A bojlert nem érdemes 55 fok fölé állítani, mert megnő a vízkőképződés.
Előfordulhat a merülőcső repedés/törés ami azt hivatott szolgálni, hogy a víz a bojler felső részéből folyon ki, azaz a melegvíz. Repedéskor benn maradhat a melegvíz a testben és hideg/langyos víz jön ki.
Egyedűl nem elég a 120 literes bojler ?!!! ne már... Mire megy el a sok-sok melegvíz vajon?
Hiszen, Csak 65 fokra felfűtve a bojlert >> 250 liter 40 fokos víz lesz belőle. Ami egy sellőnek is sok naponta....
Megj: egy főre a szokásos melegvízigény 60-80 liter naponta tipikusan. Még a naponta NAGY/TÖBBSZÖR kádazóknak is elég sok a 250 liter 40 fokos víz 1 főre.
Vagy lehet, hogy nem a melegvíz igényed extrém nagy, hanem. Nem fűt fel eléggé a bojlered (65-70 fokra) és/vagy nagyon vízköves is.
---------------------- Működés
Amikor az éjszakai áram megjelenik vagy egy áramszünet után. Két eset lehetséges amit a bojler hőmérséklet szabályozója dönt el.
1. A bojler NINCS teljesen felfűtve éppen. Ekkor elindul a bojler felfűtése és fűti amíg
vagy Felfűti a bojlert teljesen és utána leáll a fűtés Nyilván csak akkor, ha kitart addig az áram amíg telejsen felfűti. Általában ez történik.
vagy Csak addig tuja fúteni amíg el nem megy az áram. Ekkor nyilván nem lesz teljesen felfűtve a bojler ebben a menetben.
2. A bojler teljesen fel van fűtve éppen. Ekkor nem történik semmi, hisz nem kell fűteni éppen a bojlert.
Viszont, - mivel a bojler hűl magában is, ezért >> idővel majd ráfűt, ha még van áram is éppen illetve - ha kinyitsz egy melegvíz csapot, akkor >> nemsokára ráfűt, ha még van áram éppen
Megj: az egykaros csapok MÁR a közép=egyenes karállásban is gyakran engednek ki meleg vízet is!!! Csak hideg vízet ezért ezekkel JOBBRA eltekert karállással célszerű vételezni.
Röviden, - ha éppen nincs áram nem történik semmi... csak hűl ki a bojler magától és/vagy a melegvíz kiengedések miatt
- ha van áram és NEM ELÉGGÉ meleg éppen a bojler >> indul a felfűtése - ha van áram és ELÉGGÉ meleg éppen a bojler >> nem történik semmi - ha van áram és magától kihűlt kicsit a bojler >> indul a felfűtése - ha van áram és engedtél ki melegvízet>> amitől kihült kicsit a bojler >> indul a felfűtése
- ha elmegy az áram >> akkor a nincs áram esete áll elő ismét
---------------------------------- A bojlerben van egy hőmérséklet szabályozó.
Az dönti el, hogy hány fokosra melegszik fel a víz a bojlerben. A legtöbb esetben ez állítható, akad néhány típus aminél nem. A szokásos beállítása 65-70 fok.
Keress/kérj egy hőmérőt ami 100 fokig is tud mérni.
Amikor a bojler felfűtöttt... Nyisd meg a bojlerhez legközelebbi melegvíz csapot teljesen. Csak a melegvízet illetve az egykarost teljesen balra eltekerve.
A kifolyó víz alá rakj egy fém edényt és állítsd bele a hőmérőt az edénybe. Várj amíg már nem emelkedik tovább a mért hőmérséklet. A méréssel megtudod a kifolyó víz max hőmérsékletét.
Ha nincs 65 fok körül >> akkor állítani kell a bojleren, magasabb hőmérskletet beállítani. Ha netán 75 fok fölött is van >> akkor célszerű kisebb hőmérsékletet beállítani a bojleren.
**** Amennyiben nem állítható be a kb. 65-70 fokos kifolyású melegvíz. Akkor a hiba okát kell megkeresni >> villany/bojler szerelő szaki. *****
A kevés a melegvíz oka lehet még (az extrém sok használatod mellett). hogy Tele van vízkővel a bojler.
Ha a felfűtéskor sípol-fütyűl hallhatóan sístereg-pattog akkor esélyes a vízkövesség. Ideje kiszedni a felgyűlt akár 20-30 liternyi vízkövet belőle.
----------------- Szóval,
Egy 120 literes 65-70 fokra állított bojler bőven elég kellene legyen a szokásos "normális" használatatle egy főnek. (megj: 2-3 főnek is elég szokott lenni...sőt sok helyen a 4 főnek is)
Ha mégsem elég akkor - vagy extrém melegviz használat történik >> csökkentés és - vagy műszaki gond-baj van, akár sok vízkövel is súlyosbítva >> javítás, vízkötlenítés -----------------
Épp akartam írni, hogy ha ez a két agyalágyult már nem jár ide, szóljatok, akkor visszajövök, erre pont az egyiktől a szokásosnál sokkal nagyobb szakmai értelmetlenséget látok. :D A cos fi nem vektor. Aszimmetrikus terhelésnél nem sok értelme van a cos fi-nek. Azt persze meg lehet tenni, hogy a három fázis wattos és látszólagos teljesítményeit összegzi az ember, majd ebből számol egy cos fi-t, de hogy ez mit jelent a valóságban, az nehezen lenne magyarázható.
Sziasztok, villanybojlerrel kapcsolatban lenne két kérdésem:
1. Ha a bojler vezérelt áramról üzemel, akkor minden alkalommal bekapcsol a vezérelt áramos időszakokban, vagy csak akkor, ha kevés a meleg víz?
2. A bojler mutatója ezen a ponton soha nem megy túl (kép). Forróvíz van, de szerintem a kelleténél kevesebb a melegvíz. A régi vezérlővel késő estétől kora reggelig volt csak éjszakai áramom, estére sokszor el is fogyott a melegvíz. Amióta cserélték, napközben is van vezérelt áram, így jobb a helyzet (Kb. 8 éves, 120 literes bojler, egyedül használom.)
Kiszámolható/Kimérhető, hogy hány Watt fűtés kell a kinti -15 fokban a benti 21 fokhoz pl. Mondjuk nálam a 200 m2-re kellene 4 kW (4000 Watt) mindössze.
Ami ugye 36 fok fűtés... a kint és bent között.
Elosztod a 4000 Wattot a 36 foknyi fűtéssel. és Lőn csoda megkapod, hogy 4000/36=111 Wattal kell több/kevesebb >> Watt/fok :-) Amikor csöppken/nő a hőmérséklet különbség 1 fokkal.
Ez úgy általános iskola 6. osztály... maximum logikából- és matekból.
----- Igen, az ablak rontja a határoló fal EREDŐ hőszigeteltségét. Minél nagyobb az ablak rész a határoló falban annál inkább.
De legyen pl. egy szoba aminek - a fala 0,20 Watt/m2K és 7 méter a külső falhossza 2,70 belmagasággal >> 19 m2 (sarokszobaként 3,2+3,8=7,0) - az egyik falában 120x150 abalkkal >> 1,8 m2 ami Uw=0,80 W/m2K (átlagos, nem drága 3 rétegű melegperemes ablak)
HA NEM lenne ablaka akkor 19x0,20=3,8 Watt szökne ki rajta fokonként.
ABLAKKAL viszont 4,9 Watt szökik ki rajta fokonként. Mivel 17,2x0,20+1,8x0,80=3,44+1,44=4,88
Avagy Watt/fok alapon is számolható ez is.
Ez úgy általános iskola 7-8. osztály... maximum fizikából, logikából- és matekból.
--------- Szellőzés,
Valóban kell szellőztetni. Alapestben ~30 m3/óra friss levegő kell egy embernek, alváshoz kicsit kevesebb is elég. (ha mozog/dolgozik erősen akkor több nyilván, akár 50-80 m3/óra is)
Maradjunk az átlagos-tipikus 30 m3/óra szellőzésnél. A levegő fajhője ~0,00036 kWh/m3 fokonként!!!
Átlagos téi időben (-2 fok kint és 21 fok bent) kell 23 fokot fűteni rajta. Vagyis 1 főre 30x0,00036x23=0,25 kW >> 250 Watt szellőzés kell... ilyen időben. Jobb időben kevesebb, hidegebb időben több, nyilván.
Avagy Watt/fok alapon is számolható ez is.
Ez úgy általános iskola 7-8. osztály... maximum fizikából, logikából- és matekból.
Az előbbi szobában van 3,2x3,8x2,7=~33 m3 levegő. Azaz kb. óránként 1X kell a szoba levegőjét kiszellőztetni. Megj: ha ketten vannak akkor ugyebár már félóra után szellőzés kell.
HA!!!! abban valaki éppen bent van ....
Ha üres akkor nem kell tipikusan, mivel télen száraz a benti levegő alapban. (kivéve a vacak viz-szigetelésű épületeket ami nagy szívás)
Különben idővel valóban büdös-párás oroszlánszag lesz bent az embertől. Idővel a széndioxid CO2 is feldúsul bent. amitől >> fáradt, kialvatlan, fejfájós lesz.
Persze nem szokás óránkánt-félóránkánt ablakot nyitni... Hanem meg kell oldani a kellő szellőzést a mai TÖMÍTETT ablakok korában. (a régi tömítetlen ablakok folyton szellőztek ugyebár, sőt túl sokat is)
A megoldás lehet egy rés/ablak/fali szellőző vagy akár ventillátoros/gépi is és lehet fix vagy automatizált.
---------- Nomeg, lehet rém egyszerű is... Jómagam pl. kivágtam a tömítő gumiból egy 5 cm darabot felül és kész. Ez adja az alap légcserét plusz este-reggel egy 2 perces ablaknyitás. Immár 33 éve így működik és bevált eddig :-) -----------------
Az infra nem kamu csak másként működik !!!
HA BENNE vagy a besugárzásában AKKOR a tested melegíti direktben >> mint a Nap is :-) és E miatt NEM fázol a hidegebb levegőben sem >> ahogy hóban napozáskor sem a hegytetőn.
Ez az a hatás ami miatt akár spórolhat is némi fűtési energiát az infra >> 5-10%-ot egy télen tipikusan. Ehhez JÓL kell elhelyezni >> legyél benne mindig !!!
DE, HA NEM vagy benne a besugárzásában és fel kell a levegőt IS meleígtenie. Nos akkor valóban NEM spórol energiát.... ez van.
Mi az, hogy x watt fokonként? Kint mindig nulla fok van? Ehh.-..
A hőszigetelésnek vannak korlátai, kellene ablak, azt lehetetlen egy határnál jobban szigetelni, mert a fény átmegy, a hősugárzás is átmegy.
Illetve akár hetek alatt, a teljesen lezárt, szuper szigetelt elméleti térben meleg lesz..meg büdös és pára, mert az emberek lihegése, kipárolgása, hát még az élettel járó egyebek, vízgőzt termelnek.
Télen is szokás szellőztetni..ja ha azt gyakrabban kell, mint amennyi hőt beviszel, akkor SOHA nincs meleg. Ellenben penészedhet minden, mint az állat.
Az infra panelek a gyakorlatban azért kamuk, mert egy felület infra sugárzása (hősugárzása) annak hőmérsékletével egyenesen arányos, a leadott energia pedig a felület és a hőmérséklet szorzata.
Tehát ha fűtők egy komplett falat, de csak 20 fokra, igen hamar meleg lesz, egy cekásznak a hősugárzóban izzani kell, hogy infra sugárzással (is) fűtsön.
A tárgyak és a levegő hőmérséklete ráadásul az infra sugárzás elnyelődése hatására változik, vagyis belátható, ha a panellel szembeni fal nyeli el a sugárzást, az lesz először melegebb, ha a levegő, akkor a panel előtti pár centi levegő... ami persze "elmegy" onnan, és jön hidegebb alulról (meleg felszáll), tehát az egész infra abrakadabra okafogyott--kamu.
Alacsony energiájú és hőmérsékletű (de nem infra, hanem inkább konvekciósnak tekinthető) fűtés a padlófűtés, mert ott a szoba levegője forogva átmelegszik, illetve kevésbé van igényed melegebb levegőre, ha lábad nem fázik.
Köszi, hogy a 144284 számú kérdésemmel kapcsolatban (infrafűtés) részletesen felhomályosítottatok. Én is kamunak gondolom, de kíváncsiságból nézzétek meg az infrafűtési hirdetéseket, pl. van olyan 90 ezerért, amelyik egy négyzetméteres panel és „felfűt” egy hálószobát!!??
Na, ilyet szerettem volna én a valóságban megtapasztalni!
Ami alapján a 1,5 mm2 réz vélhetően elviseli tartósan akár 16 Ampert is...
---------- Azonban 13 Amperes kismegszakító a szokás egy ideje tenni rá. Így csak 12-14 Amperre állított töltővel tudsz >> órákon át tölteni.
**** 18...20 kWh/100km (0,18...0,20 kWh/km) átlagos fogyasztással járva. ****
A 12 Amper az 230x14/1000=2,76 kW töltés. Vagyis 2,76/0,18...0,20 >> ~15 km töltést ad óránként. Egy éjszaka 22-06 óra között 8x15=120 km körül. Hosszabban töltve még több ... 12 óra >> 180 km.
A kérdés az, hogy: elég-e a napi 120 vagy kicsit több km átlagban ?! Gondolom igen, tehát a gyorsabb töltés nem létfontosságú valójában...
Amikor ment legalább 10-20 km-t aznap, akkor amikor otthon van rá kell tölteni néhány órát. Ennyi.
Meg: a 14 Amperes töltés, ha lehetséges már 14/12x15=~18 km töltés óránként.
---- Ehhez képest a 16 Amper nem olyan sokkal több. Cirka 16/12x15=20 km töltés óránként. Egy éjszaka 22-06 óra között 8x20=160 km körül.
Vagyis, ha nem autózol napi átlagban 120-150-200 km-eket. Akkor nem igazán sürgős az a vastagabb vezeték. ----
Fontos viszont a jó fajta kék "ipari" konnektor!!! ami bírja a tartós 10-16 Ampert. és A megbízható stabil bekötések.
Ha normálisan vannak kötések, akkor nem. A vezeték előtti kismegszakítónak kell megfelelő értékűnek lennie. Ha nem jól van beállítva a töltő, akkor maximum leold az. Az az egyik feladata.
Jelenleg 3x1.5mm-es réz kábel van kivezetve a kocsibeállónkhoz. Tervben van egy elektromos autó és az annak 16A-en történő biztonságos töltéshez való kábelezés lefektetése, de ez idő lesz még mert kertet is kell ásni hozzá..
A kérdés, hogy ha esetleg az autó hamarabb meglenne mint a kiépítés, akkor a 3x1.5-esen 10Amperre lekorlátozva szabad-e töltenem az EV-t? Körülbelül 15méterre arrébb van az órától a 16Amperes dugalj ahonnan töltenék. Tudom, hogy bizonyos dolgok, túlfesz védelem, fi relé stb. kell az autótöltő elé, igazából a kérdésem, hogy 3x1.5mm-en a 10A-en 10-12 órán át történő terhelés okozhat-e gondot?
A Vályog összetételétől , nagyon függ. Nem biztos , hogy horonymaróval tudsz dolgozni .(vigyél baltákat is ) Vésni reménytelen , van amelyik szikrázik...
Való igaz a vályog anyaga köt legjobban egymáshoz. Addig meg szögelni-drótozni.
A hobbiasztalos topic tagjaként merészkedtem ide, egy ott feltett kérdésemre tanácsolták ezt a fórumot.
Beidézem azt a kérdésem, segítséget, illetve tanácsot kérek:
"Május elején egy erdélyi rokonhoz megyek faluba. Vályogfalú a lakása, és szeretnék egy szobát villanyszerelni. Van kéttárcsás horonymaróm, a kábelcsöveknek. Azt nem tudom, mivel rögzítsem a falba ezeket, meg a konnektor dobozokat. Vályogba még sosem gipszeltem. Használhatom a gipszet, vagy tudtok valami egyéb rögzítést?"
