Oké, akkor ezt biztos nem indokolták neked se - mert te biztosan tudnád.
Nna, szigorúan szerintem : amíg nem volt lekorlátozva, addíg elöl-hátul fűthették a szerelvényt a ráakasztott gépek.
De mihelyt az első gép a fázishatár után rákapcsolta a fűtést a szerelvényre, már el is füstölt legalább egyikük fűtési tekercse a főtrafóban.
Ahogy ez nekem eszembe tudott jutni, úgy biztos a vellanyreszelőknek is egyből megvolt hogy TILOS egyszerre fűteni elölről meg hátulról.. de azéé még elégett vagy két fűtési tekercs mire ráuszították az ötletbrigádot hogy reteszeljék már ki valahogy a fűtési körből bármilyen másik betápforrást.
Aztán eltelt húszharminc év, és elfelejtették a felhasználók hogy MIÉRT is kellett feltalálni.. és most már a másodlagos eredményekkel indokolják, pedig a műanyagmozdonyokban nincs is, és nélküle is széjjel lehet szedni a fittneszkábelt.
Én azzal szoktam sokkolni a fűtőházi segédmunkásokat, hogy nem veszem le az antennát, és úgy is szíjjelveszem a kábelt a két gép között. Szegények, azt hiszik hogy ha be van kapcsolva a főmeg, akkor föltétlenül feszültség alatt áll az "ugrálókötél" is.
A jelen magyar helyzetben a fűtési reteszkulcs egyetlen lényegi szerepe, hogy a masinisztát, meg a fűtési lakatost mentesíti a körmölési kényszer alól.
Ehelyett:
Lévén a fűtési csatlakozó szerelvények zárása nem kötelező. Ha az lenne, a rendszer akkor is féltökű maradna, mert a kocsikon nincs zárható csatlakozó szerelvény, tehát ott nyugodtan szét lehet szedni feszültség alatt, illetve kellő elszántsággal bárki kezet tud fogni a fűtőfeszültséggel.
Hivatalosan azért van ott, hogy még véletlenül se rázza meg az 1500 V = azt, aki a fűtési (és talán központi energiaellátási?) kábel körül tevékenykedik.
Tavaly nyáron leültem a balatonfüredi mólón. Mellettem volt egy dilatációs hézag. Odanéztem és egy sikló húzta meg magát benne. Amikor rájött, hogy észrevettem beugrott a Balatonba. Fénykép van, bár nem tökéletes.
Mondd kérlek : szerinted miért kellett kialakítani a fűtési reteszkulcs intézményét?
Nekem van rá elméletem, illetve manapság arra használják hogy aki összerakja a fűtési tápkábelt, az is követelhessen valamit a mozdonyvezetőtől - de szerintem nem ez miatt találták ki és építették be a mozdonyba.
Ha egy adapteren azt látod, hogy 100 és 240 V között bármivel elmegy, akkor az biztosan elektronusan fáziskompenzált szerkezet. Ugyanez igaz a kisfogyasztókra: rádió, számítógép, router...
Sajnos az egy elég megszokott dolog, hogy az ilyen pici adaptereket kapacitívre hangolják, mondván, hogy a többi hálózaton lévő fogyasztó amúgy is ront eleget, ez belefér. Arra nem gondolnak, hogy nem zárható ki, hogy ez lesz az egyetlen fogyasztó a rendszerben. Az inverter mag azt csinálja, amit kell, ha meddőáramot kell "visszapumpálnia", akkor növelni kell a feszültséget. Tegyél be mellé még valami fogyasztót (pl. egy villanykörtét) és nézd meg, akkor mi a helyzet. Ha van rá lehetőség én egy hálózati szinkronos kétsugaras televizióval (lakatfogós adapterrel) megnézném ezt a cos(φ) értéket, hogy mekkora is az eltolódás valójában és fűgg-e az adapter által leadott teljesítménytől...
Hat hasonló kategóriájú gépet láttunk ott (utaztunk is velük), majd előkotrom a fotókat. Begyűjtötték Európa selejtezésre szánt gépeit és szépen felújították. Még egy szép javító-karbantartó műhelyt is építettek. (Portmeirion Steam Railway)...
