Hősugárzás az infra zatrtományban tötrénik. Ezen a hullámosszon a lég gyakorlatilag átlátszó, az üveg nem annyira ( még kész szerencse ilyen fűtés kölktségek mellett), de nem is tekinhető szigetelőnek. A vákum ami szintén körbeveszi a cső fűtőtt szerkezetét szintén nem nyel el hősugárzást. A sugárzást nem kell elnyelnie semmineksenem mert a környezeténél melegebb fekete test hőt fog sugározni, csak úgy mint pl a rádió adó. A rádióhullám is elhagyja az adót akkor is ha nincs a közelében bekapcsolt vevő. Azt azért szvsz jó lenne tudni hogy mennyivel hűsebb igy a cső búrája a fujt oldalon mint szélárnyékban mert az üveg úgy tudom nem szereti ha ilyenfajta hővezetésre van kényszerítve.
..is, gondolj a cserépkályhára, alapvetően sugárzó hőt ad le, ezért van ugyanolyan levegő hőmérséklet mellett nagyobb hőérzete, mint a radiátoro, konvektoros fútésnek.
Örülök,hogy sikerült végre a szakmai vitára átkeveredned.:))
A végcsövek típusa 7241 és 7242.A fűtőteljesítményük 6,3V ; 7,5A / cső azaz 47,25W/ cső.
Anód disszipáció, 95V anódfesz és 450mA katódáram azaz 42,75W/ cső
Azaz együtt 90W x 4 = 360W alaphelyzetben és még nem szól az erősítő.
A teljes teljesítménynél 450W.
A ventillátornak több feladata van.Egyrészt hűteni a végcsöveket másrészt a Black Gate elkókról elvonni a hőt és mintegy hőfalat képezni a csövek és az elkók között.
Az elkók hőmérséklete,ha 25C fölé megy erősen lecsökken az élettartama ami a Black Gate árát tekintve (40eFt/darab) kritikus.
Továbbá a fogoglalatok 5mm-el meg vannak süllyesztve az erősítő belseje felé így a ventillátor mintegy vákuumot képez az erősítő belsejében lévő meleg levegő irányában ami szintén növeli a nem éppen olcsó alkatrészek élettartamát.
Köszönöm a tanácsaidat és a pozitív hozzáállásodat a probléma megoldásához.
Már írtam, hogy az üvegbúra hőmérséklete az "hűtési vesztesség" tehát a búra hűtése mint olyan nem vezet eredményre, az üveg mint hővezető elég szar, nagy a hőellenállása.
Az üvegbúrás csövek forszírozottan nem hűthetők, bár némiképp javít a helyzeten, ha a foglalatnál a lábak által hővezetéssel kivezetett hőt el tudjuk vezetni.
Ha megfigyelted, a "hűthető" csövek egész más kivitelüek, itt a "tokozás" hővezetésre van kihegyezve és nem hősugárzásra.
Azért megtévesztő a dolog, mert az ember hajlamos elfelejteni, hogy belül a csőben vákum vagyon, noch dazu még átláccó is a búra, oszt látható, hogy a szerkezet et a búrától való távolságban egy másik közismerten "jó" hővezetéssel bíró csillám avagy mica lemez tartja, és ez se nagy felületen, hanem apró pontokban érintkezik a búra belső oldalával. Tehát a vákum miatt csak a sugárzás műxik, ezt pedig a hősugárzás számára több mint 95%-ban átláccó üvegbúra hőmérséklete nem befolyásolja.
Mivel a csőparaméterek közt a maximális disszipáció elég fontos paraméter, ami nyilvánvaló összefüggésben van a cső felületének maximális hőmérsékletével (pl. egy 6080-as esetében 200 cels. fok), ebből józan paraszti ésszel arra következtetek, hogy ha a felületi hőmérsékletet forszírozott hűtéssel lejjebb tudom vinni, nagyobb disszipációs teljesítménnyel üzemelhet a cső, így nagyobb lehet a teljesítmény. Persze fenttartom magamnak a jogot, hogy tévedhessek :)
Tehát mégeccer, hogy világos legyen: A lesugárzott hőt a levegő attól az anyagtól fogja átvenni, ami elnyeli azt.
Gondolom mindenki emléxik az elmúlt napok időjárására. Ezen alapszik a vénasszonyok nyara. A levegő hűvös már, de a nap sugárzása még elég intenzív ahoz, hogy kellemes hőérzetet adjon. :))))
Egymásra "dolgoztunk" a válasz alant. Nem mindegy, hogy alkatrészt melengetek, vagy valami passzív dolgot, ami indiferens a működés szempontyából. Ezt sokan elfelejtik. Mint ahogy azt is, hogy például zárt dobozban, kényszerventillációs hőtés esetén nem ildomos fekete színü hűtöfelületet kialakítani elkerülendő a hősugárzást, és ezzel más alkatrész melegítését.
Betyár! Még mindíg nem akarod elárulni, hogy minek is raktad oda!
Na a lényeg összefoglalva: Az uborkásüvegekben keletkező hő valamivel kevesebb mint 20%-a távozik (ha bír) hővezetéssel, ennek zöme a foglalat felé. Az összes többi hősugárzással - keresztül az üvegen - ki a környezetbe.
Nos ez utóbbi okozhat problémát, mert a sugárzási vesztesség a levegőben elég kicsi, viszont ha a hőforrás közelében van olyan alkotórész, anit nem kivánunk melegíteni - nos akkor az van, hogy azt meg kell óvnunk a (hő)sugárzástól.
Erre az áramoltatott levegő nem alkalmas, mert lényegesen nem befolyásolja a hősugárzást, és csak a már elnyelt hőenergiát tudja elvezetni a már felmelegedett alkatrészről..
Mit lehet tenni, mi mást, mint kihasználni a fent leírt jelenséget, a cső környezetében kialakítani egy (sugárzó)hő-elnyelő felületet, ami felmelegedve át tudja adni az elnyelt energiát a levegőnek. Ügyes kialakítással mindennemü plusz energia bevezetése nélkül kivitelezhető olín hűtési rendszer, ami kellő hőleadást biztosít, és e mellett a keletkező ventilláció felhasználható a hővezetés által felmelegített alkatelemek hűtésére is.
Gakorlatban úgy néz ki a dolog, hogy az általános függőleges csőbeépítés esetén
a cső körül egy hőelnyelő (fekete felszinü) hengert képezünk ki, és ezt kívülröl egy újabb, tükröző felületü hengerrel borítjuk. Ezzel elérjük azt, hogy a kisugárzott hő uszkve 95%-át el tudjuk nyeletni, és a belső fekete felületü hengerünk melexik fel, ami már jó hatásfokkal tudja átadni a meleget a levegőnek, miáltal az a két henger, valamint a belső henger és a cső felszine között felfelé fog áramlani, persze biztosítani kell a ventilláció lehetőségét, tehát vagy megemelni pár miliméterre a szerelőlaptól a kis kéményt, vagy a csőfoglalat körül perforálni a szerelőlapot, ez utóbbi esetben hatásosan lehet hűteni a foglalat felé elvezetett meleget.
Na ja. Kétségtelen, hogy a felvázolt megoldás optikailag megváltoztatja a berendezés külsejét, de kis fantáziával el lehet képzelni a csábos kinézetü kivitelezését a dolognak. Minden esetre nem olyan illúzióromboló, mint egy hájtek wentillátor odabiggyesztése.
És még mindíg furdajja az oldalamat, mé kelletett odarakni!!!!!!!???????
Mi a lofax veszi fel a lesugárzott hőt ha nem a levegő??!! Hm drága spacc? És ha a hőfelvevő közeg hidegebb akkor a hűtés is hatásosab. Általános iskolás fizika.
Mit is csinál a kéményhatás? A levegőt mozgatja. Pont mint a ventillátor. Csak ez utóbbi hatásosabb.
Köszönöm az alpári minősítésektől nem mentes válaszodat.Estleg,ha a korábbi értekezésedet bemásolnád ide amennyiben mód és lehetőség van rá mindannyiunk okulására.
Nix alapanyag sajnos, csak ezen múlik. A bajság csak az hogy olyan mennyiségben érdemes csak vásárrolni amiból kb 100-150 gombóc kijön. Legalábbis én és a esztergányos nem tudunk olyaan helyet ahol kisebb tételben is kiszolgálnak épkézláb áron.
Nem véletlenül kérdeztem, hogy mi volt a cél, annak a szaros ventillátorocskának oda helyezésével.
Mert, ha a mögötte elhelyezkedő szűrőkondikat akarja védeni az ember fijja az előtérben lévő uborkák által sugárzott hőtől, oda alkalmasabb egy kettős elválasztólemez aminek 0 dB a zaja.
Ha a csöveczeket akarod hűteni, arra a légáramoltatás ilyen kivitelü csövek esetében nem jó megoldás, tekintettel arra, hogy a keletkezett hő több mint 90%-át sugárzással adja le a környezetébe.
A forró üvegbúra tulajdonképp csak vesztességi jelenség a cső hűtésében. Külön kérdés, hogy mit lehet kezdeni a kisugárzott hővel. Már korábban értekeztem ez ügyben, s láss csodát, 1 hónappal utána a RT valamikori nyári számában vagy 3 oldalas részletes taglalása volt a témakörnek egy calorikus mérnök tollából, ami tökéletesen egybevágott az általam korábban javallt megoldással.
