A lingvisztika mint a történelem segédtudománya - szemellenző nélkül. Nyitok neki egy új topikot, amit az íráskényszeres önjelölt "történészgéniuszok" remélhetőleg nem árasztanak el érdektelen zagyvaságokkal.
"..a déli vogulban tarut am. teher..." (Czuczor-Fogarasi)
A vogulok nyilván nem a németből vették át. Ahogy mi sem, hacsak be nem bizonyítja valaki.
Ez egy közös, nemzetközi szó.
kehely:
"...1) Ivóedény, melynek vagy hengerded alakja van, vagy fölül elmetszett üreges köghöz hasonló...."
"KÖG fn. tt. kög-öt, harm. szr. ~e v. ~je. Molnár A. és Calepinus szótárában am. a latin circus, circulus, s Lippainál: kerekudvar. Egyezik vele a héber khug (, am. circulus, orbis). Eredetére nézve azon kö, gö, kü, gü gyökelemü szók nemzetségébe sorozható, melyek kerekdedséget, gömbölyüséget jelentenek. Újabb időben egy-két iró a kör középpontja (centrum) értelemben kezdé használni. "
Valóban elképzelhető, hogy valamelyik idegen nyelvből származik.
Az azonban érdekes, hogy a gyöke következetesen követi az azonos gyök, azonos kép elvét.
Egy az ősnyelvből származó gyöknyelvi zárvány valamelyik idegen nyelvben, amelyik esetleg az átadó volt.
A hangátvetésre (metatézisre) példa a teher-tereh és a calix-kehely.
A német Tracht bajor-osztrák alakváltozatából, a trächt-ből származik, ennek jelentése ’teher’. A tragen ’hord, cipel’ igével tartozik egy családba, így atróger, illetve trágár szavakkal is összefügg.
A TESz szerint kehely szó német eredetű, bár elképzelhető, hogy a magyarba szláv közvetítéssel került. Végső soron a latin calix ’serleg, kehely’ leszármazottja. A mai német alakja Kelch, ami a régi horvátban és a szlovénban kelih [kelich], az ócsehben kelich (ma kalich) volt. Minden jel arra mutat, hogy eredetileg az [l] (később [ly], majd [j]) állt előbb, és ezt követte a [h]. Egyes szerb-horvát változatokban van ugyan kehli, de ez már minden bizonnyal a magyarból került át.
Én azt mondom, a Kaukázuson túl volt a "kard népének" az őshazája. Sok népnév kard jelentésű azon a vidéken.
OGUR < sumér UGUR
KHÁLDEUS < latin GLADIUS
KURD < magyar KARD; (oszétül kés)
KANGAR < kazah KANZSAR 'tőr'
SZAVÁRD < angol SWORD
Az alánokról feljegyezték (Ammianus Marcellinus), hogy náluk nincs egyház vagy hasonló szent hely, hanem kardot szúrnak a földbe s azt tisztelik a hadisten gyanánt.
Nem tudom, mennyire gyöknyelv a sumér, annyira nem ismerem, szerintem egy nem eléggé tisztázott nyelv, sok lehet benne a téves fordítás. Túl sokat vársz a sumér nyelvtől, szerintem csalódnál benne, ha jobban ismernéd. Én nem érzem benne úgy a gyökrendszert, mint a magyar nyelvben, a sumérek is úgy vándoroltak be Mezopotámiába, valahonnan, az eredeti hazájukban hegyek (KUR) voltak. Szerintem az általuk elfoglalt területen élő őslakosság beszélhette azt a nyelvet, amiből átvették azokat a szavakat, amelyek hasonlóságot mutatnak a magyar szavakkal. Ezt bizonyítja az is, hogy a Mezopotámia felső részét elfoglaló szemita akkádok nyelvében több, a magyarhoz hasonló szó található, mint a sumér nyelvben. Bobula Ida sumér szónak tekintette a mezopotámiai szavakat, valószínűleg a korabeli sumér szótárak még nem különböztették meg a sumér és akkád szavakat. Szerintem a sumér nyelv távolabb van attól a bizonyos ősnyelvtől, mint a magyar nyelv, de azért található benne néhány ősnyelvi szó. A dravida nyelvek sokkal több ősnyelvi szót őriztek meg, ráadásul a fordítások sokkal megbízhatóbbak, mint a sumer szavaké. A sumér UR szó nem sumér szó, hanem az előttük ott élt nép szava volt (a dravida nyelvekben is megtalálható!), ezért nem ismert a pontos fordítása, jelentése. A suméroknál az ég jelentése: an "sky, heaven; upper; crown (of a tree)", vagyis ég, menny, felső része valaminek, és a főistenük ANU volt! Hagyd a fenébe a sumér nyelvet, mert sokra nem mész vele! Hogy egy példát mondjak, a sumér „sa” (olvasd „sza”) szónak 12 különböző jelentése van, ezek a jelentések között semmi közös nincs, van közte: tanács, tanácsadó, nád-csomag, középső, ékszer, háló, szúr, csíp, stb., vagyis semmi köze az ősgyökhöz! Számos hasonló példát tudnék mutatni a sumer szavak közül, vagyis azonos alakú (pontos kiejtést senki nem ismeri!), de egymáshoz jelentésben távol álló szavak. Szóval szerintem tévedsz! Már egy ideje az ősnyelvvel foglalkozom, eléggé hanyagolom a sumér nyelvet, mert kevés benne a magyarral közös ősnyelvi szó vagy ősgyök.
„Szerintem a körbe kerítés fogalma és emiatt a kerítés szó jóval korábbi, mint a kerítés, mint tárgy.”
Nem tudom, miről vitatkozol! Az ősi szavak ősi alapgyökökből képződtek, minden, ami látványban a körrel kapcsolatos, az a K-R gyökű ősi alapgyökből képződött. Minden, amit védeni akartak, ember vagy objektum, azt körbe fogták, vagy valamivel körbe kerítették, legyen az földsánc, palánk kerítés, vizesárok, stb. Nem érdemes ma a szavakon rágódni, ma egy szó nem biztos, hogy pontosan ugyanazt jelenti, mint néhány ezer évvel ezelőtt. Kert és kerítés össze tartozik, egyikből következik a másik, és a körbefog, körbekerít látvány alapján lettek elnevezve. Ugyanez igaz a testőr szóra is, nem csak az angol bodyguard szóban jelenik meg a kört jelentő G-R (K-R) gyök, de a magyar testőr szóban is, ahol az őr szó is a K-R gyökből képződött, de valamilyen ok miatt a szókezdő K eltűnt. Nem vitás, az őr feladata körbejárni az őrzött területet, vagy körbefogni a védendő, vagy őrizendő személyt.
„Az urud és ugur szavak nem emlékeztetnek egy másikra? Az aranyra, azaz az úronyra, ami azt jelenti, hogy az Úrtól való anyag?”
Nem emlékeztet, sumer szavakat „magyarosítasz”! A sumer urud jelentése réz, az arany sumer szava kugsig, míg az arany akkád neve hurāşu. Az ugur kardot jelent, az u-gur szóban felfedezhető a kör G-R gyöke, a rövid réz vagy bronzkardot forgatni kellett harc közben valószínűleg, talán arról kapta a nevét.
Sumérul a kard neve ugur (sword), ami azért érdekes, mert a sumérek idejében még nem volt vasból készült kard, csak rézből vagy bronzból készült rövid (max. 60 cm) kardok, de volt tőrük (dagger) is, annak a neve ĝiri, írásbanurudĝiri2volt, az is rézből (copper) készült, azt jelzi a ĝiri szó előtt az urud (réz jelentésű) szó.
„De, lehet, hogy a védelmező kör miatt katona a gardu. Nem feltétlenül valódi kerítésről van szó. A kerítés is a körítés, a védkör átvitt értelmezése miatt lett kerítés.”
Azt hittem, elég világosan leírtam: „A kert eredetileg kerítéssel körbekerített hely volt, a kerítés védelmi célt szolgált, mert amit védünk, azt körbefogjuk, körbekerítjük, ahogy a királyt (vezért) is mindig a körbeállták, körbefogták, védelmezték. A védelmezőt ma testőrnek hívják, régebbi neve gárdista volt. Testőr az angol bodyguard, olasz guardia del corpo, elnevezésükben megtalálható a garden (kert) szóhoz hasonló guard (őr) szó.”
„Természetesen Isten köréről van szó, a Napútról, amit megidéznek lent a Földön, amikor védelmező kört rajzolnak fel.”
Szerintem ne keverjük bele Istent meg a Naputat, a magyar kert, az angol garten, a német Garten, az olasz giardino ugyanabból az ősnyelvi szóból lett, mint ahogy a gárda, gárdista szó is, ami megtalálható a sumeroknál is, sumer gardu (soldier) katona, akkád qardu (soldier) katona. Az akkád szó q betűvel kezdődik, kiejtése „kardu”, vagyis a kard szó is származhat innen!
A finnugor *kere (ring, circle) ’gyűrű, kör’ és *kerä (round, rolling; to turn, rotate) ’forgás, forog; megfordul, forog, megforgat’ lehetett. A „kerül” ősi, finnugor kori szótő magyar képzéssel, a szótőhöz hasonló a vogul kir- ’(valamit oldalt) körüljár; elmegy, eltűnik; forog’, finn kierä, kiero ’tekert, görbe’, kiertä- ’megfordít; körüljár, megkerül’, lapp gierre ’sodor, teker’.
A kert és a kerítés szavakban is megtalálható a K-R gyök, így valamilyen kapcsolatuk van a körrel. A kert szavunkhoz hasonló a német Garten, angol garden, walesi gardd, ír gairdín, olasz giardino, spanyol jardin, stb. kert jelentéssel, a magyar kert szót belső fejleménynek tartja az etimológiai szótár, jelentése ’különkerített hely’
A kert eredetileg kerítéssel körbekerített hely volt, a kerítés védelmi célt szolgált, mert amit védünk, azt körbefogjuk, körbekerítjük, ahogy a királyt (vezért) is mindig a körbeállták, körbefogták, védelmezték. A védelmezőt ma testőrnek hívják, régebbi neve gárdista volt. Testőr az angol bodyguard, olasz guardia del corpo, elnevezésükben megtalálható a garden (kert) szóhoz hasonló guard (őr) szó.
A gárda, gárdista, és a Garten, garden szavak ugyanabból az ősnyelvi K-R (G-R) gyökű szóból vannak, ahogy a sumer gardu (soldier) ’katona’ is, és ugyanez az akkád qardu (valiant, heroic, brave, courageous, gallant) ’vitéz, hősies, bátor’ is. (Az elkerített gabonaraktár elnevezése qaritu volt az akkád nyelvben.)
A dravida nyelvekben megtalálható K-R gyökkel a ker- szótő „megvéd, oltalmaz” jelentéssel, és a G-R gyökű garde szó „mező, harctér” jelentéssel:
De hát akkor az "ember" nem származhat az "ősnyelvből", mert egyik utódnyelvben olyan konnotációt tulajdonítanak neki, ami nincs meg a másikban. Azaz: nem volt ősnyelv, és a két nyelv "ember" szavának betűsora merő véletlen, hogy egyezik.
Ha ősnyelvi szavakról beszélünk, azok mindig egy képet írnak le. Az ember szó másik változata az ombre, szintén ember jelentése van. EM vagy OM jelentése Mi, de lehet ÉN is. Magam is gondolkoztam rajta, hogy mi a helyesebb, az ÉN vagy a MI, de úgy gondolom, a MI a helyesebb, mert nem egy emberre vonatkozik. Régen a magyar családban csak a családapa férfit nevezték embernek! Amúgy az angol me jelentése ’én, engem, nekem’.
