Kedves Nikon és nem Nikon felhasználók! Itt lehet sörösüveget törni egymás fején, ha valaki nem ért egyet a másik véleményével fotózás ügyében. Értelmes megbeszéldének indul, kérem, értelmes emberek értelmes hozzászólásaival emeljék a Korcsma színvonalát... Sértődni lehet, de nem érdemes.
Kérem a tisztelt italozókat, hozzászólásban megjelenő, később látható képet csak indokolt esetben illesszetek be nagy méretben.
A Korcsmalakóknak fenntartott galéria itt érhető el.
Ide tölthetőek fel, nézhetőek meg a tagok képei.
Gimis koromban versenyeztem, de amikor már túl sok időt kellett volna sakk könyvek tanulmányozásával eltölteni, akkor az első osztályú minősítést már nem szereztem meg, inkább abbahagytam.
Jó pénzért vissza az alapokhoz. Akkor tartsák meg maguknak.
Nekem annak idején - mint tagnak - gombokért adták a Harmat László könyvét. Ma, kb. 10 e forintért lehet az antikváriumban kapni. De nem is a pénzről szólt annak idején ez a sport, hanem a mozgáskultúráról.
A tradicionális alapokat abból is meg lehet ismerni. Más annak idején nem is volt.
Nincs. ülnek rajta, mert senki nem fizet annyit, amennyit a jogokért kérnek. Nem egy oscar dijas darab, gondolom. Az egyediségét az adja, hogy a mesterfokozatú tull-okat lépésenként magyarázza el segítőkkel. Ha jól emlékszem az alapokon is végigmentünk. Amolyan vissza a gyökerekhez dolog, ami kizár(na) mindenféle félremagyarázást.
Én ezekből kimaradtam. Sejtettem, hogy nem a sport szeretete motiválta őket elsősorban. De ezekről nem tudtam.
Én úgy kerültem oda, hogy akkoriban judóztam a Spariban (Szentkirályi utca), ott futottam össze ismét a Patakfalvival, mert kb. egy időben volt az ő edzésük is. Így aztán bejártam hozzájuk is. Tetszett az az akrobatikus sport. Ezekben sose versenyeztem. Nekem bőven elég volt, ha lejártam edzésekre - a munka mellett.
Patakfalvinak semmi köze nem volt ehhez. Az egész pesti bagázs magasról lenézte az ország többi részét, csak a pénzre hajtottak. Ez ma is így van. Pl Choi Hong Hi utolsó mesterkurzusa, amin én is ott voltam teljesen le lett videózva. Egy TKD történeti darab. Viszont elérhetetlen, mert a harács erősebb. Mi nagyon függetlenek voltunk, erősen a tradicionális vonalat tolva, karöltve a vásárhelyiekkel. Ennek is vége már országosan. Minden klikk a hírek szerint a saját szájízük szerint oktatnak. Nem vagyok benne egy ideje, de beszélek emberekkel.
Majd megkérdezem erről a Patakfavi Mikit. Volt katonatársam, a TKD magyarországi elnöke volt. Most nem tudom mi van vele. Velem egy korosztály és vagy 30-40 éve nem beszéltem vele. Lentiben én biztosítottam neki edzőtermet, hogy ő is tudjon gyakorolni valahol.
Nem volt semmi csapat. Mi még Eszak Koreából is invitáltunk mestereket. Akkor én már nem voltam oszlopos tag. Gyakorlatilag jött két gyilkológép kém. Volt két másik két északi az egyetemről. Velük edzettem sokat. A komolyabbik soha nem küzdött. Nem akart megsebesíteni minket. Viszont sok mindent megmutatott. Elképesztő akrobatikájuk volt. Apám jó barátságba került velük. Koreában tuti van egy mappa a róla készült jelentésekről. Amikor a magyar állam felvette a kapcsolatot Dél Koreával jött egy repülő északról és felpakoltak mindent és mindenkit. Egyik napról a másikra mind eltűntek. Soha nem hallottunk róluk többet, pedig egy srác próbálkozott.
A facebookon keresd meg Ács Sánta Imrét. A linkelt oldalt ő kezeli. Kétszáz példány készült. A 40 év alatt hétszáz tag volt. Én az elején vettem részt vagy tíz évig igen aktívan. Az ára valahol hétezer forint körül van, plusz szállítás. Azt tudom, hogy a központi könyvtár is átvett hat példányt. Ha van fennmaradt példány, lehet szerencséd.
