Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
igen, az táveszme, h a kaki nem igényes, ha más nem, vízigényes, de sok másra is,
tápanyagra (mitől npne akkorára a gyömölcs, semmiből nem lesz semmi, persze az idős fák jobban ki tudják nevelni a nagy gyümölcsöket a "semmiből") érzékeny a tvaszi fagyra,
van sok kártevője-betegsége, ezek egy része már itt is van...
(mint ahogy a jujubáról is a téveszme, h nincs semmi betegsége, nekem meg kipusztul lehet az egész,
már 4 m-es jujubásom a boszorkányseprűsödéstől... = nem szilva, speckó jujubás)
mert azt hisszük, ha valamit nem ismerünk, az nincs is.
vannak szerencsés esetek, sok minden befolyásolja a termesztést. egyik, h eddig legalább betegségei nem annyira voltak. elég volt "csak" a fagytól védeni, aki jó helyen volt jó időben, annak sikerült, utólag úgy emlékszik, nem kellett semmit csinálnia...
a sok rajongó nézi a roskadpzó kakifákat a videókon, csak elfeljtik, h az 20-30 éves,
és lehet meg sem érik, mire ennyit terem.
meg lehet csinálni, de sok minden kell hozzá. és sokaknak nem sikerül, és nem is fog sikerülni, sajnos.
akár még virgi+hibrid kombóval sem, de persze arra nagyobb az esély.
"nem igényes a kaki" - jah, ha csak a virgi alanyt nézzük az első években gyenge a hajszálgyökér képzése, folyamatos öntözés nélkül ki is pusztul, és lassan is nó (ezért nem nagyon oltottak rá eddig profitorientált kertészetek... nincs gyors haszon, lásd még gesztenye, miért nincs a hibrid gesztenye
kínai alanyra oltva, lásd gesztenye fórum. mert 1 euróval drágább, volt az indok... egy kéregrák rezisztensnek mondott hibrid érzékenye európai gesztenyére oltva olyan, mint a ferrari trabant alvázon, futóműven.)
A bodai datolyaszilva ültetvényen elmaradt a szüret, mert lefagyott rügy. Ott még előrehaladottabb állpotban volt a vegetáció, mikor az északi hidegbetörés megérkezett. H. Endre becsehelyen éjszakákon keresztül füstölt az ültetvényére és így is azt olvastam egy cikkben, hogy a termés döntő többsége elveszett. Sőt beszéltam egy olasz fickóval, aki a Pó alföldön kertészkedik és azt mondta, hogy nagyon erős fagykárt szenvedtek ott a datolyaszilvák. .
Északon, hideg fekvésben még aludtak a datolyaszilvák, amikor (áprilisban?) jött az északi hideg légtömeg, kisebb volt az elfagyás vagy nem is volt. Az alföldön, ahol alul rétegződik a hidegebb levegő, főleg homokos könnyen felmelegedő és lehűlő talajon tarolt a hidegbetörés. (a melegben hamarabb megindul a nedvkeringés, viszont itt később is lehetnek fagyok, mint máshol).
Nálam Dabason a viszonylag hidegtűrőbb füge fajták nem fagytak vissza 2017 óta, mert az abszolút minimumhőmérséklet nem volt alacsonyabb kb -18 foknál. A kajszi és hurma is csak a kései fagyok miatt fagyott el, amikor még a füge nyugalomban volt.
Szóval az ilyen kései fagyok délen és az alföldön is nagy problémát okoznak. Az alacsony téli minimumhőmérséklet az meg északon és az alföldön, délen kevésbé.
Tisztelt tagok! Úgy szólnék hozzá a vitához, hogy még nem termett datolyaszilvám. Egy Russian Beauty oltványom Virginia szilva alanyon. Az elmúlt télen a leghidegebb reggel -19 C fok volt, és az oltványom tavasszal csúcsrügyekből hajtott ki. A lakóhelyemtől kb 1 km-re van egy kb. 1000 m2-es gyümölcsösöm, mélyebb fekvésben. Oda ültettem kísérletképpen egy Lotusz szilva magoncot, de az sem fagyott el. Ezeket most azért írtam, mert a vitában mindkét félnek (Zéró és Gyula20) lehet igaza. Itt északon (Nógrád megye) később indulnak a növények, és ha nem indul be a nedvkeringés, akkor a későtavaszi fagyok kevésbé tudják károsítani az alanyt. Példának tudnám hozni, hogy nagyapám annak idején (kb. 50 éve) méhészkedett és tavasszal mindig lement a méhekkel a Pest megyei Dabasra akácra. Mikor 2 hét múlva hazajött, akkor kezdett el nyílni itt északon az akác. Az ország északi és déli része között akár 3 hét különbség is lehet a növények indulásában. Sokat jelenthet a Datolyaszilvák megmaradásában egy védett, nem fagyzugos hely. Csak még egy példa, nekem nem marad meg a nagy gyümölcsű kivi (csak a kis termésű), de a tőlem kb. 20 km-re lévő Balassagyarmaton, az akkori kertbarátkör elnőkénél Láng Mihálynál több mint egy mázsa termett (kb. 20 éve).
Első körben be kell gyökeresedjen. Ehez kell a rendszeres öntözés. Nálam homokon a heti 1x öntözés az még csak arra elég, hogy nem száradjon ki. Nálunk tavaly kb májustól augusztusig 30 fok körüli hőmérsékletek voltak és eső semmi sem esett. Minden csemete kiszáradt volna, ha friss telepítés, de még a jujuba, kökény is.
Nálam már többszáz oltvány fagyott el az elmúlt 10 évben. Enyhébb időjárásnál/mikroklímánál nincs nagy probléma, de a kora őszi és késő tavaszi fagyok mellett a téli -20 foknál hidegebb is komoly elfagyásokat okozhat (az alföldön). Ezek ellen felcsirkézés, lombtakarás, törzsmeszelés, ami talán ér valamit. A törzs takarásával már én sem bajlódok.
. Koronaforma szempontjából kívánatos az orsó vagy valami termőkaros kialakítás. Főleg, ha később termőkorban nem akarod alátámaszthatni vagy összekötözgetni az ágakat, vagy felfűrészelni a leszakadt ágakat. Termésritkítást nem is említem, mert az még a szekembereknek is "fájdalmas"... A hangyák és poloskák is okozhatnak problémát. Hangyák virágzáskor ellephetik a fát, de nem vártam meg, hogy tönkretegyék, hernyóövvel védekeztem ellenük. A poloskák már 2016-ban okoztak totális gyümölcshullást szeptember elején. (amikor megritkult a többi tápnövény és ellepték a datolyasziliva fáimat)
Persze minden évben megkapom valakitől, hogy nem kell vele semmit sem csinálni, meg hogy teljesen télálló. Nyilván vannak szerencsésebb klímájú, talajú területek és szerencsés koronforma kialakulás (metszés nélkül), de én vagy nem értek hozzá, vagy nem akar szerencsésen alakulni a dolog.
Nyilván megfelelő fajtaválasztással a fagykárokat lehet erősen csökkenteni vagy megszüntetni.
Már korábban is megfogalmazódott bennem, hogy lehet jobb lenne csak külföldre eladni a hurma oltványokat. Az északabbi országokban bizonyára jobban értékelnék a virgi alanyos ukrán hibrideket, mint az itthoni "szakemberek".
És velük még vitázni sem kéne -állandó jelleggel-, hogy tényleg jobb a télállóságuk, mint az olasz import oltványoknak.
A hazai kert (hurma)kultúra évtizedekkel van lemaradva a környező országokhoz képest, mert önjelölt szakemberek által van irányítva. (Rappay állatorvos, Bene László vasutas, Harcz kibukott a főiskoláról, Megyeri fel sem ismeri a fajokat.)
Aki még nem látta, ebben a videóban pont két lótuszszilvát mutogat az úr.
Egyébként pont Borsodban nem fog kiderülni a lótusz hátránya, mivel az enyhébb területeken a tavaszi fagyok okozzák a legnagyobb gondot, ahol alacsonyabb a téli átlaghőmérséklet a tavaszi fagyok sem ártanak annyira. Tehát az nagyobb hőingású, tavasszal hamar melegedő de esetleg fagyzúgos helyekre érdemesebb a Virgi, de persze bárhol jól teljesít.
Azt a kb 25 évnyi tapasztalatot hol szerezted? Jól sejtem, hogy a déli országrészben?
Ja az ukrán datolyaszilvás csoportban nem hogy csak a virgi alanyra oltott ukrán hibrideket ajánlják hidegebb fekvésbe, mint jobb téltűrésű fákat, hanem azt is, hogy minél magasabbra legyen oltva a nemes (a virgire), így nagyobb az alanyhatás, és annál erősebb a hidegtűrés, jobban késleltetett kihajtás (és mellesleg a talajmenti fagyokra is kevésbé érzékeny a fizikai elhelyezkedés miatt). Náluk vannak hidegebb fekvésű területek, mint nálunk, sóval gondolom ők jobban tudják a téltűrési praktikákat.
De lehet, hogy ők is csak megtévesztésből, üzleti fogásból mondják...
Amit próbáltam minden működik. Chip szemzés, héj aláoltás, sima/és angolnyelves párosítás, ékoltás, oldalékezés... (kecskelábat és T szemzést nem próbáltam, azokat nem szeretem) . Akkor, amikor van jó oltóvessződ, lében van az alany, és meleg van rá pár hétig (áprilistól szeptemberig) működik jó százalékban.
Én csak kb 10 éve kísérletezek datolyaszilvával (3-4 tucat fajtával, több száz olatvánnyal). Ezalatt több, mint 100 oltványom fagyott el lótusz alanyról. (virgi alanyos kevesebb volt alapból, de nagyságrendekkel kevesebb elfagyás volt ilyen alanyon) Két tucat ázsiai fajtából csak néhány fajta maradt, mert kifagytak. De fagyott már el Nikita, Goverla, Rosseyanka, de még Virginiana oltványom is lótusz alanyról (3 éves oltványok). : Én azt tapasztaltam, hogy a virgi alanyos oltvány később indul a lótusz alanyostól, kb 2 héttel. Nemzetközi fórumon ezt a későbbi ébredést igazolták, hogy kb 10 nap (Facebook Persimmon World). Gondold azt nyugodtan, hogy csak üzleti fogás, de nekem ez meggyőződésem. Ezért (!) idén vetettem pár ezer virgi magot, amit oltványnak, eladásra szánok. Remélem az idő engem igazol és egy keményebb télen vagy tavaszon kifagy a lótusz alanyos ázsiai fajták egy része. . Szerinted én verem át az embereket. Szerintem meg az, aki azt mondja a lótusz alanyos ázsiai fajtákra, hogy télálló. Nálam még a lótusz alanyos ukrán hibridek sem megbízhatóak. . Virginiana magoncok.
Köszönöm a tanácsot! Megpróbálom. A kötözéssel nem lesz gond, nagyon jó rugalmas kötözőm van. (Ezt én is sarkalatos pontnak tartom mindenféle oltásnál. Úgy szoktam csinálni, hogy közvetlen kötözés előtt 1,5-2 szeresére nyújtom a szalagot és ez 'emlékezvén' az eredeti méretére igyekszik összehúzódni kötözés után is. Így biztosított a légmentesség.)
Kedves Alibá! Javaslom a Chip-szemzést káki szaporítására, ha könnyebb számodra, mert igen jó eredményt ad. Az oltás eredményesebb májusban ahogy melegebbre fordul az időjárás. A kötözésre is oda kell figyelni, érdemes oltószalagot használni. Lényeges,hogy ne száradjon ki a szem, erre nagy az esély. Nagyon hosszú idő szükséges a forradáshoz, ezért fontos a gondos kötözés.
Köszönöm a segitséget.idén kezdtem kivi,mini kivi,indián banán és tavasszal kákit akarok ültetni.Láttam a képeidet sajnos nekem nincs ennyi helyem.A déli fal foglalt ott van a kivi de remélem megmarad az udvarban is.Csak lótuszon árulják a cotátát úgyhogy az marad.
Nekem van Nikitám és Costatám is, szintén Békés-megyében. A két fajta fagytűrése hasonló, de a Costata az első néhány évben fagyérzékenyebb, ezért nagy gondossággal kell takarni pár évig míg megedződik. Városi környezetben, ahol déli házfal védelmében kerül ültetésre a Costata nagyon jók hosszú távú esélyei. Nikita csemete korában jobban viseli az erősebb fagyokat lótusszilva alanyon is, de védett helyre ültetve nagyobb a siker esélye. Nikita december végéig eltarható, ilyenkor már erősen ráncosodik, de az íze kiváló. Costata január-február végéig eltartható az íze teljesen eltér a Nikita ízétól, nagyon finom. Ha van több hely a kertben, akkor mind a két fajtát érdemes ültetni, nem okoznak csalódást.
Oltani akkor tudod majd már ha az alany megindult mint bármilyen más oltásnál. (De ezt te nálam jobban tudod...)
Időpontot nem írok, sokat számít merre laksz milyen korán tavaszodik feléd. Én szabadföldben április közepénél előbb nem nagyon ajánlanám. Van aki inkább májushoz közelebbi, vagy májusi időpontot preferál, tény ha el tudod tárolni az oltóvesszőt odáig jobban fog eredni.
Viszont a te esetedben ha ki tudod használni a télikert előnyeit próbálkozhatsz korábban is, illetve akár több ütemben is!
Én chip szemzést szoktam alkalmazni, nekem az vált be...
Sok sikert hozzá! ...és boldog egészségben eltöltött ünnepeket kívánok!!
