Keresés

A close combat-ban kb. 50-60 fószert meg az őket támogató tankokat kell kommandíroznod. Taktikai jellegű az egész, 6-8 fős csoportokat irányítasz és korrektül van szimulálva minden. Van egy kicsit primitív, de a célnak megfelelő startégiai rész is.

5 rész jelent meg
-az első felejthető
-a második arheim
-a harmadik az orosz front
-a negyedik a Wacht am Rhein
-az ötödik Normandia (ez a legjobb, meg a 3, de az sajna nincs meg, csak a 4 és 5)

Én például nyomnám, ha volna jelentkező.

Szétnéztem, de mindenki csak a SPWaW-t nyomatja. Pedig én jobban szeretem, mint a SPWaW-t, nem a (szerintem túlkomplikált) SP3 engine-re épül, hanem az SP2-re. Ez is szabadon letölthető.

Szívesen játszanék pár kört valakivel, akár PBEM, akár onlline.

Elias nezz at a gamez-be a Steel Panthers topicba, ott biztosan tudsz ellenfelet szerezni :)

r.

Az olyan bonyolult :)

Az meg milyen? Ki csinálja?

Sajna nem próbáltam még a bádogpárduc sorozatot, annál inkább a Close Combatot.

Steel Panthers-szel játszik itt valaki? Mert esetleg e-mailben (vagy az új SP2WW2v4-gyel interneten is) játszhatnánk egy pár menetet...

Számíts engem is érdeklődőnek :)

Látod ezen töröm a fejem durván 2 éve.

Bár alant mintha valamelyik csókának meg lett volna, írta milyen fasza dolog a Panzer Lied hallgatása közben Shermanekre lődözni, miközben a személyzet németül jelent. Mit ne mondjak, igaza van. Akart is multizni, csak úgy látszik, nem jött össze neki.

Nekem ígérte valaki akinek már megígérték, de úgy látszik ott se jön össze. Én megírom cd-re a kedves érdeklődőknek, csak meg tudnám szerezni.

Asszem visszakeresem és írok neki mailt, hátha lesz olyan jó, és átpasszolja.

Ezt a PE-t honnan lehetne megszerezni?

***Az odáig oké, hogy a Jagdtiger hordozta a háború leghatékonyabb páncéltörő ágyúját, de volt is vagy 70 tonna. ***

E-e!

A leghatékonyabb pct. ágyú a 88mm KwK 43-volt.
Nézd meg a Guns vs Armour site-ot, ott van mindkettőről adat.
A 128-as robbanógránátja természetesen sokkal nagyobb rombolóerővel rendelkezett.

***Mondjuk egy SP-II és benne egy T-34-es vs. M1 összecsapás***

Sp 2, mi az, Steel panthers 2?

A panzer elite 2 vh-s tankszimulátor, német és amerikai oldalon (gondolom, az utóbbi jelenti a nightmare nehézségi fokot :) ) lehet benne nyomulni, afrikában olaszban és normandiában. Majdnem minden tankkal lehet menni, kivéve pz3, kingtiger, de ezek is benne vannak. Van benn csomó sherman is, de azok nagyjából egyforma szarok. A tankok belülről 3d-ben vannak megcsinálva, van - egy kissé béna, de van - bitmapes gyalogság is. Repcsik nincsenek. Multi van.

Hé emberek, szerintem csomóan játszanánk szívesen PE multit, de ahhoz meg kéne szereznem! Aki akar multizni és megvan neki, ne habozzon szólni! :)

A Panzer Elite milyen játék, melyikre hasonlít?

Mondjuk egy SP-II és benne egy T-34-es vs. M1 összecsapás. Érdekes....

A T-34 vs. Pz-IV. vitához talán érdemes lenne elgondolkodni a páncélvadászokon is (pl. Marder, Hetzer, JgdPz III/IV, Jagdpanther/Jagdtiger és az oroszoknál az SU / ISU széria tagjai. ). A németek többet gyártottak ilyet, mint Pz-IV-et. A háború vége felé sokszor már ezek képezteék a páncélos alakulatok nagyobbik részét.

Az odáig oké, hogy a Jagdtiger hordozta a háború leghatékonyabb páncéltörő ágyúját, de volt is vagy 70 tonna.

A legutóbbi (?) Haditechnikában van egy cikk a Kingtigererk magyarországi kalandjairól. A leírás szerint az orosz tankokat nagyjából saját harci veszteség nélkül számolták fel. A gondot ott is a meghibásodások és az üzemanyaghiány miatti leállások okozták, ugyanis ilyenkor vontatni nem tudták, és inkább felrobbantották.

Ennyit én is tudok. De még mióta! :)

Nem, nincs meg a Panzer Elite. Kéne egy cím, ahonnan le lehet tölteni.

Aztat én tudom, csak nem tudtam, kire vonatkozott a mondat? Panzer Elite? :)))))

Te még nem halottál arról hogy a ruszkik a hadifogoly német mérnököket/szakembereket kényszermunkára használták? (azt nem mondom hogy T-34-et gyártattak volna velük :)
És még valamivel jobban is jártak mint ha a mezei hadifogolytáborban lettek volna.
Pld kaptak enni.

Pz I-et még Franciaországban is bevetették szerencséjükre már nem túl nagy számban.
Azonban a partizánok ellen a SZU.ban felhasználták.

Panzer Elite? Valakinek?

(úgysem tudtok levakarni :) )

*A Legkisebb ném. tank a PZ I volt és abban csak ketten csücsültek *

Azzal csak lengyeleket riogatták.

***Akinek szerencséje volt az dolgozhatott hadifogolyként a ruszkiknak***

??????

>ellentétben a ném. panzerekkel, ahol még a legkisebbnek is három fős (parancsnok, irányző, töltő) tornya, rádiója is volt.<

A Legkisebb ném. tank a PZ I volt és abban csak ketten csücsültek :)

A német tankok minőségéről:
Az bizony 43' után már tényleg leromlott.NeMM utolsósorban azért mert az iparban rengeteg kényszermunkást/hadifoglyot használtak fel.
Hát őket aztán semmi sem ambicionálta hogy minőséget gyártsanak,egyesek(utólag) meg azzal kérkednek hogy egyenesen szaboltálták a termelést.
Igy vagy úgy, a német művezetők ellenőrzései dacára a minőség csökkent,hiszen a hozzáértő német szakmunkásokat behívták harcolni,és jórészük ott is maradt az orosz fronton.
Akinek szerencséje volt az dolgozhatott hadifogolyként a ruszkiknak.

***de németek számára több időt vett igénybe a célzás, pontosan a jobb optika és a jobb lövegek miatt.***

Ne haragudj, de ebbe semmi logika nincs.
Aki nem céloz rendesen, az nem fog találni. A jobb optika vagy löveg nem értem, miért hosszabítaná meg a célzási időt. A t34 nemigen volt fürgébb, mint a német tankok, sem sebességben (párduc pl. gyorsabb volt, de nem volt az akkori tankok között lényeges sebességi különbség, max 10 km/h. Kivételek az angol tankok, ott télleg voltak kurva lassúak), sem fordulékonyságban. Meg fogsz lepődni, a Tigris I volt az egyik legfürgébb tank fordulás szempontjából, lévén elég tömzsi volt (magas szélesség/hossz arány), általában az egész tankkal ráfordultak a célra.Egyébként meg: vagy lőttél, vagy mozogtál (stabilizálatlan löveg).

A német tankok minősége a háború vége felé nagyon lecsökkent, ennek az volt az oka, hogy kifogytak a acélhoz szükséges ötvözőanyagokból (olvasd el a http://history.vif2.ru -n a Was the Tiger really a king? részt. tanulságos, már ha győzöd kivárni, mire bejön). Inkább az volt a gond, hogy nem volt idejük a problémákat megoldani, a problémák inkább a 41 után kifejlesztett tankjaikkal voltak.

Olyan szempotból igazad van, hogy fontos szempont a tömeggyárthatóság. De a összes német közepes tankot (Pz III, Pz IV, Panther, az kb. 20 000) hasonlísd össze a legyártott t34-esek számával (35-40 000), lévén ők csak azt az egy közepes tankot gyártották a háborúban.
Azt se felejtsd el, hogy az oroszok sok olyan dolgot nem gyártottak, mint a németek (tengeralattjárót, felszíni hajót, teherautókat - az oroszok nagyrészt az USA-tól kapták), ezért nagyobbak is a termelési számok, lévén azt a gyáráskapacitást is erre tudták felhasználni.

Ne haragudj, nincsen Panzer Elite-ed? Amióta megjelent, vadászom rá.

Tökéletesen igazad van. De a német tankok sem olyan jó mínőségben kerültek ki a gyárból, ahogy azt sokan elképzelik. A T34 direkt ilyenre tervezték, durva méretezések, könnyen munkálható anyagok, hogy a betanított munkások se ronthassák el. '41-ben már igencsak folyt a háború, a németek sem értek rá, hogy a gyárakban minden alkatrészt finoman összehangoljanak. Emiatt és az üzemanyaghiány miatt robbantottak fel elég sok tankot a németek a fronton.
Igaz, a tűzgyorsaság a kezelőkön múlt, de németek számára több időt vett igénybe a célzás, pontosan a jobb optika és a jobb lövegek miatt. És három lövés még akkor is számít, ha nem közvetlenül a célba talál, azért a katonák sem szeretik a melettük röpködő lövedékeket. Közeli csatákban pedig bizony számított a T34 fürgesége, és az a néhány fok/sec is. A közel jutás módja meg hát... az orosz taktika arra alapult, hogy az "emberanyag" pótolható.

A T34 megbízhatóságáról csak annyit, hogy messze nem olyan minőségben gyárották őket, mint német ellenfeleiket. A konstrukció lehet, hogy jó volt ilyen szempontból, de a kivitelezés gyatra volta miatt szerintem igen nagy lehetett a szórás az egyes tankok között. A váltóhoz pélául mellékeltek egy kalapácsot, a vezető úgy váltott felső fokozatba, hogy jól megsomta sebváltót a kalapáccsal, miközben váltott... Very Russian.

*** Ezenkívül a tűzgyorsasága is jobb volt az orosz tanknak. ***

Bocs, de ez szín hülyeség, több okból is.
Egyrészt az irányzó töltés közben is célozhat, másrészt a töltés sebessége a töltő (Hans vagy Grisa) gyakorlottságától és ügyességétől függött.
Namost, 42-ben az orosz tankvezetők kb. 2 órás (!!!!) kiképzést kaptak, a töltők valszeg annyit se. A T34-esben a HK par. töltötte az ágyút, (kivéve a T34/85-ben, ott már volt töltő), a torony ráadásul igen szűk is volt, a parancsnok a tornyból nem látott ki (az M43-ig nem volt rajta periszkópos par. kupola), a par. tankok kivételével rádió sem volt bennük (poén lehetett, amikor az egyik ruszki kiszúrta a németeket, de nem tudta figyelmeztetni a többit, azok meg csak néztek, hogy mit mutogat) ellentétben a ném. panzerekkel, ahol még a legkisebbnek is három fős (parancsnok, irányző, töltő) tornya, rádiója is volt.

Azontúl, nem tudom lőttél -e már életedben, de szerintem evidens, hogy tökmindegy, hogy ha háromszor lősz mellé, miközben a másik egyszer eltalál. A németeknek sokkal jobb optikájuk volt (Carl Zeiss, Made in Germany), és az átlagos német képzettebb is volt. Ezt nem utolsósorban jobb technikájuknak köszönhették, a képzett legénységet nem lehet a gyártósoron pótolni, pedig alapjában véve minden összecsapás kimenetele a tapasztalattól függ. Számomra ez a döntő érv egy kiváló de kisebb számban gyártható HK mellett egy egyszerűbb de olcsó ellenében. A németeknek egyébként is mindíg nagyobb hiányuk volt emberből, mint haditechnikából.

Abban kicsit igazad van, hogy közelre (a torony nagyobb elforgatási sebessége miatt) jobban szituált volt mint ellenfelei (de ez az előnye azért volt, mert könnyebb ágyúja és páncélzata volt, néhány fok/sec különbség szerintem nem olyan fontos, ez inkább elméleti előny).
Viszont hogy ezt kihasználhassa, közel kellet jutnia, és itt van a bibi. A T34 mesziről nem tudja kilőni ellenfelét, közel meg csak nagy veszteségek árán juthat. Példázva: egyenlő feltételek mellett 1 km megtételéhez 1 - 1 1/2 percre van szüksége a t34-nek, közben lőni ugyan lőhet, de mozgás közben 90%, hogy nem talál el semmit, lévén a korabeli ágyuk nem voltak stabilizáltak. Ez alatt az idő alatt 6-8 célzott lövést adhatnak le rá. Kicsi az esélye, hogy egy se találjon, ráadásul minnél közelebb ér, annál könyebb eltalálni.

Kurszkhoz:
ALAN`s KURSK PAGE
http://dspace.dial.pipex.com/town/avenue/vy75/

Végezetül bemásoltam egy szösszenetnyi cikket a T34 meg a KV tesztjéről, a Russian Military Zone-ról. Azt a siteot érdemes megnézni!

Evaluation of the T-34 and KV tanks by engineers of the Aberdeen Proving Grounds, submitted by firms, officers and members of military commissions responsible for testing tanks
The tanks were given to the U.S. by the Soviets at the end of 1942 for familiarization.
The condition of the tanks
The T-34 medium tank after driving 343 km, became completely disabled and that could not be fixed. The reason: owing to the extremely poor air filter system on the diesel, a large quantity of dirt got into the engine and a breakdown occurred, as a result of which the pistons and cylinders were damaged to such a degree that they were impossible to fix. The tank was withdrawn from tests and was to be shelled by the KV and American 3" gun of the M-10 tank (M10 "Wolverine" SP antitank gun - Valera). After that, it would be sent to Aberdeen, where it would be analyzed and kept as an exhibit.

The heavy tank KV-1 is still functional. Tests were continued, although it had many mechanical defects.

The silhouette/configuration of the tanks
Everyone, without exception, approves of the shape of the hull of our tanks. The T-34's is particularly good. All are of the opinion that the shape of the T-34's hull is better than that of any American tank. The KV's is worse than on any current American tank.

Armor
A chemical analysis of the armor showed that on both tanks the armor plating has a shallow surface tempering, whereas the main mass of the armored plating is made of soft steel.

In this regard the Americans consider that by changing the technology used to temper the armored plating, it would be possible to significantly reduce its thickness while preserving its protective ability (the situation with American armor was even worse. Engineers in Aberdeen have criticized their armor on Shermans. Soviet engineers have agreed with them because during a shooting from ZIS-3 to M4's 75mm armor, its armor was penetrated even from 1000-1100 meters - Valera). As a result the weight of the tank could be decreased by 8-10%, with all the resulting benefits (an increase in speed, reduction in ground pressure, etc.)

Hull
The main deficiency is the permeability to water of the lower hull during a water crossings, as well as the upper hull during a rain. In a heavy rain lots of water flows through chinks/cracks, which leads to the disabling of the electrical equipment and even the ammunition.

The Americans liked how the ammunition is stowed.

Turret
The main weakness is that it is very tight. The Americans couldn't understand how our tankers could fit inside during a winter, when they wear sheepskin jackets (Americans tested the T-34 with a two-seater turret - Valera). The electrical mechanism for rotating the turret is very bad. The motor is weak, very overloaded and sparks horribly, as a result of which the device regulating the speed of the rotation burns out, and the teeth of the cogwheels break into pieces. They recommend replace it with a hydraulic or simply manual system.

Armament
The F-34 gun is a very good. It is simple, very reliable and easy to service. Its weakness is that the muzzle velocity of AP round is significantly inferior to the American 3" gun (3200 feet versus 5700 feet per second).

Optic
The general opinion: the best construction (please notice - the best construction doesn't mean the best at all - Valera) in the world. Incomparable with any existing tanks or any under development.

Tracks
The Americans like very much the idea of a steel tracks. But they believe that until they receive the results of the comparative performance of steel vs rubber tracks on American tanks in Tunis and other active fronts, there is no reason for changing from the American solution of rubber bushings and pads.

The deficiencies in our tracks from their viewpoint results from the lightness of their construction. They can easily be damaged by small-calibre and mortar rounds. The pins are extremely poorly tempered and made of a poor steel. As a result, they quickly wear and the track often breaks. The idea of having loose track pins that are held in place by a cam welded to the side of the hull, at first was greatly liked by the Americans. But when in use under certain operating conditions, the pins would become bent which often resulted in the track rupturing. The Americans consider that if the armour is reduced in thickness the resultant weight saving can be used to make the tracks heavier and more reliable.

Suspension
On the T-34, it is poor. The Christie's suspension was tested long time ago by the Americans, and unconditionally rejected (American Shermans and General Lees had very poor suspension as well. At the same time the British used Christie's suspension and were quite satisfied - Valera). On our tanks, as a result of the poor steel on the springs, it very quickly (unclear word) and as a result clearance is noticeably reduced. On the KV the suspension is very good.

Engine
The diesel is good and light. The idea of using diesel engines on tanks is shared in full by American specialists and military personnel. Unfortunately, diesel engines produced in U.S. factories are used by the navy and, therefore, the army is deprived of the possibility of installing diesels in its tanks.

The deficiency of our diesels is the criminally poor air cleaners on the T-34. The Americans consider that only a saboteur could have constructed such a device. They also don't understand why in our manuals it is called oil-bath. Their tests in a laboratory showed that:

the air cleaner doesn't clean at all the air which is drawn into the motor;
its capacity does not allow for the flow of the necessary quantity of air, even when the motor is idling. As a result, the motor does not achieve its full capacity. Dirt getting into the cylinders leads them to quickly wear out, compression drops, and the engine loses even more power. In addition, the filter was manufactured, from a mechanical point of view, extremely primitively: in places the spot-welding of the electric welding has burned through the metal, leading to leakage of oil etc (that claim was accepted, and later T-34 variants received the new, better, "Cyclon" filter - Valera). On the KV the filter is better manufactured, but it does not secure the flow in sufficient quantity of normal cleaned air. On both motors the starters are poor, being weak and of unreliable construction.
Transmission
Without a doubt, poor. An interesting thing happened. Those working on the transmission of the KV were struck that it was very much like those transmissions on which they had worked 12-15 years ago. The firm was questioned. The firm sent the blueprints of their transmission type A-23. To everyone's surprise, the blueprints of our transmission turned out to be a copy of those sent. The Americans were surprised not that we were copying their design, but that we were copying a design that they had rejected 15-20 years ago. The Americans consider that, from the point of view of the designer, installing such a transmission in the tank would create an inhuman harshness for the driver (hard to work). On the T-34 the transmission is also very poor. When it was being operated, the cogs completely fell to pieces (on all the cogwheels). A chemical analysis of the cogs on the cogwheels showed that their thermal treatment is very poor and does not in any way meet American standards for such mechanisms.

Side friction clutches
Out of a doubt, very poor. In USA, they rejected the installation of friction clutches, even on tractors (never mind tanks), several years ago. In addition to the fallaciousness of the very principle, our friction clutches are extremely carelessly machined from low-quality steel, which quickly causes wear and tear, accelerates the penetration of dirt into the drum and in no way ensures reliable functioning.

General comments
From the American point of view, our tanks are slow (Americans got the T-34 with a 4-speed gearbox. With a such gearbox, T-34 could use the 4th speed on a firm and even surface - i.e. on roads. Thus, the max speed on the cross-country was 25.6 km/h. On later modifications there was a 5-speed gearbox to be installed. This gearbox allowed to drive with a 30.5 km/h. - Valera). Both our tanks can climb an incline better than any American tank. The welding of the armor plating is extremely crude and careless. The radio sets in laboratory tests turned out to be not bad. However, because of poor shielding and poor protection, after installation in the tanks the sets did not manage to establish normal communications at distances greater than 10 miles. The compactness of the radio sets and their intelligent placement in the tanks was pleasing. The machining of equipment components and parts was, with few exceptions, very poor. In particular, the Americans were troubled by the disgraceful design and extremely poor work on the transmission links on the T-34. After much torment they made a new ones and replaced ours. All the tanks mechanisms demand very frequent fine-tuning.

Conclusions, suggestions
On both tanks, quickly replace the air cleaners with models with greater capacity capable of actually cleaning the air.
The technology for tempering the armor plating should be changed. This would increase the protectiveness of the armor, either by using an equivalent thickness or, by reducing the thickness, lowering the weight and, accordingly, the use of metal.
Make the tracks thicker.
Replace the existing transmission of outdated design with the American "Final Drive," which would significantly increase the tanks manoeuvrability.
Abandon the use of friction clutches.
Simplify the construction of small components, increase their reliability and decrease to the maximum extent possible the need to constantly make adjustments.
Comparing American and Russian tanks, it is clear that driving Russian tanks is much harder. A virtuosity is demanded of Russian drivers in changing gear on the move, special experience in using friction clutches, great experience as a mechanic, and the ability to keep tanks in working condition (adjustments and repairs of components, which are constantly becoming disabled). This greatly complicates the training of tankers and drivers.
Judging by samples, Russians when producing tanks pay little attention to careful machining or the finishing and technology of small parts and components, which leads to the loss of the advantage what would otherwise accrue from what on the whole are well designed tanks.
Despite the advantages of the use of diesel, the good contours of the tanks, thick armor, good and reliable armaments, the successful design of the tracks etc., Russian tanks are significantly inferior to American tanks in their simplicity of driving, manoeuvrability, the strength of firing (reference to muzzle velocity), speed, the reliability of mechanical construction and the ease of keeping them running.
The head of the 2nd Department
of the Main Intelligence Department of the Red Army,
major-general Khlopov

De van egy másik fontos tényező is a T34 vs. német tankok témában, ez pedig a megbízhatóság. A T34 egyszerűbb szerkezetével kevesebb gond adódott szélsőséges körülmények között, de ha mégis, egyszerűbb volt a javíthatósága.

Ezenkívül a tűzgyorsasága is jobb volt az orosz tanknak. Míg a Tigrisek és Párducok pontos célzást végeztek nagy távolságra tervezett ágyúikkal, addig a T34 két három lövést is leadhatott. Ez leginkább a közvetlen csatákban (pl.: Kurszk) derült ki a németek számára is.

Nem tud valaki megdobni Panzer Elite-tel?
Én és egy másik srác szívesen játszánánk a neten vele.

Na, most hogy végigolvastam a topicot, érdemben hozzá szólhatok.

Először is tisztázzunk néhány dolgot, páncélátütéssel kapcsolatban:

A pct-i adatoknál ált. kétféle adatot adnak meg, 90 fokos és 60 fokos (T 34) páncélra leadott lövést. Tapasztalati úton rájöttem, hogy a 90 fokos ált 10-15% al nagyobb éréket jelent, mint a másik (nem tud lepattanni annyira a lövedék).
Pl: a t34/85 ágyúja, AP, 1000m, 60-ban döntött páncélból 84 mm vastagot tud átütni, 90-ost 100mm-t).
Figyelembe kell venni emellet, hogyha egy döntött páncélt talál el egy lövedék, annak a döntés miatt rézsútosan nagyobb távolságot kell megtenni, ami egyszerűen számítható.
Pl. T34, homlokpáncél 45mm vastag, 30-ban döntve, így egy vízszintesen érkező lövedéknek 45 / sin30 = 90mm vastag pánncélt kell átütnie (Königstiger, hogy legyen valami poén is: 150mm, 40fok: 150 / sin 40 = 233 mm, hihihi. Ezt EGY ágyú tudta átlőni, a Pak/KwK 43 88 L/71, 100m-en belül, speciális wolframmagos Pzgr. 43-al. Esetleg az amerikai 90mm-es ágyú, de ott zavarosak az adatok. Mindenesetre kicsi az esély).
Ilyenkor természetesen a pctá. döntött páncélra vonatozó képességeit kell figyelembe venni.
Vannak még nagyon speciális tényezők, de azt a Guns vs. Armour siteon nagyon jól leírják, felesleges részletezni, nézzétek meg ott.
Az öntöttacél páncélzatokat egyszerűbben lehetett gyártani (USA, Szovjetúnió), ellenben a hengereltacél 20-40%-al ellenállóbb (NBr részben, Néo). A németek kizárólag HA-t használtak, az USA és a SZU főleg öntöttet, az angolok inkább HA-t.

Vissza a T34 vs. német tankokhoz:

-Nem igaz, hogy jobb mint a Pz IV.

A T34-eseknek kivétel nélkül 45mm-es, 30-ban döntött páncéljuk volt, a toronypáncél vastagsága változott, a következők szerint:
1940: 45mm hegesztett HA (hegereltacélt)
1941. 52mm HA
1942. 52 HA v 60mm Ö(ntött)A (hogy kompenzálják a gyengébb minőségű páncélt)
1943. 70mm ÖA
1944 (csak t34/85) 90mm ÖA

Namost, nézzünk meg egy PZIV vs t34/76 és t34/85 felállást!

PZ. IVH vs T34/76 M43 (Kurszk)
A pziv ágyúja 75 mm KwK 40 L/48
1000m/30fok = 89mm
1000m/90fok = 100mm
Tehát a t34nek a homlok, mind a tornypáncélja átlőhető szemből.
a t34/76 M43 ágyúja F34 76,2mm L/41,5
1000m/90fok = 55-60mm
100m ua. = 89mm
A régi F2-est (50mm es homlokpáncél) át tudja lőni, a H-t (80mm) csak közvetlen közelről, odáig meg valószínűleg nem jut el.

A t34/85-ös ágyúja majdnem pontosan ua.-al a paraméterekkel bír, mint a KwK 40, ezért nem írom le még egyszer. A páncél a tornyon 90mm-re nőtt, a homlokpc. nem változott, a fentiek alapján az is 90mm-nek felel meg légvonalban.
Belátható, hogy az orosz tank nem volt igazán fölényben, viszont jó 6 tonnával nehezebb volt.

A hatótávolság adatokkal azért óvatosanbánnék, nagyon nem biztos, hogy mindenki ugyanolyan körülményekre adja meg, ugyanez igaz a sebességadatokra is (eltérő mérési szabványok).

A ruszki site-on van egy érdekes törénrt. Az oroszok közvetlenül a Barbarossa előtt kaptak egy Pz III a németektől, és összehasonlították az új t34-el. Földúton a t34-es 48 km/h sebességet ért el, a Pz. III ezzel szemben valami 67-el repesztett, noha általában úgy adják meg, hogy max. seb 48(vagy 40 ) km/h.

Szóval erősen függ a körülményektől és a mérési szabványoktól (pl. tele vannak-e az üa. tartályok, van e málházva lőszer, milyen terepen, tartós vagy max. sebesség stb).

A Panther és a Tigris persze jóval erősebb volt a t34-nél, bár a 85mm-es ágyú megjelenésével már akár ki is lőhette szemből őket (micsoda perspektíva... :) ).

A Tiger I. vs. ISZ-2-ről van egy korrekt összehasonlítás a ruszki site-on.
Az ISZ-nek 120mm-es homlok, 130mm-es toronypáncélzata volt, igazság szerint oda-vissza át tudták ütni egymást.

A Königtstiger megeszik mindent reggelire.
Kiegészítése: már amit a Jagdtiger meghagy neki...

A Königstigert estleg, a Jagdtigert egyátalán nem lehetett kilőni szemből.

Persze tisztában vagyok vele, hogy kevés (483+85) készült belőlük.

Valaki kért jó linket orosz tankokról:

RUSSIAN MILITARY ZONE
http://history.vif2.ru/

Ez a site alap. Egy Valarij nevű, szerintem műkedvelő faszi csinálja, baromi alapos a fickó, itt aztán minden van. Kis ízelítő:
-orosz tankok, tüzérség, páncéltörő puskák leírása, részletes technikai és gyártási adatokkal
-Történelmi dokumentumok, visszaemlékezések (pl. aberdeeni vizsgálat a KV-ről és a T34-ről a vh. alatt, 88-as, 100-as és 122-es ágyúk lőtéri tesztjéről eredeti oroszdoksi)
-töméntelen táblázat páncéltörésről, a lövedékekeről (még az is benne van hogy milyen típusnevű gyújtójaa volt...)

A site angolul van, és nagyon korrekt. A ruszki aki csnálja néha kicsit lelkendezik az orosz cuccokért, DE mindíg korrektek az adatai, legfeljebb odaírja a saját vélekedését és nem viszi túlzásba. Régen nekem elég lassan (khmm.. oroszosan) jött le. Kötelező, ezt meg kell nézni!

Az Achtung Panzert mindenki ismeri...

Guns versus Armor
http://www.wargamer.org/GvA/index.html

Van egy ami a pct. á.-k és a páncélokkal, páncéltöréssel foglalkozik, komoly elméleti hátteret nyújt a témához. Külön kiemelném, hogy a 2vh-s tankokhoz a páncél minőségét is megadja, BHN skálán. Elég fontos, ált. átsiklanak felette.
Van infó majd az össz. 2vh tank páncélvédelméről, a pct. á. teljesítményéről.
Most néztem, találtam egy aranyos bakit:
Last modified 11 September 2020
Szorgalmas a fiú...

PANZERFAUST
http://www.geocities.com/Augusta/8172/panzerfaust.htm

Valaki kérdezett a topic elejefele a tapadós üreges töltetű gránátokról (Hohladung). Íme, II. vh-s német gyalogsági fegyverek és kézi pct. rakéták...

Nincs.

Sejtettem, ugyanis a Steel 1 et már idestova 3 éve gyűröm, ha nem több. Van Ftp servered?

Mistral ügyben:
Teljesen értelmetlen volt erre a célra ezt a fajta fegyverrendszert választani.
Én is a Stingerre szavazok,az már bizonyított afganisztánban,és pld a költségvonzata se ennyi, meg az alkalamzahtóság stb,inkább de
volt erről 1 topic is:
Ime

Leginkább gondolom, egy boltban. Amúgy van nekem is, kitalálhatunk valamit. A WW2-t meg a többit amiről itt szó van, pedig ingyenesen az internetről. (Amúgy ez nem szimulátor, hanem egy staratégiai program--na jó, inkább nevezném taktikainak vagy harcászatinak, már csak a skála miatt.