Áder János eskütétel utáni beszéde egész jó volt, integráló, a nemzet egységét építő. Tiszteletet keltett, és remélhetőleg ennek jegyében is fog tevékenykedni.
Az viszont kifejezetten szánalmas és emberileg silány, ahogy utólag azok, akiknek semmi bajuk nem volt a rendszerrel, sőt, időnként benne is voltak nyakig, utólag azzal próbálják a diszkreditálni azokat, akik valóban és nyilvánosan felléptek ellene, hogy nem is volt igaz, vagy megrendezett színjáték volt az egész.
A megjelent az túlzás. a nyolcvanas évek elején csak egy-egy újságosnál, nem hivatalosan lehetett megvenni. És néha olyan pocsék volt a minősége, hogy itt-ott még az oovasást is nehezítette.
"A magyar demokrácia, a magyar alkotmányosság egyik leghatékonyabb ellensége lett Magyarország első számú közjogi méltósága. Ez logikus fejlemény. Nem minőségi különbség az eddigi helyzethez és az egyéb lehetőségekhez képest, de fokozati. [...] Áder János mindig ott volt főszereplő, ahol a magyar alkotmányosságot a semmibevétel nyomatékos demonstrációjával pusztítani lehetett."
Ez a vád tisztázódott, mert megkerültek a magnószallagok. Aki Horváth Balázst ismerte az nem tételez fel ilyent. A politikai ellenfeleknem sem illik akármit.
