Számlaszámok:
belföldi utalásnál: 11794022 - 22222222
külföldi utalásnál: IBAN HU28 11794022 - 22222222 - 00000000 Swift: OTPVHUHB
Segélyhívók:1749 1752
MNO - BL
Egy ember meghalt, hárman eltűntek, 10 ember került kórházba, ebből kettőnek a sérülései súlyosak az Ajka melletti iszapömlés következtében – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfő délután. Hétfőn átszakadt a timföldgyár egyik zagytározó gátja, és iszappal öntötte el Kolontárt, majd a vörösiszapos víz elérte Devecsert is, de a szomszédos megyéket is veszélyezteti. Az iszap maró hatású, az érintett területekről kitelepítik az embereket.
persze, persze, a hiresen elfogulatlan vg és Székely elvtárs nyekergései gyászba döntenek. Az igazi bünösöket miért is nem emlitik? Ugyanis itt is érvényes az ok és okozat kérdése! mig a 10 millióért megvett üzem és járulékai 40 miliárdos hasznot hoztak a tulajdonosknak, addig a fejlesztésre, fenntartásra sehogy sem tellett, nemde? akkor hol volt Székely elvtárs a sirámaival?
Humán katasztrófának is beillő munkanélküliség fenyegeti Ajkát és térségét a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. leépítése miatt a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) szerint, amely ezért a kormányt teszi felelőssé.
A szakszervezet az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében azt írta: év végéig legalább ezer ott élő ember, a Mal Zrt. csaknem háromszáz alkalmazottja és kétszer ennyi beszállító veszítheti el megélhetését.
A VDSZ közölte, a döntéshozók az ígéretek ellenére sem tettek semmit azért, hogy a három évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa után megmentsék a világhírű hazai alumíniumgyártást, ezrek biztos megélhetését. A szakszervezet segíti az elbocsátásra ítélt dolgozókat - tették hozzá.
Kitértek arra is, hogy Székely Tamás , a VDSZ, valamint az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a munkanélküliség lavinaként omlik majd a térségre, "hiszen az itt élők többsége közvetlenül vagy közvetve a kormány által magára hagyott, sőt szándékosan elsorvasztott Mal Zrt.-ből, a bauxitfeldolgozásból élt". Emlékeztettek: a szakszervezet a három évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa utáni döbbenetben is, szinte az első perctől ellenezte a gyár bezárását, a termelés leállítását.
Az elnök felidézte: tavaly a VDSZ az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezettel közösen jegyzett petíciót adott át a kormány megbízottjának és minden parlamenti párt vezetőjének, ebben a döntéshozók felelősségére hivatkozva kért segítséget a Mal Zrt.-nek.
"Ígéretekből nem is volt hiány, ám a kormányzat és a különféle hatóságok végül segítség helyett többnyire akadályozták a cég talpon maradását" - tartalmazza a közlemény. Hozzátették: a teljesíthetetlenül és indokolatlanul magas, 135 milliárd forintos környezetvédelmi bírság, az ideiglenes új tározók kialakításának költsége és a végleges használatbavételi engedély visszatartása jelentősen hozzájárult a cég működésének megrendítéséhez. Székely Tamás szerint ez egyértelműen a kormány felelőssége.
Az írták, a szakszervezet a felszámolóbiztossal együttműködve igyekszik a lehető legelőnyösebb feltételeket kiharcolni az elbocsátásra ítéltek számára, ám ebben a helyzetben az egyetlen emberséges megoldás egy másik munkahely és megélhetés biztosítása lenne. Székely Tamás szerint azonban erre jelenleg esély sincs abban a térségben.
A felszámolás alatt álló Mal Zrt. felszámolóbiztosa pénteken jelentett be csoportos létszámleépítést az üzemi tanácsnak - tájékoztatta az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet elnöke, Pad Ferenc aznap az MTI-t. Közölte: két-háromszáz dolgozót bocsáthatnak el a gyárból, a végleges létszámról folytatódnak a tárgyalások. Hozzátette: az elbocsátások jelentős részére ütemezetten, az év végéig sor kerül, de a folyamat 2014 májusáig is elhúzódhat.
Ez már régóta köztudott volt. A termékösszetétel megváltoztatása a termelési kapacitás csökkenését okozza. A hazai bauxit megszűnésével hosszabb távon a gallium gyártás is teljesen megszűnik majd... A magas hozzáadott értékű termékek előállítására helyezik a hangsúlyt, a termékösszetétel a vásárolt hidrát alapú termékek felé mozdul...
A gyárban dolgozók nagyon is tisztában vannak azzal, milyen veszélyes anyaggal dolgoznak, minden munkahelyen ott van a vészzuhany és a bórvíz a szemsérülésekhez.
A vörösiszap folyadékfázisának 3-5 g/l a Na2O tartama, az ellenáramú ülepítés-mosással ezt a koncentrációt lehet elérni. Ezt azonnali bő vizes lemosással kell eltávolítani, és a szennyezett ruhát azonnal le kell venni. Cipőben, bakancsban nem, csak gumicsizmában szabad belemenni.
Egy nyugdíjas olajterves telepítéstervező megjegyzése:
Szeretnek vizet és vörösiszapot emlegetni, pedig az emberéleteket is követelő TRAGÉDIÁT az erős LÚG okozta, amit az eredeti technológia szerint ki kellett (VOLNA) vonni a vörösiszapos zagyból, mielőtt a viszonylag ártalmatlan, csupán vizes vörösiszapot a tározóba engedik!
A vallomásból az is kiderül, hogy még az ott dolgozók sem lehettek tisztában azzal, milyen MARÓ anyaggal dolgoznak, amit NEM LEHET VÍZZEL lemosni: ahhoz SAV, legalább ECET kellett volna, hogy semlegesítse a lúgot, hogy ne maródjon csontig a húsba!
A beosztott dolgozók TUDATLANSÁGÁÉRT IS a cég VEZETŐI tehetők felelőssé!
A Magyar Kármentő Alapba (MKA) egy év alatt befizetett, a kamatokkal együtt több mint kétmilliárd forintra növekedett pénzadomány mindössze hatodát, hozzávetőleg 350 millió forintot fordítottak november elejéig a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa károsultjainak közvetlen megsegítésére. Az érintettek azt mondják, a kormány rátette a kezét a civil adományokra.
Az előzményekről: idén februárban az úgynevezett kármentő bizottság – az ülésen megjelent miniszterelnök javaslatára – úgy döntött, hogy az összegyűlt adományokból 1,5 milliárd forintot a vörösiszap-katasztrófában érintett három település közcélú fejlesztéseire fordítanak. Ferenczi Gábor, a térség jobbikos képviselője a döntést követően többször is interpellált amiatt, hogy a civil adományokat nagyrészt kormányzati célokra fordítják. Gőgös Zoltán, Veszprém megyei szocialista képviselő is több alkalommal kért választ Pintér Sándor belügyminisztertől, mivel ő is úgy vélte, hogy az adományokból összegyűlt pénzt nem az eredeti kormányhatározatnak megfelelően használják fel. Ő – miként azt többször is kifejtette – attól tart, hogy az alapba befizetett adományok a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetések sorsára jutnak.
A kármentő bizottság vezetője, Lasztovicza Jenő – ő a Veszprém Megyei Önkormányzat elnöke – visszautasította Gőgös állításait azzal, hogy a képviselő vehette volna a fáradságot elolvasni az alap felhasználásáról szóló rendeletet. Abban ugyanis nincs benne, hogy az adományokat közvetlenül és kizárólag a katasztrófa károsultjainak kellene juttatni. A kormányrendelet kilencedik paragrafusa szerint az MKA forrásai a katasztrófában megrongálódott közterületek, közutak helyreállítására, illetve az iszapömlésben érintett térség revitalizációjára, tehát közcélokra is fordíthatóak.
Ekként is tettek. Kérdés persze, hogy a térség revitalizációjába belefér-e, hogy Kolontáron például több mint 11 millió forintért műfüves focipályát, 55 millióért pedig tanösvényt és emlékparkot építsenek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ezek valóban közösségi célú létesítmények, még ha az adakozók aligha gondolták is, hogy karitatív befizetéseikből ilyen, életfontosságúnak aligha minősíthető projekteket finanszíroz majd a kormány.
Naív elképzelés, hogy ekkora kártérítést ki tudnak fizetni. Ha leállítják a gyárat, szélnek eresztik az ott dolgozókat, akkor az igények egy részét ki lehet fizetni. Vagy vagy.
A 2010-es vörösiszap-katasztrófában érintett cégnek milliárdos adóssága van, az irányítását állami vagyonfelügyelő veszi át. Új vállalat viheti tovább a gyártást, így őrizhetik meg a munkahelyeket is. Tovább »
Precedens értékű közbenső ítéleteket hozott csütörtökön a Fővárosi Törvényszék a 2010-es vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos két polgári perben:
a nem jogerős döntések szerint a Mal Zrt.-t kártérítési felelősség terheli a tragédiáért.
A döntés nyomán elmarasztaló ítélet születhet a katasztrófa miatt indított összes kártérítési perben, amelyekben mintegy nyolcvan károsult közel egymilliárd forintot követel az ajkai cégtől.
