Aki a cseresznyét szereti és szeretne cseresznyefát nevelni udvara előkertjében díszfaként, vagy gyümölcsösében a terméséért, az itt sokmindent megtudhat! ("A cseresznye édes meggy, a meggy savanyú cseresznye".)
Sokminden baja lehet, de azt nagyon nehéz így távolból megmondani, hogy mi lehet az oka. A legfontosabb, azonnal belocsolni és a talaját egészen addig amíg nem akar rendbe jönni folyamatosan nedvesen tartani. Ha még van benne életerő, akkor 1 hét alatt renbe kell, hogy jöjjön. Ha a belocsolás ellenére 1 hét után sem jön létre, akkor már nincs esélye a túlélésre.
Sziasztok! Nagyon megköszönném, ha valaki meg tudná mondani, mi a baj ezzel a VAN fával. Permetezve volt (tavasszal), termése volt, de utána a levelei lekonyultak és az új hajtások, levelek ilyen furcsák. Mitől lehet ez? Már csalán áztatott levével is permeteztem és öntöztem, hangya ellen pedig Bros port szórtam (használt is), de mégis még semmi változás. Köszönöm!
Balról Carmen, Sunburst, Linda...ez utóbbi alapból nagyobb lenne, a fának vannak gondjai...bár mindegyik jó /lehetne / sztem így is a Linda a legjobb ezek közül. A képen nincs az Alex /Axel /, az is jó lehetne, de nekem savas, az önporzásból adódó rengeteg kötés a rohadásnak segít.
Évekkel ezelőtt lehetett olvasni hogy ezt a “ foglaló jelet” sikerült szintetizálni és a kukacos cseri probléma megoldva, csak rá kell fújni, a légy átverve.De azóta semmi.
Nos a robbanásszerű érés az folytatódott, csak kár, hogy kedd óta esik, mindig akkor, amikor kármentés jelleggel leszedném az ép fekete szemeket. Időnként özönvíz.
Monília csokrok fejlődnek fél-1 nap alatt, biztos lehetne olyan szögben részletet fényképezni, amitől gyönyörű lenne. Közben versenyt futok a poloskákkal és különféle madarakkal, akik szintén az ép szemekre vadásznak.
Szőrmentén kapcsolódok csak. A rovarok és a melegvérűek elvileg igen eltérően reagálnak több hatóanyagra. Ezzel lehet "biztonságosnak" kikiáltani egy szert. Amíg aztán később egy kutatás kideríti, hogy hopp, mégis van valami hosszútávú káros hatása emlősökre is. Szóval szerintem úgy lehet egy szert besorolni, hogy "mai tudásunk szerint biztonságos". Aztán ez alapján döntse el valaki önmaga, hogy használja-e vagy sem.
Amúgy egy példa arra, hogy milyen bonyolult ez: imidakloprid a rovarok réme. Ugye most már mindenhonnan kivonták, mint növényvédőszer, mert kiderült a rovarvilágra gyakorolt igen káros és sajnos hosszútávú hatása. Viszont maradt az egyik legelterjedtebb és leghatékonyabb bolhairtó kutyáknál, macskáknál. Ezzel egyrészt azt állítja a tudomány, hogy a melegvérűekre, így az emberre nincs káros hatása, másrészt viszont kissé továbbgondolva, csak nem került ki a körforgásból, hisz ha egy kutya frissen kezelve megázik, csak oldódik ki a szőréből a környezetbe a hatóanyag. Tehát nem azt mondták, hogy oké, akkor el vele, hanem részlegesen a növényvédőszereket kivonták, az állati készítmények meg maradtak.
Én feltételeztem, hogy É.V.I. után nincs olyan mennyiség ami árthatna akár rovarnak, akár embernek.
Olyant amitől a rovar elpusztul én is kerülném függetlenül a hittől. (Vannak régi könyveim amiben az ami ott környezetbarát, ártalmatlan most ördögtől való.)
Ezért kérdeztem most kapható konkrét szer neveket.
Az ember és a rovar is nagyon eltérő állatfajta és a növényvédőszerek nagyon sok félék lehetnek.
Ez sokkal bonyolultabb kérdés annál, hogy itt meg lehessen válaszolni, vagy akár csak olyan szinten értenék hozzá, még csak vegyész sem vagyok.
Értelme sincs okoskodni, mert pont egy-egy növényvédőszer hatóanyag betiltásait nézve is látni, hogy sorra derülnek ki azok emberre, hasznos állatokra, genetikai állományukra gyakorolt korábban nem ismert káros hatásai.
A rovar a méreg elsődleges hatásától pusztul el, a környezeti hatásokkal (számukra ilyen egy új növényvédőszer is) szemben a reprodukció sebességével és az ebből fakadó evolúciós alkalmazkodási képességgel védekeznek, mégpedig nagyon eredményesen.
A gondolkodó ember az elsődleges hatások ellen jól tud védekezni, ha akar.
Gond a másodlagos hatással van!
A másodlagos hatás az, amikor a bomlástermékek hosszú időn és ellenőrizhetetlen mennyiségben jutnak be a melegvérűek szervezetébe és ezek nem a természetben is előforduló ártalmatlan anyagok, amelyekre a természet felkészített bennünket az elmúlt mondjuk egymillió év alatt. Reprodukciónk túlontúl lassú a gyors alkalmazkodáshoz, de nem is cél hogy n+1 ember halálának, nyomorúságának árán védelmet szerezzünk. Van ugyan a rovarokkal ellentétben beépített szűrő-kiválasztó rendszerünk, de az sem tökéletes és adott esetben önmagában is sérülékeny.
A rovart vagy bármilyen élő szervezetet elpusztítani képes vegyi fegyverek előállítása mondhatni könnyű feladat! A nehézséget a ma már elvárt célzott elsődleges hatás, az irányított lebomlás összehangolása és a másodlagos hatás kiszűrése jelenti. A növényvédőszerek tudománya erről szól a 21. században.
Az eredeti kérdésed arról szólt, hogy vannak-e olyan növényvédőszerek, amiknek az ÉVI-je rövidebb, mint a kártevő elleni védelme?
Erre a válaszom, hogy vannak ilyenek, vagy legalábbis adott szerekről azt hisszük hogy ilyenek, aztán esetleg pár év múlva átgondoljuk, tényleg jól hittük-e?
Először is válasszuk külön a listából a felszívódó szereket!
Topas, Folicur Solo, Mospilan
Ezek felszívódási idejére egyikre sincs hivatalos adat. Általános igazság, hogy a felszívódáshoz néhány óra elegendő. Nálam a "néhány" a 2-3 órát jelent, utána már jöhet az eső.
A tapadásfokozók hasznosak a kontakt szereknél. A gazdaboltokban a tapadásfokozók alatt a különféle felületi feszültség csökkentő szereket (is) értik.
Adagolásuk hasznos mind a kontakt, mind a felszívódó szerek esetében, mert a porlasztáskor apróbb cseppek alakulnak ki, és azok a levél felületén is jobban tapadnak, nem állnak össze lepergő gömbökké.
kevesebb növényvédőszerrel egyenletesebb a szórás.
Nem a felhalmozódásra utaltam. A rovar ugyan azt eszi amit az ember. A rovar a méregtől pusztul el. Ha az ember megeheti akkor viszont minimális a méreg. Ha a rovar mégis elpusztul tőle, akkor kérdés, hogy hat az emberre?
Még lenne egy számomra, egy fontos kérdés. Általában ezeket a szereket használom:Champion, Vegesol eres, Nevikén Churus, Topaz, Teldor, Folicursolo, Karate, Mospilán, vagy ugyan ilyen hatóanyagú, de más nevü szerek. Ezek hány óra alatt szívódnak fel, mennyi az az idő, amikor az eső már nem árt neki. Esetleg tapadó használata segít. Azért is kérdezem, mert tegnap este a meggyet le akartam permetezni. De az előre jelzés azt mutatta, hogy hajnalban eső lesz. Emiatt nem mertem permetezni. Természetesen az eső nem ért ide.
Ha már pirosodik és benne van a cseresznyelégy, akkor a felszívódó szerrel az ÉVI miatt nem mehetsz neki. Ilyenkor nyáron az érés 7-10 napon belül megtörténik, de ha kivárod a 14 napot bármi áron, akkor bepróbálhatod.
Hogy mennyi értelme van? Nehéz megmondani.
A cseresznyelégy kukac fejlődési időtartama 14-15 nap. Ez alatt szinte folyamatosan eszik, rágja magát egyre beljebb a magházhoz.
A nőstény légy egy petét elhelyez a cseresznyeszem szárhoz közeli részén. Az pár nap alatt kikelve azonnal berágja magát.
Sokszor leírtuk, az itthon "őshonos" cseresznyelégy egy hormonjelet is ott hagy a petével megfertőzött szemen, amiből a fajtársai tudják, hogy "foglalt", keressenek másik még szabad szemet! Ezért igen ritka az, amikor egynél több kukac van egy szemben.
A cseresznyelégy ösztönösen tudja, mikor ideális a pete elhelyezése, hogy legyen ideje a kukacnak teljesen kifejlődni, kirágnia magát és a földre leesve bebábozódni.
Ez az a pillanat, amikor a cseresznyeszem éppen elkezd színesedni, a zöldből átmegy sárgába. Ilyenkor van még szinte biztosan van 14-15 nap teljes érésig.
Ha felszívódó szerrel akarsz védekezni, ezért a legalkalmasabb pillanat szintén ez. Egyrészt amikor a kikelt lárva táplálkozni kezd, akkor a még teljes hatékonyságú hatóanyagot megkapja gyomorméreg formájában, gyakorlatilag azonnal elpusztul, a hormonjel miatt meg nem lesz újabb lakó. Másrészt még az ÉVI is le tud telni.
Karate-hoz lehet gombaölőt keverni. Gondolom nem rezet vagy más durva szert használt, hanem az általam is javasolt rövid ÉVI-s szert például.
Karate, Mospilan is keverhető Folicur Solo-val, vagy Topas-sal. Ugyanakkor a csonthéjasokban a felszívódó gombaölőknek is hosszabb az ÉVI-je! A Topas-nak 7 nap, a Folicur Solo-nak 14 nap!
A másik, hogy a Folicur és Mospilan keveréke megváltoztatja ezek külön-külön nem jelölésköteles méhveszélyességi besorolását!
E két szer keveréke a méhekre veszélyes méreg lesz! Ezt akkor is érdemes figyelembe venni, ha csak virágzó gyomok vannak a fa alatt, vagy körül!
Bocsi a hülye kérdésért, ami pirosodik azt már nem bántja a cseresznye légy? A Karatehoz lehet gombaölőt keverni? Karate+Folicursolo, vagy Karate+Topaz. Mospilánhoz lehet gombaölőt?
Ebben az értelemben tehát nincs értelme hasonlítgatni.
Ha a fentebbiektől eltekintünk, akkor persze azért előfordulnak olyan szerek, amelyek tovább is hatékonyak lehetnek, mint az ÉVI-jük. Ilyenek például az azol típusú gombaölők, melyek az emberi gyógyászatban is jelen vannak.
Vagy ott van a pár éve megszüntetett Calypso neonikotinoid rovarölő, ami "akár" 21 napig is hatékony maradt pl a cseresznyelégyre, miközben az ÉVI-je 14 nap volt, nem mellesleg a Mospilan-hoz hasonlóan méhkímélő is, bár azzal ellentétben meg a vizi szervezetekre kifejezetten veszélyes.
A kontakt rovarölőknél két irányzat van.
Az egyik a gyors taglózó hatás és a gyors lebomlás ötvözete. Nos ilyen a Karate és még a Karate Zeon formáció sem tér el lényegesen. A lebomlás olyan gyors, hogy egy jól irányított permetezéssel célzottan tudod a kártevőket irtani, miközben maga a hatóanyag "mindent is visz" illetve vinne. Például este permetezel Karate-val, reggel meg a méhek gond nélkül garázdálkodhatnak. Ezért mondtam, hogy pár óra...
A másik irányzat célja a hosszan elhúzódó hatás, itt a kezdeti érintőméreg hatás mellett erősebb hangsúlyt kap a gyomorméreg funkció. Na ez utóbbiak teljesen idegenek tőlünk, óvatosabbaknak kell lennünk velük. Valós a felhalmozódás veszélye a melegvérűeknél. Nem véletlen, hogy szépen lassan ezek is kiszorultak a csonthéjasokhoz használható szerek közül.
Bocs, a kép lemaradt...
Balról Carmen, Sunburst, 