Skócia északi és keleti partvidékén 8200 évvel ezelőtt óriási cunami söpört végig. Ennek hatásait modellezte egy brit kutatás számolt be róla a The Guardian.
A Sheffieldi, a St. Andrews-i és a Yorki Egyetem kutatói szerint ha ma pusztítana egy olyan léptékű cunami, mint amilyen a Storegga volt több mint 8000 éve, az a magasabb tengerszint és a sűrűbb emberi populáció miatt sokkal nagyobb károkat okozhatna. A modellezés szerint potenciálisan elpusztítaná Arbroath, Stonehaven, Aberdeen, Inverness és Wick partmenti régióit, amelyek jelentős, a tengerszint felett 10 méternél alacsonyabb, közvetlenül a tengerre néző beépített területekkel rendelkeznek.
A tanulmány, amely először térképezte fel az ősi szökőár hatását, modellezéssel becsülte meg, hogy a hullám milyen messzire jutott a szárazföld belsejében. A becslések szerint a víz akár több mint 20 kilométerre is benyomulhatott. Ez ma valószínűleg teljesen elpusztítana egy olyan várost, mint a 12 ezer lakosú Montrose.
A Storegga szökőárt, amely az elmúlt 11 ezer év legnagyobb természeti katasztrófája lehetett az Egyesült Királyság területén, a Norvég-tenger fenekén bekövetkezett földcsuszamlások váltották ki. Az elmozdult víz feltehetően elárasztotta Doggerlandot, azt a szárazföldi hidat, amely a mai Nagy-Britannia, Dánia és Hollandia területét kötötte össze az Északi-tenger déli részén.
A szökőár katasztrofális hatással lehetett a korszak mezolitikus népességére. A kutatásban a szökőárból származó üledékek és lerakódások elemzésére az úgynevezett lumineszcens kormeghatározást használták, amely a tárgyak napfénynek való kitettségét követően kibocsátott energiát méri.
"nagyobbrészt környezeti okok miatt indultak vándorútra"
Thíra kitörése kihathatott az éghajlatra, s ugyan rövid távon a minósziaknak került a legtöbbe - elpusztultak az északi kikötők, elpusztult a hajóhad, s így védtelenekké lettek -, de az időjárás befolyásolásával érintett lett/lehetett az egész környék.
Az valószínű, hogy a mínoszi kultúra összeomlását a Théra kitörése okozta.
Mükéné esetében ennek a hosszú aszályos időszaknak a tényleges hatása még elég kérdéses, lehet, hogy a "tengeri népek" inváziója adta meg nekik a végső csapást, bár ezek a "tengeri népek" is nagyobbrészt környezeti okok miatt indultak vándorútra a feltételezések szerint.
igen, de a Minoszi aszályhoz időcsavar vagy időhurok révén jön az "illuminátusok és Németország" linkje mint ok okozati összefüggés? Német illuminátusok visszautaztak az időben és aszályt váltottak ki Minoszon.
Ezzel a jól ismert tételt igazolod: Egy jövöbeni (illuminátus) időutazás nyomait a multunkban kell keresni.
Nem olyan könnyű ezt eldönteni. Számomra a környezeti tényezők kissé zavarosak. Ti. Minoszi hanyatlás és 400 év aszály ide vagy oda,az aszály által sulytott Minoszi civilizáció képes volt tulélni a szomszédos Santorini kitörést vagy más néven Minoszi kitörést vagy Thera kitörést (ugyan az) amely egyes feljegyzések szerint (Biblia) még Egyiptomot is sötétségbe boritotta?
Sajnos még így is bivalyerősek maradtak a törökök, a Habsburgok nem bírták legyőzni őket az akkor kezdődő 15 éves háborúban, pedig maximálisan bevettek mindent, döntetlen lett az eredmény.
A banditizmus széles körű elterjedését, felkeléseket, éhínségeket, társadalmi hanyatlást és Anatólia jelentős területeinek elnéptelenedését okozta az 1591-ben kezdődő "nagy szárazság" az Oszmán Birodalom anatóliai tartományaiban:
A mostani vírusjárványokra lehet konteókat építeni, mivel elő tudunk már állítani s pláne szaporítani vírus változatokat. No de 100 éve s előtte?
A vírus egy végletesen redukálódott egysejtű/baktérium eredetű élősködö. Egyetlen funkciója van: a gazdasejt genomjának arra kényszeritése, hogy a vírus RNS/DNS mintájára új vírus egyedeket hozzon létre. Ilyen szélsőséges életfunkció vesztés nincs több az élővilágban. A többi belső parazita táplálkozik, van anyagcseréje és képes önállóan szaporodni.
Hogy a megafaunára és kipusztulásukra hatással voltak-e, az lehetséges, még a dinoszauruszok s a többi mezozikumi őshüllő esetében is feltételezhető ez, ahogy pl. a neandervölgyiek esetében is. Csak éppen nem bizonyítható!
Feltételezés, hogy teljes fajokat kiírtottak volna. Annyira kicsi volt a népsüsüség, hogy ez fizikailag is lehetetlen volt. Még a mai lőfegyverekkel, stb. is nehéz egy fajt teljesen eltüntetni az élővilágból.
A mamut, barlangi medve/hiéna/oroszlán stb. nem az ember miatt pusztult ki a paleolitikum végén, hanem az éghajlatváltozás következtében.
Amúgy is, a természetben alig van olyan faj, amely százezer évekig/évmilliókig fennmaradhatna. Vagy lassan utód fajnak/fajoknak adja át a helyét, vagy kipusztul. Ez az evolúció folyamata.
Örökéletűnek tekinthetők viszont átvitt értelemben az osztódással szaporodó baktériumok és egysejtűek, ugyanis az örökítő anyagjuk mindig felerészben átadódik az utód(ok)nak, sőt a magasabbrendű élőlények genomja is ilyen alapon.
A mindegyikünkben ott levő sejtmagi DNS mindig átkerül felerészben (kiegészülve a másik ivar fél genomjával) az utódba. Ha ezt nézzük, akkor a saját genomodat visszavezetheted a legelső ivarosan szaporodó többsejtűeken ás az egysejtűekig, ergo az élet s a DNS kialakulásig is! Ha viszont testvér, utód nélkül halsz meg, akkor veled pusztul a saját genom vonalad is végérvényesen (hacsak nem fognak majd klónozni!-:))) ).
Az ember azért komoly pusztításra képes a természetben, már az őskori vadászok is komplett állatfajokat irtottak ki. Jobb lenne ha kevesebb ember élne a Földön, maximum 1 milliárd.
Az Észak-Mexikó közel felét kitevő, 5 Magyarországnyi területű Chihuhua-sivatag soha nem a vízbőségről volt híres, de az utóbbi évek aszályai és az észak-mexikói szövetségi államokat is jellemző népességrobbanás tovább rontott a helyzeten.
Görögdinnye (méregzöld) mese! Ezek a hülyék azt hiszik, hogy a paleolitikumban - amikor nem volt még sem állattenyésztés, sem növénytermesztés - kellemesebb volt az emberek élete! Nem voltak porviharok, éghajlatváltozás, tejjel-mézzel teli Kánaán volt a világ! S oda akarnak visszatérni a marhák, miközben autó/laptop/tv és mobil nélkül nem tudják elképzelni az életet, no meg persze gyorséttermek és műkaják nélkül.
A Góbi-sivatagból induló homokvihar menetrendszerűen el szokta érni a majdnem 1000 km-re fekvő Pekinget is. Kína jó ideje igyekszik felvenni a harcot a narancssárga portengerrel, és próbálják is aktívan visszafásítani a határvidéket. Ez az elmúlt években működni látszott, de az idei tavasz világossá tette, hogy az új típusú viharok ellen kevés lesz.
Mongóliában még a hőmérséklet is jóval szaporábban növekszik, mint a világ más részein. A felmelegedés általános jelenség, de Mongóliában az átlagosnak mondhatónál két és félszer nagyobb mértékben nő a hőmérséklet. A nagy porral járó, környezetszennyező tevékenységek, mint a bányászat, szintén nem segítenek a helyzeten. Pedig Mongóliában sok mindent, például aranyat és rezet is bányásznak. Ez viszont a tavak és folyók kiszáradásához vezet, ami kedvez az elsivatagosodásnak.
Ugyancsak problémát jelent a túllegeltetés. Az elmúlt harminc évben megháromszorozódott a haszonállatok száma, köztük is kiugró mértékben nőtt a kecskék száma: 5 millióról 27 millióra. Mivel sokkal több füvet legelnek, mint a juhok, jóval nagyobb károkat is okoznak.
