskolás'/'statikus' gravitáció.
Namost, mivel a porszemcsék legtöbbje nem 'direktben megy neki' a Napnak, hanem 'oldalról', ezért -a nagy tértávolságok és más 'egyebek' miatt-, egy 'ívelt' pályán mozognak a 'becsapódásig'/találkozásig, és ezen az 'ívelt' pályán folyamatosan gyorsulva, elegendő többlet-energiára tehetnek szert ahhoz, hogy létrejöhessen a magfúzió... ! ;-)
"Csak az a baj, hogy nem azok kockáztatnak, akik lefölözik a hasznot. :-( "
De igen, azok is "kockáztatnak" csak sokkal kevesebbet mint azok a 'kutatók', akik a 'megrendelt eredmények' szerint végzik a munkájukat...
Mert ha egy 'tudóst/kutatót' 'rajtakapnak' a 'hamisságon', akkor lehet, hogy a karrierjének végleg 'befellegzett' (bár az ilyen 'hasznos' embereket a korábbi alkalmazói később -'ha elült a vihar', 'újrahasznosítják'...), de a 'haszonlesők' legfeljebb kifizetik azt a kis bírságot (ami nekik 'aprópénz'), és megszámolják, hogy mennyi is lett a profit ahhoz képest, mint ha korábban derült volna ki az igazság... ;-(
nem tudom mi okozza a fold hoingadozasat, lehet h a nap valtozo sugarzasa, lehet h porfelhok de az is lehet h ezekhez semmi koze, mert pl em sugarzas valtozasa okozza kozvetlenuo a foldon. de ha megnezed a homersekleti diagramokat az elmult 1millio evre, akkor az szerint inkabb egy energia egyensulyi allapot valtozast mutat.
az en elmeletem is tomegnovekedest mutat. ugyanis a napnak utkozo G reszecskek leadjak a mozgasi energiajuk nagy reszet. egy reszet a naphoz kozeledes kozben, es igy novelve a nap sajat eterterenek homersekletet, masik reszet amikor nekicsapodnak a napot alkoto G reszecskeknek, protonoknak. minel tobb a leadott mozgasi energia, anal kisebb sebesseggel tudnak a G reszecskek tavolodni, egy reszuk a nap reszeve valik es ezzel noveli a tomeget. az eltavozo G reszecskekbol szuletnek a protonok, elektronok es gerjesztik az em sugarzast. minel nagyobb a tomeg, annal nagyobb kulso terfogatreszben oszlik el a G reszecskek utkozben leadott mozgasi energiaja igy egyre kevesbe melegiti a tomeg kornyezetet.
amig a bejovo G reszecskek mozgasi energiaja elegendo a folyamathoz, addig a csillag feluletet protonok keletkeznek es ez plusszban futi a kornyezetet. ez a folyamat felulet aranyos igy kvazi egyenletes a kisugarzas. ha a bejovo G reszecskek mozgasi energiaja egy x ertek ala esik, akkor a protonkepzodes szinte atmenet nelkul leall, onnantol kezdve csak a G reszecskeknek a csillag kulso tereben leadott energia tud kisugarzodni. igy lesz voros torpe.
az, hogy egy csillag bekesen kihuny, vagy folfuvovid vagy hirtelen osszeesik, az attol fugg, hogy a kornyezete milyen energia tartomanyu es mennyi a G reszecske eloszlasi surusege ott.
a porfelhokbol soha nem lesz fuzio. az egyebkent onmagaban nem bomlo atomok soha nem tudnak annyira felgyorsulni, hogy egymas fele kozeledve a gravitacios taszito toltes ero ne lassitsa le oket elegge ahhoz, hogy ne tudjanak mag mag utkozest letrehozni.
az elmeletembol levezetheto es egyebkent a megfigyelesek is ezt mutatjak, hogy a gravitacio vonzo szakaszanak osszes energia potencialja kisebb, mint a taszito ero osszes energia potencialja, tehat minden csak gravitacios gyorsulas elnyelodik, mielott a magok megkozelitenek egymast.
OK, ha szerinted így működik a Nap hőtermelése, akkor mivel magyarázod a néha előforduló kisebb-nagyobb ingadozásokat a Nap kisugárzásában, ami itt a Földön 'jégkorszakot', vagy 'globális felmelegedést' okoz(-ott)..?!
Mint már írtam volt, "van az a pénz, amiért"... - 'be lehet bizonyítani', hogy a dohányzás nem ártalmas az egészségre... ('anno'...) - 'be lehet bizonyítani', hogy egy bizonyos gyógyszernek nincs köze a magasabb számú vetélésekhez a fogyasztók körében... ('anno'...) - 'be lehet bizonyítani', hogy a 'modern' vakcináknak semmi köze bizonyos 'modern' betegségek (autizmus, parkinson kór, down-kór, stb.) számának növekedéséhez... (miközben 'a grafikon' egyértelműen 'követő'...) - 'be lehet bizonyítani', hogy a GMO-s termékeknemártalmasak az egészségre... (pedig Horváth Árpád magyar kutatót 'azért' rúgták ki az angliai kutatóintézetből, mert tényszerűen bebizonyította, hogy igenis!, a GMO-s termékek ártalmasak az egészségre! ) - 'be lehet bizonyítani', hogy 'ha egyben naponta 3-at lehet, és 15db van, akkor az évente: 3x15x30x12 = ... félmillió... per-láger...' - stb. ('amíg lószar van, addig veréb is van.') ;-(
"a nap feluleten pedig a fissziohoz hasonloan protonok szabadulnak el es tavolodnai a naptol es azok elektronokat gerjesztve hidrogenne, heliumma
ill meg nehany kisebb magu elemme alakulnak. a nap nagy tomege miatt magas az egyensulyi G szamuk es ahogy tavolodnak a naptol ezt a felesleges G mennyiseget leadjak, ami vegul az eter rezgeset vagyis homersekletet novelik. de mar x tavolsagban. es a felszin hoje is innen szarmazik."
OK, ha szerinted így működik a Nap hőtermelése, akkor mivel magyarázod a néha előforduló kisebb-nagyobb ingadozásokat a Nap kisugárzásában, ami itt a Földön 'jégkorszakot', vagy 'globális felmelegedést' okoz(-ott)..?!
Nekem Egely magyarázata inkább elfogadhatóbb, mert a te elméleted tömeg csökkenéssel jár, de akkor hogyan lesz a Napból 'vörös törpe'...??!
Tehát Egely szerint: 'a Nap "koronája" kb. 10 millió Cfok, míg a Nap felszíne csak kb. 6000 Cfok. Vagyis a korona fűti a Napot.
(ez 'olyan', mint ha a konyhában a 'sparhelt' mellett melegebb lenne mint az edény alatti tűzön... ;) Ez csak úgy lehet, hogy a hőtermelő magfúziók a Nap koronájában mennek végbe. De hogyan ?! ;-) Úgy, hogy a Nap, az csillagközi térben haladva ("az űűrben"), 'beszippantja' az ott lévő mikroszkopikus por szemcséket. (is...) Ezek a mikroszkopikus por szemcsék a Nap gravitációs erejétől 'hajtva', nagy sebességre gyorsulnak, és elérve a Nap korona külső, forró részecskéit, azokkal ütközve magfúzió jön létre. Ha a Nap olyan csillagközi téren halad át ahol egy kissé 'gyérebb' a kozmikus por mennyisége, akkor azt a Földön "jégkorszak"-ként érzékeljük, ha meg valamivel több, akkor "globális felmelegedés"-ként...' ;-)
„De igen dolgoznak a 'megélhetési' kutatók/tudósok olyan 'projekten' is, aminek már a kezdetekor 'tudható', hogy nem lesz sikeres... De ezt nem mondják, mert akkor nem kapnák meg a nagy 'suskát'... ("van az a pénz" ... amiért 'némelyek' befogják a szájukat...)”
Azt még megértem, hogy egy ígéretes projekt azért titkos, mert ha elkészül, nagyot kaszálnak rajta. De olyanon dolgozni tudós embereknek, amiről tudják, hogy nem lesz eredménye? Pénzkidobás magas fizetség mellett? Nonszensz. :-/
nem irtam el. pontsan ahogy oszszakal irta, a gravitacio beszoritja a reszecskeket es azok rezgo mozgasa erosen korlatozott. mar a tomeg osszegyulese kozben, vagyis a nap szuletesi folyamataban fokozatosan megszabadult a belso tartomanyok mozgasi energiajatol, ahogy a novekvo gravitacio osszepreselte az atomokat es azok mar nem atomok v magok, hanem protonok vagy beljebb csak G reszecske halmazok.
a nap feluleten pedig a fissziohoz hasonloan protonok szabadulnak el es tavolodnai a naptol es azok elektronokat gerjesztve hidrogenne, heliumma ill meg nehany kisebb magu elemme alakulnak. a nap nagy tomege miatt magas az egyensulyi G szamuk es ahogy tavolodnak a naptol ezt a felesleges G mennyiseget leadjak, ami vegul az eter rezgeset vagyis homersekletet novelik. de mar x tavolsagban. es a felszin hoje is innen szarmazik.
"Azt olvastam az ITER Tokamak rendszerű reaktorról, hogy folyékony nitrogénnel 0 Kelvinre lehűtik a mágnes tóruszt, hogy a plazma ne olvassza meg. Vagyis a hűtésre energiát kell fordítani. Ha az elvezetett folyékony nitrogén felmelegszik gáz állapotra, még mindig -198°c. Ebből hogyan lehet még hőt kivonni? Vagy a nagynyomású hideg gázzal forgatják a turbinákat? Vagy már direkt a villamos generátort?"
Nem tudom, hogy hogyan csinálják, de a 'végeredményt' tudom: a legjobb forró fúziós reaktoroknál is, legalább 40%-al több energiát kell 'belepumpálni', mint ami 'kijön' belőle. Ez a legjobb 'eredmény' több évtizedes, és többszáz-milliárd-dolláros 'szenvedés' után... ;-(
"A sehogyan nem jó válasz, mert nemzetközi tudóscsoport
nem dolgozik egy lehetetlen küldetésen. Vagy mégis? "
De igen dolgoznak a 'megélhetési' kutatók/tudósok olyan 'projekten' is, aminek már a kezdetekor 'tudható', hogy nem lesz sikeres... De ezt nem mondják, mert akkor nem kapnák meg a nagy 'suskát'... ("van az a pénz" ... amiért 'némelyek' befogják a szájukat...) ;-/
Ahogy Einstein is mondta volt:
"Tanuld meg a játékszabályokat, aztán már csak játszanod kell - persze mindenkinél jobban.
Ha az életben elérhető sikert A-nak vesszük, akkor A=X+Y+Z. ahol X a munka, Y a játék, Z pedig, hogy befogod a szád."
"a nap magjának hidegebbnek kell lennie mint a felszin és annak hidegebbnek kell lennie mint a környezete."
Szerintem ez nem elírás. A Nap belsejében az összenyomott gáznak nincs akkora mozgástere, mint a felszínén, ahol már nagyobb mozgástér, és ezzel a hő. A koronában még tovább növekszik a hőmérséklet, mivel a kifelé haladó sugárzást a „befelé” ható gravitáció háborgatja. Vagyis, ott a legnagyobb a hő mozgás, a hőmérséklet.
Azt olvastam az ITER Tokamak rendszerű reaktorról, hogy folyékony nitrogénnel 0 Kelvinre lehűtik a mágnes tóruszt, hogy a plazma ne olvassza meg. Vagyis a hűtésre energiát kell fordítani. Ha az elvezetett folyékony nitrogén felmelegszik gáz állapotra, még mindig -198°c. Ebből hogyan lehet még hőt kivonni? Vagy a nagynyomású hideg gázzal forgatják a turbinákat? Vagy már direkt a villamos generátort? A sehogyan nem jó válasz, mert nemzetközi tudóscsoport nem dolgozik egy lehetetlen küldetésen. Vagy mégis?
nem ez az egyetlen, ugyan ilyen pénzkidobás a kvantumszámítógép fejlesztése is.
a nappal kapcsolatban szerintem is igaza van, a nap magjának hidegebbnek kell lennie mint a felszin és annak hidegebbnek kell lennie mint a környezete.
már csak annak az alapvető feladatnak a megoldása is, hogy rendkívül nagy nyomással tartósan egyben kell tartani a forró plazmát anélkül, hogy bárhol is hozzáérne az edény falához. Mert nincs olyan anyag, ami azon a hőmérsékleten megőrizné a szilárdságát."
őszszakál 5442 "Eddig értem. Azt még elmondhatnád, hogyan vonják el a keletkezett hőt a plazmagyűrűtől? Azokat a tórusz alakú mágneseket mivel hűtik? Az a hűtőközeg „viszi át” a hőt a turbinákba?"
"hogyan vonják el a keletkezett hőt a plazmagyűrűtől ? "
A fúziós energiatermelésre egyedüli lehetséges mód, az ú.n. "hidegfúziós" (vagy katalitikus..) energiatermelés. Az meg ugye nem rendszer-k...patibilis... ('sz-sz' - tudod..!* ;) ;-(
"Angliában, Culham-ben most zárják be az ottani "Jet"-et, a forró fúziós kísérleti telepet, ahol 30 év után, kb. 25-30 Mrd$ elköltése után, sehová nem jutottak. Semmit! Semmit, semmit nem értettek..." 37:07-37:43 https://youtu.be/00Jbl2-t2IU?t=2223
/'sz-sz' - tudod..!* > Megy a rendőr az utcán egy szép nyári napon, amikor egy nyitott ablak mellett elmenve, az ablakban lévő kalitkában egy beszélő papagáj megszólal, hogy: sz-sz! A rendőr odafigyel, ekkor a papagáj azt mondja: hülyerendőr-hülyerendőr-hülyerendőr. Másnap megint arra megy, és megint ugyanígy történik, sőt egy héten át minden nap. 'Elúnja' ezt a rendőr és becsönget a házba, kijön a tulajdonos, egy öreg nénike, és közli vele, hogy ha nem szoktatja le erről a papagáját, hogy ezt mondja neki, akkor elviszi a börtönbe a papagájt.
Na, ezután a nénike elmagyarázza a papagájának, hogy ne csinálja ezt,
mert nagyon szereti, és nagyon szomorú lenne, ha elvinnék tőle.
A papagáj megértette és megígéri, hogy nem mondja ezt többé a rendőrnek.
Másnap a rendőr direkt arra megy, hogy kipróbálja használt-e a fenyegetés,
és mikor az ablakhoz ér, a papagáj megszólal: Sz-sz!
A rendőr 'odakapja a fejét', mire a papagáj:... tudod..! ;-)) /
