Kedves Talajológusok, Kedves Corten,remek szakanyag jött össze, köszönet érte mindenkinek.Még a fagy beállta előtt mintát is veszek, aztán próbálkozom, ha más nem lesz beadom a talajtani laborba, mert valami nem tetszek rajta, de ez már legyen az én bajom.
A fóliasátram elforgatásának több oka is van: egyfelől a tavaszi garázsépítésnek útjába áll, másfelől a tájolása kedvezőbb lesz, mindenképpen akarnék egy árnyasabb zónát kialakítani, ahol a kényesebb palánták és növénykék laknának.
Kedves Kilgore,fel a fejjel, néha hatalmas tehertétel a kert, mégha oly kicsinek is tűnik. Most már évek óta nincs tavasz, torlódnak a munkák, óhatatlanul időzavarba kerül a magamfajta irodában dolgozó ember. Mindig az a két nap lenne jó kertészkedni, amikor nem tudok szabadságot kivenni...Az irodában én is balkonládában dolgozom, néha nehezebb ott egy jól rétegzett talajkeveréket összeállítani, amiről a takarítónénink is tudna mesélni...
Frint apó
Annyit tennék hozzá, hogy egy átlagos kertben lehetőleg több helyről kell mintát venni, és lehetőleg a gyökérzónából. Jól leszúrod az ásót, kifordítod, és a mintát a gödör falából, lentről veszed, több mintát veszel és ezeket összekevered. Majd a keverékből vett adaon végzed amérést. Persze több mérést is végezhetsz, és azok eredményét átlagolod.
(ha így jártál el akkor feleslegesen okoskodtam itt...)
"Elmolyolhatok" egy darabig, ha ezt mindet megpróbálom végigmérni. Bemelegítésnek egyelőre elég lesz csak a pH, a földminta már itt van a munkahelyemen. :-)
Hálás köszönetem a részletes válaszért!
Arthúr
======
Itt elég alaposan foglalkozhatsz a témával:
http://www.ktm.hu/korny/karmentes/kiadvanyok/karmkezikk2/2-0t.htm
Ezen belül a ph-méréssel kapcsolatban ezen a két oldalon tájákozódhatsz (én is innen másoltam)
és ezeken az oldalakon is értelmesen rendszerezett információkra lelhetsz:
www.kornyezetunk.hu ezen belül:
http://www.kornyezetunk.hu/belso/t14.html
http://www.kornyezetunk.hu/belso/o4.html
Ez a site egyébként nem csak kertészeknek szolgál hasznos ismeretekkel.
(a hozzászólásom nem jöhetett volna létre ha nincs a google :))
Meghatározása a szabvány szerint gépi keveréssel történik. Egy m?anyag pohárba 30 cm 3 desztizet öntünk, míg egy másikba 120 g el?készített légszáraz talajt mérünk be. A vizet géppel folyamatosan keverve lassan adagolunk hozzá annyi talajt, amíg pépes "fonalpróbát" kapunk. A megmaradt talajt visszamérjük és ebb?l számítjuk a kötöttségi számot. Minél kötöttebb, kolloidokban gazdagabb a talaj, annál több vizet képes befogadni. Az a nedvességtartalom, amelyet a képlékenység fels? határán mérünk, jól jellemzi a kötöttséget. (MSz-21470-51-83). (Kutatóintézetekben az eredeti, Arany Sándor által javasolt kézi keveréssel határozzák meg. Az ily módon meghatározott KA nem mindig azonos a gépi keveréssel nyert értékkel.)
2. Mechanikai összetétel (szemcseméret eloszlás)
Pipettás eljárással végezzük. El?készített finomszemcsés talajból elemi részecskékre diszpergált szuszpenziót készítünk. A talajszuszpenziót ülepít?hengerben felkeverjük, majd ülepedni hagyjuk és bizonyos id? múlva különböz? mélységb?l szuszpenziót pipettázunk ki. A szuszpenziókban talált talajszemcsék tömegének meghatározása után, a szemcsék s?r?ségének ismeretében kiszámítható az egyes mechanikai frakciók (homok, por, agyag) %-os mennyisége. A talaj diszpergálásához Na-pirofoszfátot használunk, a szerves anyagokat H2O2-dal, a karbonátokat HCl-val bontjuk, a 2 mm-nél nagyobb frakciót el?tte száraz szitálással határozzuk meg. (MSz-08-0205-1978).
3. Kémhatás (pH)
A pH(H2O) meghatározását 1:2.5 arányú talaj : desztvíz, a pH(KCl) vizsgálatát 1:2.5 arányú talaj:1n KCl szuszpenzióban végezzük. A szuszpenziót 12 órán át lefedve állni hagyjuk, majd potenciometrikusan mérjük a pH-t. (MSz-08-0206/2-1978)
4. Hidrolitos aciditás (y 1 )
A talajsavanyúság, ill. a mészigény megítélésére szolgál. A savanyú talajt Ca-acetáttal, hidrolitosan bomló sóoldattal kezeljük. A só kationját a talaj megköti, az anionból keletkez? rosszul disszociáló gyenge savat acidimetriásan mérjük és ebb?l számítható az y 1 értéke. (MSz-08-0206/2-1978)
5. Szénsavas mésztartalom (CaCO3)
Scheibler készülékkel ill. módszerrel határozzuk meg. A talajt híg sósavval rázzuk össze majd kalciméteren mérjük a fejl?d? CO2 gáz mennyiségét. A módszer nem tesz különbséget a talaj különböz? karbonátformái között, így az összes karbonátot méri, amit CaCO3-ban fejezünk ki. (MSz-08-0206/2-1978)
6. Szervesanyag-(humusz, szerves-C) tartalom
A magyar szabvány szerint Székely-módszerrel határozzuk meg. A szerves anyagot 1:2 arányú 5 %-os K2Cr2O7 + cc. H2SO4 keverékével roncsoljuk. A roncsolókeverék színe a talaj szervesanyag-tartalma függvényében változik, amit kolorimetriásan mérünk. Általában 12-15 % humusztartalom felett ill. t?zegtalajokon a módszer kevéssé alkalmazható, ilyenkor izzítási veszteség alapján becsüljük a szervesanyag-tartalmat. A bikromátos + kénsavas oxidációval valójában a szerves C mennyiségét mérjük. Az átszámítás azon a feltevésen nyugszik, hogy a humuszanyagok átlagos szerves-C tartalma 58 %, így az 1.724 szorzófaktorral az összes szervesanyag-készletet ismerjük meg. (MSz-08-0452-1980)
7. Adszorpciós kapacitás (T-érték)
Mérése a módosított Mehlich eljárással történik és mgeé/100 g talajra adja meg az adszorbeálható kationok maximális értékét. A kicserélhet? kationokat 8.1 pH értékre beállított 0.1 M BaCl2 oldatával szorítjuk ki a talajból. A talaj : oldat aránya 1:25 és a reakcióid? 4 óra. A kicserél? oldatot homokkal kevert talajoszlopon szivárogtatjuk át, majd az oszlopon adszorbeált Ba-ot Ca-mal cseréljük le és ebb?l számítjuk a T-értéket. (MSz-08-0215/1978)
8. Térfogattömeg
Az egységnyi térfogatú száraz talaj tömegét mérjük, ezért a meghatározás bolygatatlan szerkezet? mintán történik. A talajmintavev? patronjából kivett talajt 105 °C-on súlyállandóságig szárítjuk, exszikkátorban h?tjük, majd tömegét megmérjük. (MSz-08-0205-1978)
9. Összes vízoldható sótartalom
A képlékenység fels? határán (Arany-féle kötöttségi szám, KA) lév?, vízzel telített talajpépbe elektródot merítünk és mérjük az elektromos ellenállást, ill. a vezet?képességet. A vízoldható összes só %-át táblázatosan olvassuk le. (MSz-08-0206/2-1978)
10. Fenolftalein lúgosság
Szikes-sós, ill. szikesedésre hajlamos talajoknál el?ször a szódában kifejezett fenolftalein-lúgosság min?ségi, majd mennyiségi meghatározását végezzük el. A méréshez 0.1 n KHSO4 oldatot és fenolftalein indikátort használunk és titrálás után számítjuk ki a lúgosságot. (MSz-08-0206/2-1978)
11. Szárazanyag-tartalom
A légszáraz talajminta lemért aliquot részét 105 °C-on súlyállandóságig szárítjuk, majd visszaméréssel határozzuk meg a szárazanyag mennyiségét. A légszáraz és a 105 °C-on szárított talaj arányából kapott faktorral számolható át a szennyez? anyag koncentrációja szárazanyagra. (MSz-08-0205-1978)
12. Ditionit oldható Fe-tartalom
Meghatározása Mehra és Jackson (1960) által leírt ditionit-citrát mód-szerrel történik: 2 g légszáraz finomszemcsés talajt 100 ml-es centrifugacs?be mérnek 40 ml 0.3 M Na-citrát + 5 ml 1 M NaHCO3 hozzáadásával, majd vízfürd?n 80 °C-ra melegítik. Ezután 1 g szilárd Na2S2O4, majd 10 ml telített NaCl oldatot adnak hozzá. Centrifugálást követ?en a fels? átlátszó részt mér?lombikba dekantálják és bideszt-vízzel jelig töltik.
Részletes ismertetés: Mehra, O.P. - Jackson, M.L. (1960): Iron oxide removal from soils and clays by a dithionitecitrate system buffered with sodium bicarbonate. In: Swineford, A. (Szerk): Proceedings of the 7th Conference on Clay Mineralogy. 317-327. New York.
13. Oxalát oldható Fe-tartalom
Meghatározása Schwertmann (1964) szerint történik: 2 g légszáraz finomszemcsés talajhoz 100 ml oxalát oldatot (amely 700 ml 0.2 M NH4-oxalát és 535 ml oxálsav keverékéb?l származott 3.0 pH értékkel) adunk, majd elsötétített helyiségben 2 órán át rázatjuk és sz?rjük.
Részletes leírás: Schwertmann, U. (1964): Differenzierung der Eisen-oxide des Bodens durch Extraktion mit Ammoniumoxalatlösung. Zeitschrift für Pflanzenernährung, Düngung und Bodenkunde. 105:194-202.
Szeretném megmérni a kertünk talajának a pH-ját. (Off: a szappanomét tudom, de az nem érdekel.)
pH-papírom van, pH-mérőt találok a munkahelyemen, de nem tudom, hogyan kell csinálni. Aki tudja, mi a szabvány procedúra, írja meg röviden, vagy adjon egy könnyen hozzáférhető referenciát!
Előre is kösz!
Arthúr
======
Szisztok, remélem a kiskertészek már felásták a kertet! Sokéves álmom vált valóra, felásva a kert, rengeteg komposztképző +10 kg szuperfoszfát beledolgozva...már csak néhány fagy kell és már várom a tavaszt! Most már "csak" a fólisátramat kell 90 fokkal elforgatni. Bele sem merek gondolni.
Olyan vagy... :)
Off: a rozmaring, amelynek professzionális csomagolása azóta is rabságban tart, szóval a növény él, virul, nő és elágazik. 4 pár levelet hozott az érkezés óta. Mégegyszer köszi.Off off.
Kobaksimogató Frintapó :-x
Köszönöm szépen, Frint!
Igen, nagyon sok eső esett [majd veszek mérőedényt én is:-)))]! A talaj igen jó állagú lett, ahol már korábban felástam ott szép, porhanyós, szinte magától, ásónyomni mélység alatt is nedves.
Elvetettem a sárgarépát és a petrezselymet, mindkettő a hosszú tenyészidejű fajtából való volt, és velük együtt vetettem a mustármagot, jelzőnövényként.
Azt olvastam, hogy a gyökere nagyon mélyrehatol, így porhanyommás teszi a talajt, ez pedig mindkét kultúrának jót tesz.
Vetettem továbbá spenótot, ami májusban majd kikerül és helyére jönnek a fagyok után vetendő, ültetendő növények.
Ezt holnap folytatom; így minden ágyásom felező vonalában a spenót fog zöldelni. Nagyon szeretjük mi is.
Sokféle hasznot hajthat egy jól kiválasztott jelzőnövény. Ha elhúzódóan kelő maggal vetjük együtt(petrezselyem, sárgarépa,...)akkor sorjelző, de figyelmeztet arra is, ha kiszáradna a gyökérzónában a talaj. Lehet pH jelző is egy növény, tipikus eset a zsurlófű, ami csak enyhén savanyú talajon nő. Lehet vegyszeres gyomirtás után jelzőnövényt vetni, hogy van-e még/már csírázást gátló anyag aföldben vagy már mind elbomlott? Erre a gyors kelés és érzékenysége miatt a zsázsát használják.
Ma kipucoltam a kertemet, a sok eső miatt viszonylag jó állapotban van a felső réteg. Nálad is volt eső bőven? Frint
Szia Facélia, kertészkedjél bátran, neked legalább van időd rá, én mostanság vészes időhiányban szenvedek... :)
A tetves leveleket tényleg ne, tűzre vele! Aztán a hamut már lehet...A mustár is lazít, bár a spenót jobb munkát végez, és hasznosabb is (imádom). Mustárt én jelzőnövénynek szoktam tavasszal. Jön az eső, mondta Szilárd, nem tudom, hogy fogok ásni, most nálunk(feketeföld)ragad minden. Frintapóka
Az ilyen semmirekellő nyögdíjas kertészkedik biza'!:-)))
A leveleket is gondolod? Az én őszibarackfáim az ősszel teljesen betetvesedtek, azt nem merem elásni.
Komposzt kihordása következik, s ha jó az idő vetek mustármagot, azt írja a hogyishívják, hogy nagyon jól lazítja a talajt, s talán lesz ideje kicsírázni.
Sziasztok! Kiskertészek,itt az idő előszedni az ásókat, és ha nem esik, csak ragad, és akut derékfájás sincs lehet felásni a kertet. Hiányzó makro/mikro elemeket most is lehet pótolni, jómagam 10 kg szuperfoszfátot fogok 3 kg vasgáliccal keverni és 300m2-re kiszórni & beásni.Ezen felül 3 talicska fafűrészpor is beásásra vár, ez remekül lazítja a talajt. Zöldtrágya is mehet, kivéve a diólevél.
Amúgy kertészkedik ebben a cikornyás időben valaki? Frint
Meg nem tudnám mondani, hogy odahordott-e a talaj... az biztos, hogy rét van már ott egy jó ideje.
Nahh én úgy képzeltem, hogy: idén, mivel januárban vettük a telket még semmit sem csináltunk rajta, de még bekerítve senincs, úgyhogy az o"szi ásás most kizárt. Vagyis inkább fölösleges.
Jövo" tavasszal azzal indítunk, hogy bekerítünk és akkor ásatnánk fel az egyik felét, a többin meg lehet építkezni. Augusztus végére meglesz szerkezetkészre a kégli és így szeptemberben a másik felét lehetne felásni és belepíteni a fákat oda is meg a másik végébe is mert én is az o"szi faültetésre tettem a voksot.
Na de ha tavasszal fa nem lesz ültetve, akkor mi légyen igen? A zöldségekkel várnék majd ha kiköltöztünk, de málna vagy eper vagy valami gyümölcs mehet.
Vagy hagyjuk az egészet és jövo" o"sszel kezdjünk?
Szia Nix, 1 kicsit elhanyagolódott a topic, de az eső is hanyagolt bennünket, így halott talajrétegen mászkáltunk egész nyáron. A mostani eső életet lehellt belé, úgyhogy indulhatnak a munkák :)
Szóval. 1. Nem tartanálak Lmebajosnak, ha mintát küldenél, legfeljebb a nejem engem...bár lehet, hogy most is az ilyen embereknek kijáró csendes távolságtartással és elnézéssel tisztel meg. A kerted földrajzi helyzete alapján a hozzátok legközelebb eső gazdajegyző segít elsősorban, de persze nem kizárt, hogy a kertedben úgynevezett feltöltött (oda hordott,odakerült)talaj van./akárcsak nálam/.
Ahol nem lesz építkezés, ott mindenképpen őszi ásást javallok, ha tudsz szerezni szervestrágyát, koposztot akkor érdemes azt beleforgatni, de szuperfoszfát is mehet(5kg/100m2)illetve meszezéssel lehetne csökkenteni a savasságon.
Fát most ezekben a napokban kifejezetten érdemes ültetni, én az őszi telepítés híve vagyok. A kert egy részét ki lehet nevezni gyümölcsösnek, idővel ez takarja a szomszédot, fogja a szelet, árnyékot is ad. Rövidesen küldök segítséget postán! Frintapó
Nahh régen volt ideirva, inkább ide jövök a talajos kérdéseimmel: ))
Szóval fogalmam sincs milyen a földünk, Frint én nem bánom ha elmebajosnak tartanak, küldök Neked belőle: ))))) Homokos, meszes vagy agyagos, passz.
Tegyük fel hogy ezek itten. Mit kell csinálnom jövő tavasszal meg ősszel? Mert azért nem szeretném, ha a házépités kiterjedne az egész telekre, igy az egyik végét tavasszal felásatnám és ültetgetnék.
A másik felét meg ősszel ásatnám fel és amit lehet oda is betelepitenék. Eccerre amúgy is sok lenne.
Amúgy mikor érdemesebb pl fákat ültetni?
A tekerést illetően önállóan kell megoldanom a problémát, az ERŐ ilyenkor csak elismer..:)
Ha erre jársz, legközelebb csomagold össze a tüzifát, mi azzal közpntifűtünk, cserépkályha a kazánunk...:)
Megnéztük itt Pesten pár helyen a komposztaprítót. Nagyon durva árak vannak, vagy nincs. Mezőtúron a gazdaboltban nem tartanak. Hol keressem? Vagy várjak az őszi kiállításig? 50-60 ezret nem tudok adni érte. 20 körül kéne.
Magyarliba, az ERŐ nem vállal tekerést, motoros kellene.
Leifjítottuk a csavartfűzeket, kivágtuk a farontótól kipusztult nyírfát. A tűztöviseket felszámoltam. Akkora tüzet raktunk, hogy az ég is csillagosabb lett. Jó lenne ezt a sok jó tüzifát valakinek odaadni máskor. Nagyon sajnáltam, de annyi bográcsot nem főzünk, hogy tároljak ennyi fát.
Nekem egy teljesen hagyományos szecskavágóm van, előnye, hogy (ha szerencséd van) ingyen megszabadul tőle valami idősebb gazda, nem fogyaszt áramot. Hátránya, hogy ez sem veszélytelen és a gyengébbek/lustábbak nehezebben bírják tekerni. Nem kell belenyúlni és jó egy kis edzés...
Ha árnyékban tartod a komposztot és folyamatosan takarod, lehet, hogy megúszod a locsolást. Az ERŐ nálunk egyutas raklapból szerkesztett egy tárolót, aminek a mérete 160x160x160 cm. Nincs kivehető része, remekül lehet kapirgálni az alsó rések között kikerülő anyagot. Nekem is fájt a szívem egy "rendesre", de még ezért is roppant hálás vagyok...:)
Szia, szerintem nincs ideális méret, bár a 200 literes térfogat jól kezelhető. átrakható. A kivehető oldalfalat legegyszerűbb becsúsztatható lapokkal megoldani, akár egy fiók több rekeszre osztását. Locsolni most biztosan kell, de a túllocsolás rothadást indít el, és nem korhadást, nagy különbség. A komposztaprítónál a biztonság a legfőbb szempont, mert az emberi "alkatrészek" leszecskázása felettébb kellemetlen tud lenni. Motorteljesítmény 800watt körül legyen. Legutóbb 28 ezerért láttam egy kiállításon ilyet,ez egy átlagos gép volt, cseles biztonsági megoldással, védőszemüveggel.
