A "magyari" elnevezést magyar Adorjantol kölcsönöztem, s magaba foglalja minden néptöredékünket, melyek a történelem folyaman, különbözö helyeken és idökben mas-mas nevek alatt szerepeltek. Ennek a topicnak nem az a célja, hogy kardoskodjon valamelyik feltételezett eredet mellett (KM., Mezopotamia, Turan..) - mivel mindezek csak részei lehetnek a teljes igazsagnak - hanem, hogy a szélrozsa minden iranyaba szétszorodott népi elemeinket megprobalja összeszedni és egy csokorba kötni.
Tudományos szempontból a legértékesebb őskori település a dél-szerbiai Nis városa mellett található - állítja a Belgrádi Régészeti Intézet munkatársa.
Milorad Stojic elmondása szerint egy ásatáson olyan tárgyakat találtak, amelyeket i.e. 4000 körül készítettek.
Stojic szerint a leletek azt bizonyítják, hogy a mai Szerbia területén a mezopotámiai kultúrával egy időben foglalkoztak a fémek megmunkálásával.
Stojic a leletekről szólva kiemelte, hogy találtak olyan edényeket is, amelyeket arannyal díszítettek, de kiástak kovakőből és állati csontokból készült késeket, valamint nyílhegyeket is.
A kutató szerint a kerámiákon olyan díszek találhatóak, amelyek a dél-orosz sztyeppék népeire jellemzőek. A leleteket alig 3 hét alatt ásták ki a szakemberek. A kutatásba pedig a Cambridge-i Egyetem is bekapcsolódik.
"
ez lehet az összekötő kapocs a KM és sumér között, illetve a nomád eredetre, művészetre is.
Persze a jelkép a "szakra kör" és a korona. A fej fölötti kör. Aura. Római szokás volt a fej fölé kézzel tartott babérkoszorú. Előbb valódi-, majd aranyból készült műnövényből.
c.1300, from pp. of obs. verb sacren "to make holy" (c.1225), from O.Fr. sacrer (12c.), from L. sacrare "to make sacred, consecrate," from sacer (gen. sacri) "sacred, dedicated, holy, accursed," from O.L. saceres, which Tucker connects to base *saq- "bind, restrict, enclose, protect," explaining that "words for both 'oath' & 'curse' are regularly words of 'binding.' " But Buck merely groups it with Oscan sakrim, Umbrian sacra and calls it "a distinctive Italic group, without any clear outside connections." Nasalized form is sancire "make sacred, confirm, ratify, ordain." Sacred cow "object of Hindu veneration," is from 1891; fig. sense is first recorded 1910, from Western views of Hinduism.
Milyen érdekes, hogy úgy tűnik az első templomok, szentélyek mégiscsak kör alakúak voltak. (e Kirche - nőnemű!!!!!!!!)
church
O.E. cirice "church," from W.Gmc. *kirika, from Gk. kyriake (oikia) "Lord's (house)," from kyrios "ruler, lord." For vowel evolution, see bury. Gk. kyriakon (adj.) "of the Lord" was used of houses of Christian worship since c.300, especially in the East, though it was less common in this sense than ekklesia or basilike. An example of the direct Gk.-to-Gmc. progress of many Christian words, via the Goths; it was probably used by W.Gmc. people in their pre-Christian period. Also picked up by Slavic, via Gmc. (cf. O.Slav. criky, Rus. cerkov). Romance and Celtic languages use variants of L. ecclesia. Slang church key for "can or bottle opener" is from 1950s. Church-mouse, proverbial in many languages for its poverty, is 1731 in Eng.
kirk
c.1200, northern England and Scot. dial. form of church, from O.N. kirkja "church," from O.E. cirice (see church).
Az eurázsiai sztyeppék népe is egy Stonehenge-nél áldozott
Nyáron 4000 éves megalit építményt fedeztek fel Spasskaya Luka-nál, a közép-oroszországi Ryazan térségében. Az ásatás vezetője szerint az ősi szentély egyértelműen a délkelet-eurázsiai sztyeppékről bevándorló csoportok hatását mutatja.
Nyáron 4000 éves megalit építményt fedeztek fel Spasskaya Luka-nál, a közép-oroszországi Ryazan térségében. Az építmény, amit a régészek szerint szentélynek emeltek, egy dombon áll, az Oka és Pron folyók torkolatánál. A feltárt helyszín egy hét méter átmérőjű kör, fél méter vastag, egymástól fél méternyi távolságban álló oszlopokkal szegélyezve. A kör közepén egy négyszögű üreg található. A fából készült pillérek nem maradtak fenn, de a lyukak, amelyben álltak tisztán láthatók. Jónéhány méterrel keletre egy újabb oszlopot ástak ki, és három éve délre is találtak egyet. A régészek feltételezik, hogy egy második körgyűrű is övezte a szentélyt. Két oszloppár egy kaput alkot, amelyen keresztül nyáron a naplemente látható. Az egyik pillér mutatja a felkelő Nap helyét. Az építmény szerkezete arra ösztönözte a tudósokat, hogy hipotéziseket állítsanak fel annak asztronómiai szerepéről. Minden bizonnyal vallásos rituálék céljából építették.
A középső lyukban apró agyagedényt találtak, finom, vizet jelképező hullámvonalakkal és stilizált napsugarakkal díszítve. E leletről megállapították, hogy bronzkori eredetű, láthatóan a dél-eurázsiai törzsek kézművesmunkáira emlékeztet.
...
Az ősi folklórban nemcsak a természet, de az emberi élet elképzelése is ciklikus volt. A Nap- és Holdimádat a termékenységi kultuszhoz kapcsolódtak, és a mitológiai lánchoz élet és halál között. Számos sír található Stonehenge-nél és Avebury-nél is - Európa leghíresebb körszentélyeinél. A köralakú építmények a Teremtés ősi legendáiból erednek. A kör - mágikus geometriai alakzat, kezdet és vég nélkül - az örökkévaló és a végtelen szimbólumának számított. Több temető is található Spasskaya Luka környékén. A népvándorlás korában finnugor törzsek érkeztek ide. Érdekes módon egyetlen sírjuk sem zavarja meg az ősi csillagvizsgálót, és ez azt sugallja, hogy tudtak az építmény szakrális jelentőségéről.
A ryazani szentély egyedi műemlék. Találtak hasonló építményeket a dél-orosz sztyeppéken és az Urálon túl is, de azok kevésbé jellegzetesek és kevés tárgyi lelettel szolgáltak. - Nem lehet vérrokonság a Stonehenge-et és a Ryazan-i szentélyt építő népek között - szögezte le az ásatás vezetője, Ilya Akhmedov, a Moszkvai Történeti Múzeum Régészeti Műemlékek Osztályának vezetője. - Az utóbbi egyértelműen a délkelet-eurázsiai sztyeppékről bevándorló csoportok hatását mutatja.
Harmincezer éves emberi településnyomokat találtak a Sarkkörön túl
Minden eddiginél régebbi, harmincezer éves emberi település nyomaira bukkantak a régészek Szibériában, jóval a Sarkkörön túl, a világ egyik legkegyetlenebb éghajlatú vidékén.
A Science című lap beszámolója szerint orosz kutatók fedezték fel az utolsó Jégkorszak idején keletkezhetett telep nyomati a Jana folyó környékén, az északi Sarkkörtől még csaknem 500 kilométerre északra, közel ahhoz a helyhez, ahol több tízezer évvel ezelőtt Bering földhídnak nevezett szárazföldi átjáró vezetett Ázsiából az amerikai fölrészre. Ez az átjáró körülbelül 11 ezer évvel ezelőtt, a jég olvadása, és a tengerek szintjének emelkedése következtében megszűnt, és kialakult a mai Bering-szoros, azaz az ázsiai az amerikai kontinens közötti keskeny tengeri átjáró. A régészek mai ismeretei szerint az amerikai földrészt ezen a földhídon keresztüljutva népesítették be az ázsiai földrészről érkező törzsek, körülbelül 11 ezer évvel, azaz nem sokkal az átjáró megszűnése előtt.
A kőből-és csontból készült szerszámok, leölt mammut,-bölény,-medve,-oroszlán, és -vadnyúlmaradványok azért hozták izgalomba a kutatókat, mert ezek az első jelei annak, hogy 30 000 éve, tehát még az utolsó jégkorszak eljegesedési csúcspontja,- ez azaz 20-25 ezer évvel ezelőttre tehető - előtt is éltek emberek ennyire északi területeken, a mai Bering-szoroshoz közel. Egyes tudósok nem tartják kizártnak, hogy a felfedezés nyomán sikerülhet majd arra is bizonyítékokat találni, hogy Ázsia felől vándorló népek a jelenleg feltételezettnél jóval korábban jutottak át Alaszkába és népesítették be az amerikai kontinens északi területeit.
Amerikának hetven alapítója volt - legalábbis ennyire saccolta az Újvilágba érkezők számát egy új genetikai vizsgálat.
Kis törzsből szuperhatalom
A legtöbb kutató abban egyetért, hogy 14000 évvel ezelőtt a Szibériát Észak-Amerikával ideiglenesen összekötő földszoroson átkelő emberek népesítették be a kontinenst, ám a számuk mindeddig elég bizonytalan. Az újvilág alapítóival kapcsolatban már korábban is próbáltak különböző mintákon DNS-elemzéseket végezni, ám azok nem jártak sikerrel.
Egy új kutatás vezetője, a Rutgers Egyetem genetikus kutatója, Jody Hey szerint "az Újvilág alapító-populációja nagyjából 70 személyből állhatott". Hey becsléseit a régészeti leletek is alátámasztják: i.e. 12000 körül nem lakhatták többen az új földrészt. "Az általunk kitalált új metodológia szépsége abban rejlik, hogy ázsiai és észak-amerikai DNS mintákból egy teljes populáció történelmi múltját ismerhettük meg".
A kutatások középpontjában az amerind nyelvű populáció vizsgálata állt, mely az Újvilágot benépesítő három jelentős csoport közül a legrégebbiként van jelen a kontinensen. A kutató két mintát hasonlított össze: az amerind nyelvű indiánok és az északkelet-ázsiai népesség genetikai állományát. Kilenc specifikus DNS-szekvenciát jelölt ki referenciapontként és ezek variációi alapján következtette ki az amerikai ősgeneráció nagyságát.
Az ázsiai csoport 9000 fős reproduktív korban lévő termékeny felnőttel, míg az amerindek csupán ennek 1%-ával rendelkeztek. Az amerind minta génvizsgálata szerint a 14 ezer éve érkezett ősök csupán kis része származott a korabeli ázsiai népességből. A génjeiket továbbörökítő csapatnál nagyjából háromszor nagyobb, mintegy 200 fős csapat lehetett az alapító nemzedék. Az eredmények tehát összevágnak azzal az elképzeléssel, hogy nagyjából egy törzsnyi méretű csoport lehetett a földrész benépesítője.
A kutatási beszámolót a PLoS (Public Library of Science) Biology 2005. júniusi számában közli (On the Number of New World Founders: A Population Genetic Portrait of the Peopling of the Americas).
Az ókori Egyiptom piramisainál 300 évvel korábban épített, ősi épületek maradványait tárták fel a régészek Ukrajnában.
A régészek szerint az azték és maja piramisokra emlékeztető lépcsős épületet, aminek alapjait Luganszk (korábban Vorosilovgrád) városának közelében találták meg, ötezer évvel ezelőtt, a korai bronzkor napistent imádó animistái emelhették.
A piramis egy templomokból és áldozati oltárokból álló, két és fél négyzetkilométeres területen elterülő komplexum része volt. Viktor Klocsko, a régészek vezetője a Guardiannek elmondta, hogy a felfedezés nemzetközi jelentőséggel bír, mert ez az első ilyen korú és típusú lelet Kelet-Európában. Ez szerinte megváltoztatja az eddig gondoltakat az itt élő földművesek társadalmáról és fejlettségi szintjéről is.
A piramis közelében sírokat, az áldozati személyek, hamu és kerámia maradványokat is találták, kincsek vagy ékszerek azonban nem kerültek elő. A régészek szerint ez arra utal, hogy a piramison égőáldozatokat hajtottak végre, és nem valószínű, hogy bárki is élt a közelben. Klocsko szerint a környező völgyekben élők nagyjából 2000 éven keresztül a ceremóniákra látogattak ide, s szerinte az itt áldozók pogány kultusza a szlávokban élt tovább.
A piramisok Európában nagyon ritkák, ezek közül a legismertebb az az épület, amit a római korban Nizza közelében az egyiptomi kultuszokat ismerő római katonák emelhettek. A legutóbb pedig a bosnyák Indiana Jones talált titokzatos építményeket Visokónál, amelyekről még ma is folyik a vita.
Szenzációs régészeti leletre bukkantak Baskiria keleti részén archeológusok: a neolitikumból származó csillagvizsgáló korát több mint ötezer évesre becsülik.
A szabályos koncentrikus köröket még az ötvenes években vették észre katonai légi felvételeken, ám a képek a közelmúltig szigorúan titkosnak minősültek, csak most váltak kutathatóvá.
Egy száz méter átmérőjű kör mentén elhelyezkedő bonyolult erődítményrendszerről van szó, amelynek kőoszlopait pontosan a kelő és a lenyugvó hold szerint tájolták. Az építmény és a híres angliai Stonehenge meglepő a hasonlatosságot mutat, ráadásul mindkét objektum ugyanazon a földrajzi szélességi fokon fekszik. A tudósok meggyőződése szerint a két csillagvizsgáló egykoron kapcsolatban állt egymással.
A régészek, akik jelenleg a terület előzetes feltárásánál tartanak, nem tudják megválaszolni a kérdést, hogy kik és mi célból építették ezt a rendkívüli létesítményt, de reményeik szerint jövőre a kőkorszaki csillagvizsgáló rekonstrukciója során fény derülhet némely titokra.
Tízezer éves emberi csontvázra bukkantak a horvátországi Korculán
2005. június
A legrégebbi modern ember, a homo sapinens maradványaira bukkantak Korcula szigetén, Vela Lukában - jelentette be a horvát tudományos akadémia régészeti kutatócsoportja.
Egy ifjú régész, Kazimir Miculinic tavaly októberben szakmai dolgozatához gyűjtött anyagot a tengerparti városka melletti nagy barlangban, amely már 30 éve ismert archeológiai lelőhely.
Találtak már itt a neolítikumból származó rajzolatos kerámiaedényeket és állati csontmaradványokat is. Miculinic közép-kőkorszaki állat- és növénymaradványok után kutatott, de a hatméteres mélységben kiásott földet átszitálva emberi hüvelykujjhoz tartozó csontdarab akadt fenn a szitán.
A Vecernji List című zágrábi lap jelentése szerint ezt követően tapasztalt régészek csapata csatlakozott a fiatalemberhez és 6 méter mélyen, két barlangi szikla között megtalálták a teljes emberi csontvázat. Az emberi csontokat Zágrábba, a növényi maradványokat Ljubljanába küldték vizsgálatra. A C14 szénizotópos mérések kiderítették, hogy a csontok mintegy tízezer évesek. A régióban a most talált horvátországi a legrégibb emberi csontváz. A görögországi Sidarisban föllelt "mindössze" 8 ezer éves, a legfiatalabb pedig a maga 7 ezer évével a szerbiai Lepenski Virben föltárt emberi maradvány.
majd ha esetleg erre jársz valamikor, tedd fel ezeket is léci:
STR typing of ancient DNA extracted from hair shafts of Siberian mummies
S. Amoryab, C. Keyserab, E. Crubézyb, B. Ludesa
Forensic, Volume 166, Issue 2, Pages 218-229 (2 March 2007)
ehhez van melléklet is:
Table S1 STR profiles obtained..., 84 Kb
Contrasting patterns of Y-chromosome variation in South Siberian populations from Baikal and Altai-Sayan regions. Derenko M, Malyarchuk B, Denisova GA, Wozniak M, Dambueva I, Dorzhu C, Luzina F, Miścicka-Sliwka D, Zakharov I.
Hum Genet. 2006 Jan;118(5):591-604. Epub 2005 Oct 27.
Allelic and haplotypic frequencies at 11 Y-STR loci in Buryats from South-East Siberia
Marcin Woźniaka, Miroslava Derenkob, Boris Malyarchukb, Irina Dambuevac, Tomasz Grzybowskia, Danuta Miścicka-Śliwkaa
Forensic, Volume 164, Issue 2, Pages 271-275 (20 December 2006)
The diversity of Y-chromosome lineages in indigenous population of South Siberia
The diversity of Y-chromosome lineages in indigenous population of South Siberia
Authors: Derenko, M.; Malyarchuk, B.; Wozniak, M.; Dambuyeva, I.; Dorzhu, C.; Luzina, F.; Lee, H.; Miscicka-Sliwka, D.; Zakharov, I.
Source: Doklady Biological Sciences, Volume 411, Number 1, December 2006 , pp. 466-470(5)
ezekkel is elleszek egy darabig, míg kielemzem őket és beépítem a teóriámba:))
amúgy ha bármi jót, érdekeset találsz, nyugodtan tedd be.
jómagam főleg az őskori, ókori népek, ill. a szkíták, hunok, avarok, magyarok, illetve szibériaiak, ugorok, szamojédok, uráliak, etc. témájában vizsgálódom.
pl. egy érdekesség eszembe jutott a norvégok kapcsán:
a Rusz-t (Oroszország) megalapító legendás viking/varég Rurik, az Árpád-házzal is szoros családi kapcsolatokban álló Rurik-dinasztia őse, finnugor eredetű volt (N3a1 haplocsoportba tartozott) :)
kösz mégegyszer grandmeistro, te vagy az én emberem :))
nemtudom esetleg régészetiekhez is hozzáférsz??:)
a Xiongnu cikkben még találtam egyet
Funeral practices and animal sacrifices in Mongolia at the Uigur period: archaeological and ethno-historical study of a kurgan in the Egyin Gol valley (Baikal region). Article from:Antiquity 70:891–899. Article date:December 1, 1996 Author: Crubezy, E. ; Martin, H. ; Giscard, P.-H. ; Batsaikhan, Z. ; Erdenebaatar, S. ; Verdier, J.P. ; Maureille, B.
***
amúgy dolgozol vmi külön, saját kutatáson, elemzésen, vagy csak úgy általában vizsgálódsz a témában??
"plusz van Khotanese saka dictionary......ezek alapján (hogy kb 1-2 szót leszámítva az összes amihez hozzáfértem magyar kapcsolatot mutat) érdekes lehet...."
hát ez egyáltalán nem lep meg:),
gondolom nem véletlenül írta a magyarokat, és elődeiket az avarokat és a hunokat is a szkíta népek közül valónak minden történeti forrás.
Genetic analysis of human remains from a double inhumation in a frozen kurgan in Kazakhstan (Berel site, Early 3rd Century BC)
Clisson I, Keyser C, Francfort HP, Crubezy E, Samashev Z, Ludes B. Journal International Journal of Legal Medicine Issue Volume 116, Number 5 / October, 2002
Genetic analysis and ethnic affinities from two Scytho-Siberian skeletons. Ricaut FX, Keyser-Tracqui C, Cammaert L, Crubézy E, Ludes B.
Am J Phys Anthropol. 2004 Apr;123(4):351-60.
Northwest Siberian Khanty and Mansi in the junction of West and East Eurasian gene pools as revealed by uniparental markers
Ville N Pimenoff1,2, David Comas2, Jukka U Palo1, Galina Vershubsky3, Andrew Kozlov3 and Antti Sajantila1
European Journal of Human Genetics (2008) 16, 1254–1264; doi:10.1038/ejhg.2008.101; published online 28 May 2008
