A szovjet fegyverzet nehany ritka kiveteltol eltekintve nem volt modernebb a nemettol.
Vlaszov 42-ben kerult fogsagba, es nem tudom mikor allt at, de igy biztos nem 41-ben.
Csak igy gyorsan ket egyertelmu tevedes.
Ami a velemenyeket illeti, a nemet tamadas ugy volt preventiv, hogy Hitler akkor is tamadott volna, ha Sztalin nem keszul maga is tamadasra. Marmint ez az en velemenyem.
"A Fuhrer ugy gondolta, hogy ket honap, aztan pedig eleg 60 megszallo hadosztaly. "
"Nem vak az a ló csak bátor!"
Amúgy nem volt "végzetes lemaradás" a dugattyús motorok terén, lásd repülőgép diesel motorok, valamint a Führer kívánsága a Párduc harckocsi diesel motorral való felszerelésére. (A kívánság valahogy elsikkadt a megvalósításnál, alkalmas motor ugyanis volt. Pont 1940-ben kezdték sorozatgyártani a JUMO 205D ellendugattyús dízelmotorokat 880 lóerővel. Ez már a sokadik verzió volt, 1937-től folyt a gyártás.)
A megszállt területekről pedig egy éven belül semmiféle komolyan vehető nyersanyagra nem számíthatott. Olajra évekig nem.
A 60 megszálló hadosztály viccnek is rossz. Egy tízmillió négyzetkilométeres területre? Ahol 4-5 ezer kilométeren kell határvédelmet biztosítani?
Persze olyan vélemény is van, hogy a németek 1939. augusztus 23-án veszítették el a második világháborút, amikor a keleti határukra ráengedték a szovjet kolosszust. Sztálinnak 20 ezer tankja volt, több mint a világ többi országának együttvéve. És miközben a németek erőforrásai a győzelmeik ellenére merültek, 1941 nyarára a fél szovjet hadsereg ott állt a német határon. A lvovi kiszögellésben a világ legerősebb tankhadseregével.
Amikor Molotov 1940 novemberében ellátogatott Berlinbe, további követeléseket nyújtott be, Hitler ekkor értette meg, hogy a ZSENI Sztálin elvtárs csőbe húzta.
Én nem azt mondom, hogy a németek támadása "preventív csapás" volt, de Hitlernek a torkán volt a kés.
Az is érdekes téma ám, hogy a brit-szovjet kapcsolatok hogyan alakultak 1940 november és 1941 június között, szerintem ez a háború egyik legnagyobb rejtélye.
A németeknek amúgy óriási szerencséjük volt 1941 nyarán, joggal érezhették, hogy megfogták az isten lábát:
- a hatalmas - ÉS A NÉMETEKNÉL SOKKAL MODERNEBB felszereltségű! - szovjet hadsereget szétverték, egész pontosan a szovjet katonák tömegével adták meg magukat, mert nem akartak harcolni a kolhozokért és kommunistákért
- több mint 1 millió szovjet állampolgár kollaboránsként melléjük állt, még Vlaszov is
- a szovjet rendszer kártyavárként omlott össze, még Moszkvában is október 15-én zavargások törtek ki
Hogy a németeknek volt-e esélyük? Szudoplatov azt írja, hogy a Kreml 1941 őszén bolgár közvetítésen keresztül békét ajánlott Hitlernek, területi engedményeket is tettek volna...
A Fuhrer ugy gondolta, hogy ket honap, aztan pedig eleg 60 megszallo hadosztaly.
Utanna hozzajut a kritikus otvozoelemekhez es ezaltal nem kovetkezik be a vegzetes 1 eves lemaradas a duggattyus motorok teren, valamint a sugarhajtomuvek is hamarebb erik el a hadrafoghatosagot, nem silanyulnak le a nemet pancelok, es ezaltal nem kell annyira megvastagitani oket, lett volna eleg olaj a hadsereg gyorsabb gepesitesehez, a kikepzeshez, es a magasabb oktanszamu benzin gyartasahoz.
Szerencsenkre nem jott be, ugyanakkor pechunkre von Stauffenberg kudarcot vallott.
Pedig még mázlijuk is volt, szovjet tisztikar tisztogatás, meglepetés.. ha Sztálin komolyan veszi az előjeleket, akkor talán Moszkva közeléig sem jutnak el.
Félreértés ne essék, nem a Moszkvai csata volt a háború döntő fordulata. (Sztálin ezt tökéletesen látta már a háború első napján, más kérdés hogy a saját hatalmát viszont meginogni látta, és másfél hétig ezért nem mert nyilvánosan fellépni.)
A háború döntő fordulata a német támadás volt.
A támadás első pillanatától kudarcra volt ítélve a német hadigépezet.
Még akkor is, ha a Szovjetunió politikailag összeomlik.
Előrelátható volt, hogy a német haderő elégtelen ereje egyszerűen elfogy az előrenyomulás alatt még akkor is, ha előtte nincs komoly ellenállás.
De tegyük fel, hogy a Szovjetunió összeomlik, a németeknek pedig valami csoda folytán sikerül elfoglalni az országot az Uralig.
Ezt a területet meg is kell tartani, ami annyit jelent, hogy a támadó német hadsereg maradéka (mert pusztán a hihetetlen távolságok is jelentős személyi/technikai veszteségeket okoznak harctéri körülmények között) ott kellett volna maradjon mint megszálló/határvédelmi erő.
Ezzel a britek és szövetségeseik aranytálcán kapták volna meg Németországot, mert a német haderő egyszeriben kétharmaddal kisebb lett volna, az ipari kapacitásokat pedig teljesen lekötötte volna ezen erők valamilyen szintű ellátása.
Napóleon példájából illett volna tanulnia a német vezetőknek. (Napóleon egyetlen komoly csata után csak Moszkva előtt vívott csatát, mégis a határmenti csata utáni létszámának csak a felével ért Borogyinóhozl. Moszkvába pedig már csak a Borogyinói létszámnak a kétharmada ért oda. Pedig nem kellett már messze menni.)
Szerintem jól látod. A moszkvai csata volt a háború döntő fordulata. Nem Sztálingrád, nem Kurszk vagy más.
Onnantól kezdve vált világossá, hogy a szovjet elleni villámháború a kezdeti fényes sikerek ellenére mégsem fog összejönni.
Hogy még a nagy 1941 nyári vereség után is a szovjeteknek van erejük és a szovjet rendszer nem omlott össze (pedig 1941. október 15-én Moszkva csak egy hajszálra volt attól, hogy bolsevikellenes lázadás törjön ki, az volt a legkritikusabb nap Sztálinék szempontjából).
A németek elvesztették a stratégiai kezdeményezést.
Csak éppen a moszkvai csatát Zsukov nyerte meg, a Sztálingrád név meg szebben hangzott a döntő győzelem szempontjából.
Valamint nem minden nemet menekult el Kelet-Poroszorszagbol es Szileziabol.
Raadasul ott volt 39-ben mar 3 millio koruli Szudetanemet, es Ausztria lakossaga is.
Masik oldalrol viszont ott voltak a lajossagcseres, vagy kitelepiteses tortenetek.
1940-ban a megszallt Moldaviabol megegyezes alapjan telepultek at a nemetek a 3. Birodalomba. 46-ban pedig mar talan szamlalva voltak a Magyarorszagrol, Csehszlovakiabol kitelepitett nemetek is.
Igy belegondolva egyaltalan nem trivialis kerdes, mindket serpenyoben vannak bizonytalan csoportok.
A morál nagyon érdekes tényező lesz az ukrán-orosz háborúban.
Szerintem az oroszé gyorsabban fog hanyatlani, mint az ukráné, szóval még ez is fontos tényező lehet.
Az oroszoknál ráadásul kezd egyre feltűnőbb lenni a Wagner PMC és az orosz katonai vezetés közötti súrlódás, utalnék a Wagner vezér lőszerhiány miatti felháborodására.
Ez a moszkvai csata második szakaszára elvesztette a háborút nem fedi a valóságot, csak Sztálingráddal. Ha 42 szeptemberében nem erőltetik Sztálingródot, s a semmiért felmorzsolt csapatokat leküldik a sztyeppére, a Volga mentén, akkor söprik a területet a Kaszpi-tengerig, elvágják a Kaukázust és a szovjet olaj útját (ekkor a 70 százalékot Baku és térsége adta) és még LL-lel is sokkal izgalmasabb a háború kimenetele.
A moszkvai csata második szakaszára, (a német erők átmennek védelembe) Németország végérvényesen elvesztette a háborút, mivel a német haderő elérte a természetes korlátját.
Minden további német hadművelet csak halogatta az elkerülhetetlent. (Igen, az offenzívák is.) Onnantól a támadások helyi előnyök/nyersanyagforrások stb. megszerzésére irányultak, de a német haderőnek többé nem volt lehetősége a háború eredményes befejezésére.
Ez a német hadvezetés/politika számára egészen a kurszki csatáig nem volt nyilvánvaló.
Érdekes módon Sztálin világosan felismerte a helyzetet. (Lásd a nyugati diplomácia moszkvai tárgyalásait a csata előtt.)
Talán a Háború virágfüzérekben olvastam, hogy már Moszkva előtt jellemző volt, hogy bár furán hangzik, szinte csak a további támadás volt opció, valamelyik német fejes mondta, hogy nem tudom mit csinálnánk, ha hirtelen azt a parancsot kapnánk, hogy védelembe kellene átmenni.
