Sokat emlegetjük Einsteint itt a fórumon. De tudjuk-e, hogy ki volt valójában Einstein? Ismerjük-e az életútját? Tudjuk-e hogyan érte el meghökkentő tudományos eredményeit?
Sajnos néhol ezt is rosszul tanítják. De a legújabb ismereteket még nem is építhették be a tananyagba.
Tegyük tisztába a dolgokat!
1. Interferencia kettő (vagy több) hullám találkozásakor jön létre
2. Attól függően, hogy a hullámok milyen fázisban találkoznak, vagy erősítik, vagy gyengítik egymást
3. A hullámoknak mind térben, mid időben találkozniuk kell
4. Ha a találkozó hullámok rezgési síkja merőleges egymásra, akkor nincs interferencia, a hullámok észrevétlenül áthaladnak egymáson.
Ez az interferencia azonban általában nem látható, vagyis nem hoz létre tartós, szemmel is látható interferencia képet. Hogy látható interferenciakép jöjjön létre, annak további feltételei vannak. Ezeket nevezzük koherencia-feltételeknek.
5. A hullámok frekvenciájának és fázisának hosszú ideig állandónak kell maradni
6. Csak azonos fényforrásból származó hullámok képesek erre
7. Erre alkalmas két (vagy több) olyan hullám, amely egyetlen hullám szétválasztásával jött létre
8. A szétválasztás lehet térbeli, vagy lehet amplitúdó-osztás (féligáteresztő tükör)
Ezek a feltételek már elegendőek lennének a látható interferenciakép létrehozásához, ha a fény folyamatos hullám lenne. De nem az. A fény kb. 3 méteres hullámvonulatokból (hullámsorozatokból) áll, ami miatt egy újabb feltétel is bejön.
9. A szétválasztott hullámok esetében a megfelelő hullámpár-szakaszoknak kell találkozniuk
10. Ezért a szétválasztott két hullám által bejárt út különbsége semmiképpen sem lehet nagyobb, mint a hullámszakaszok hossza
A látható interferenciakép létrejöttét befolyásolja még az, hogy mennyire állandó a fényhullámok frekvenciája és fázisa (5. feltétel). Mivel ez tökéletese soha nem állandó, a két fényhullám-szakasz nem csúszhat el egymástól nagyon. Ez a koherenciatávolság, amely természetes fény esetében néhány milliméter, vagy centiméter lehet. Lézer esetében több méter (akár 100 méter) is, mert ott a hullámdarabok egymáshoz illeszkednek.
"A koherencia azt jelenti, hogy képes interferenciára."
Ezt is rosszul tudod.
A koherencia azt jelenti, hogy képes a tartós és látható interferenciára.
Mert minden hullám képes az interferenciára. Csak a nem koherens hullámok interferenciája olyan rövid idejű, hogy látható interferencia kép nem jön létre.
Lehet, hogy rosszul tanították neked, de az is lehet, hogy te nem figyeltél eléggé.
Nincs szó ugrásról, és nem egy pillanat alatt következik be.
Most egyszerűen továbbgondolom, amit a napokban olvastam.
Tegyük fel, hogy itt nem az történik, hogy spontán keletkezik egy energiakibocsátás (a környezetbe).
Tegyük fel, hogy Everett szerint egyszerűen a fénykibocsátó atom korrelált állapotba kerül a környezetével, vagyis a környezet egyszerűen dekoherenciát követ el a sugárzó atomon.
Ajaj. Elvileg az atom egy edott energiájú "tiszta" állapotban van a fénykibocsátás előtt,
és persze utána is. Ez a dekoherencia különös esete.
A fotonhipotézis közvetlen kiváltó oka az volt, hogy nem tudták megmagyarázni a fényelektromos jelenséget, a fény régi hullámelméletével, amelyben még folytonos hullámnak tekintette a fényt. Lénárd Fülöp kísérletei ellentmondtak a folytonos hullámelméletnek, amelyet 1902-ben publikált.
A fényelektromos jelenség magyarázatára kotorta elő 1905-ben Einstein a korábban már többszörösen megbukott fényrészecskéket, amelyeket később fotonnak neveztek el.
De amikor 1913-ban Bohr megalkotta az új atommodellt, amelyben az atomok nem folyamatosan, hanem szakaszosan sugározzák a fényhullámokat, akkor Einstein fotonjai feleslegessé váltak.
A fotonoknak ma már nincs semmi létjogosultsága, és valószínűleg nem is léteznek.
Miért a többszörösen megbukott részecskeelméletet vette elő Einstein?
Ennek több oka is lehetett:
1. Nem tudta másképpen megmagyarázni a fényelektromos hatást
2. A fotonokat 1905-ben találta ki, és ekkor még nem volt ismert Bohr atommodellje, amely 1913-ban látott napvilágot, és azonnal feleslegessé is tette a foton-elképzelést
3. Einstein kedvébe akart járni Planck-nak azzal, hogy továbbfejleszti az általa felismert kvantum hipotézist
