az előbb mondtad, h akkor "amíg egy tőnek nincs több képzése a magyar nyelvben, vagyis egy szóhoz nem lehet tövet rendelni, vagy történelmi megalapozottsága egy szónak nincs"
legalább a saját kijelentéseidhez tarts magad!
most csatagáj vagy görög, ami indogermán?
nem birod felfogni, ugye. a szavak és nyelvek nem a te nációkhoz kötött teóriád szerint működik.
"Azt is vélhetnők továbbá, hogy mivel a ,szer' v. ,ször' szó hasonjelentésü a ,sor' és rend szóval, mely alatt közrendet vagy országos államrendet is értünk, ennek pedig lényegét a törvények teszik:
innen ide mellékeljük azon véleményünket is, hogy a törvény némi hangcserével (t = sz) am. szervény v. szörvény, ami t. i. a cselekvények szerét, módját meghatározza. Innen a régieknél az ugyanazon tőszóból eredett ,szerzés' csakugyan azt jelentette, amit a ,törvény' szó. V. ö. SZERZÉS."
túró
"...az alutt-tej vékony, vizes része savó, azaz savanyú, a savik igétől, durvája pedig túró, talán a gyúr igétől; ezt mutatja a közmondat is: akár turják, akár gyurják. Igy a görögben turoV am. túró (Käse), és turew v. turew am. gyúrok (unter einander mengen und kneten). Rokon vele még a mongol tarak (gesäuerte Milch nach Abkochung derselben), továbbá Vámbéry szerint a csagataj turak (turó), t helyett k-val: khurut, (mint: töpörödik a székelyeknél: köpörödik); mandsu nyelven is kóru (espčce de fromage, Käse aus Pferdemilch.)"
A gyúrás (gur, gurít), töpörödés a "Go" gyökre, mint a domborodás, kerekedés gyökére utal.
Ja, és ez nem "a saját meggyőződésem", hanem széleskörű konszenzus Detrével kapcsolatban, még a korábbi hívők is elhatárolódtak tőle (legalább 2 db nyilatkozat), amikor semmit nem volt hajlandó bemutatni az állítólagos anyagból.
a tuer, zűr, zwer, kavarodik tőből : magyarul másszóval túr
Hasonló hozzá az oltott tejet, mint hüvősitő eledelt jelentő tarhó. - A tejnek finomabb része fölfelé száll, és gyül öszve, honnan a tejszin és tejföl nevezetek, durvább része alá nehezedik, s ez az alutt-tej. A tejfölnek nemesebb része vaj, mintegy a tejnek java, legjava; vizenyős része pedig író, azaz hig, folyó, a higat jelentő ír gyöktől; az alutt-tej vékony, vizes része savó, azaz savanyú, a savik igétől, durvája pedig túró, talán a gyúr igétől; ezt mutatja a közmondat is: akár turják, akár gyurják.
Igy a görögben turoV am. túró (Käse), és turew v. turew am. gyúrok (unter einander mengen und kneten). Rokon vele még a mongol tarak (gesäuerte Milch nach Abkochung derselben), továbbá Vámbéry szerint a csagataj turak (turó)
gyertya: Ótörök eredetű: altáji jarta (‘fáklya’), csuvas surda (‘gyertya’), a törökségben általános jar- (‘világít’).
2.
az csak egy teória. a zöld is, meg az arany is
hatással lehetett volna a szlávra a fényes jelentésű, h kialakuljon a golt-ből a zolt, de ellentmond neki az, h nincs a szlávban másik zel- zol- szó, amelyik fényes jelentésű lenne (én nem tudok róla)
itt van a lehetőség, h érvelj:
mutass még egy példát, ahol az IE g-ből z lett a szlávban
vagy mutass zel, zol- szavat a szlávban ami fényes vagy égő jelentéshez kapcsolódik
(ami eltérést mutat a 'kru/kram' tőtől, ha valaki nem értené)
az állitólagos eredet:
PIE root *ang-/*ank- "to bend" (source also of Greek ankylos "bent, crooked," Latin ang(u)ere "to compress in a bend, fold, strangle;" Old Church Slavonic aglu "corner;" Lithuanian anka "loop;" Sanskrit ankah "hook, bent," angam "limb;" Old English ancleo "ankle;" Old High German ango "hook"
