Ezt hogy kell érteni? Úgy, hogy ha időben lefújom a fát Mospilannal, akkor a kukac ahogy beleharap a gyümölcsbe, azonnal megdöglik, de ha már mélyen befúrta magát, akkor nem lesz baja?
Amúgy a folytontermő málnát hogy lehet megvédeni a botritisz ellen? Mert az ugye júniustól októberig terem, a Chorust pedig csak 3x lehet kifújni egy évben.
Az jutott eszembe, hogy a Chorussal csak az idén termő málnatöveket kell lefújni vagy a jövőre termőket is? Én lefújtam mindet, aztán jöttem csak rá, hogy a jövőre termőket talán felesleges volt. Azok úgyse teremnek idén, így botritiszisek se lesznek. Ha csak azokat a töveket fújnám le, amiken virág/termés van, akkor jóval kevesebb permetszer fogyna. Persze valamennyi menne a jövőre termő tövekre is, ez elkerülhetetlen, de lehetne spórolni valamennyit.
Amíg nem sikerül beszereznem olcsó Mospilant/Spilant, addig mogyoróormányos bogár ellen ér valamit, ha lefújom a mogyoróbokrot kontakt rovarölővel 1-2 alkalommal? Van itthon pl. Decis.
Egy nagy fánál én nem állok neki ritkítani mást sem, nem hogy cseresznyét. A végeredmény olyan lesz amilyen. Van olyan fajta ami önállóan hozza az elvártat.
Egész egyszerűen a káliszappan egy viszonylag jól tapadó lúgos felületet képez. Az pedig kicsit maró hatású. Bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a rovarok nem egy okos népség, azért azt még érzékelik, hogy nem jó nekik feloldva egy lúgos közegben...
A pajzstetvek viaszos védőrétegét is oldja a lúg, azért van némi hatása azok ellen is. Vagy ha mellette van rovarirtó, az könnyebben odajut a tetvekhez hatni.
Csak a logikát keresve... milyen oknál fogva riasztaná a fa tövére spriccelt bármi, a repképes rovarokat magáról a több méterre található gyümölcstől???
Merthogy eleve kontakt szer.
Ha meg nem ajánlott magára a gyümölcsre szórni, akkor pont az érés előtti napokban, mikor főleg csábítóak a poloskák számára ezek a gyümölcsök, milyen elv mentén riasztana?
Forgalomba került a polokákat riasztó faecet, amiről a 39737 bejegyzés alatt már írtam.Wood Vinegar Bio Faecet a neve. Az érni kezdő cseresznye és meggyfák gyümölcsein már találtam szívogató ázsiai márványpoloska párokat. Megpermeteztem a fák törzsét és alját.Magára a gyümölcsre nem ajánlatos permetezni. Várom a hatást. A kajszi, őszi, szílva, körte paradicsom termései is "várják". Van valakinek tapasztalata e szerrel kapcsolatban?
A Dithane-t és a Thiovit Jet-et csak azért vetettem fel, mert vannak itthon, sok évvel ezelőttről kimaradva és nem szeretném, ha kárba vesznének. De majd ráfújom őket másra, amire valók.
Megyerivel nekem az a fő bajom, hogy dupla-tripla áron árulja a növényeit a többi kertészethez képest. Olyan selejtet is árul, mint pl. a Jenny öntermékeny kivi, ami gyakorlatilag alig terem gyümölcsöt. Ezt persze nem említi a leírásban.
Korrektebb helyen megemlítik, hogy: "Az öntermékeny kivik sajátossága, hogy a kétlaki példányokhoz képest kevesebb termést hoznak, viszont jobban bírják a fagyokat."
A Chorus-ról imént írtam. Az ÉVI akkor is igaz, ha a virágot nem éri. Ha kezeled, akkor úgysem tudod megoldani, hogy csak a leveleket érje, de -lásd előbbi- nincs is értelme.
A Chorus-nak szederben és málnában 14 nap az ÉVI-je. Ettől függ, hogy elkéstél vagy sem. Nekem a szeder elvben hosszú ideig fog folyamatosan érni. Ami most a legelőrébb tart rajta, az 10-14 nap múlva lesz szedhető azaz még akár beleférne nálam is.
Dithane és Thiovit kérdésekre...
Ne vedd baszogatásnak, de szoktál Te növényvédőszer használati utasítást vagy alkalmazási utasítást olvasni?
Kérdéseid alapján nem!
A Dithane nem is volt engedélyezett szederben.
A Thiovit nem tudom mire kellene? Mindentől függetlenül felejtős, mert a kén riassza a beporzó rovarokat, de a friss gyümölcsön is érezhető a pokolszag, ha nem sokkal a szedés előtt permeteztél (hetekig kitarthat!). Ja és esztétikailag is rondák a termésen a pöttyök, amit hagy maga után, ezen kívül perzsel is nagy melegben (25 fok felett).
A kertészetekre és nem kevésbé Megyeri Szabolcs féle kertészetre már többedszer hivatkoztok vissza és ismét csak óvlak benneteket, sajnos a honlapjukon olvasható néhány nem kicsiszamárság. Régebben azt hiszem pont ezzel a honlappal volt eg vitám, rezisztencia ügyben. Egy nem rezisztens kajszi fajtát árultak rezisztensként. Most is vannak érdekes dolgok a témában, de nem szeretnék hitelrontó lenni, máshol is vannak elavult vagy megtévesztő dolgok.
Növényvédőszerek esetében (ha elérhető), mindig a gyártó honlapján vagy a NÉBIH tematikus oldalain található engedélyokirat információi a mérvadóak. Utóbbit egyébként kötelező hozzácsomagolni a termékhez bármilyen kiszerelésnél!
Ha ezt megnézed, akkor ott van, hogy szederben a Chorus egy évben maximum 3x használható legkevesebb 8 napos fordulóval!
Köszönöm, akkor a Chorus való nekem. Mivel elég gyatra az anyagi helyzetem, így minél kevesebb szert akarok használni. Csak azt a párat, ami tényleg nélkülözhetetlen, pl. Mospilan, Chorus. Van egy tő Szedermálnám is, fújtam arra is. Bár nincs felsorolva a leírásban, de gondolom jó arra is botritisz ellen. Illetve a fekete málnára is, még zöldek a termések rajta.
Felszívódó (szisztemikus) a hatóanyag bejut a növénybe, a szállítórendszerben halad tovább, eljutva fiatal hajtásokba is (transzlokáció). ... a hatóanyag a növényt belülről védi.
(A szisztematikus egészen mást jelent. Szezon és fazon.)
A virág és a gyümölcs monília között szoros a rokonság, mindkét növényvédőszer jó mindkettőre, ahogy általában igaz a monília elleni szerekre.
A különbség a kettő között:
A Chorus felszívódó, idegen szóval szisztematikus növényvédőszer. A növénybe a levélen, a virágon keresztül felszívódik néhány óra alatt, hogy aztán belülről védje azt. Eközben terjed is a növény nedváramlásaival, mégpedig hajtás irányban. Ez nem túlzottan nagy mértékű, de általában 7-14 napig védi az időközben induló új hajtásokat is. Tehát arra nem alkalmas, hogy a fát alul lepermetezed és azzal a fa koronájának a tetejét is megvéded!
A Teldor egy kontakt növényvédőszer. A levél vagy a gyümölcs felületén beszárad és az utána érkező, vagy ott talált gombát, gombaspórák kifejlődését blokkolja.
A kontakt szerek közül a Teldor nagyon gyorsan lebomlik, lényegében az már a permetlében elkezdődik. Ezért is ilyen rövid az ÉVI-je. Fő szerepe a kiszórásakor a kvázi "fertőtlenítés", tehát nagyon lényeges permetezett felület jó fedése, a kiváló porlasztás.
A Chorus-t felszívódása után nem éri UV sugárzás, nem tudja lemosni az eső stb, a növényben hosszabb ideig jelen tud lenni. Elég néhány mikrocsepp a hatóanyag beviteléhez egy levélen, így nem a fedés a lényeg, hanem hogy mindenhova jusson a szerből. Gazdaságosabb a permetezés vele, valamint ha az ÉVI belefér, akkor hosszabb távú védelmet ad, egy fertőzés veszélye esetén megelőzésre is jobb.
