Itt alább már megvolt a "megfejtés", nem lóvakaró, legfeljebb mészoltáshoz használták ha nem volt rendes malterkeverő, mert a gereblyével az volt a baj, hogy a láda aljára letapadt részt nem lehetett vele felkavarni.
Valószínűleg a homoki szőlőművelésből származik, ahol a tavaszi kitakarás után már nem kellett mélyen kapálni, épp csak a felszín alatt megkaparni, hogy a gazak gyökerét elvágja. Aztán a laza talajon a kiskertekben is kedvelt volt, mert haladósabb volt mint a kapa :)
ÖB, gyök, melyből öböl, és ennek származékai, öblös, öblít, öblöz, öblöget, öblint erednek. Alapértelme bizonyos kerített üreg, vagyis üreget képező kerekdedség, honnan oly szók alkotó részét teszi, melyek kerekded alaku edényeket jelentenek, mint: csöbör, döbön, döbörke, göbre, köb, köböl. Alapfogalomban legrokonabb hozzá az öv, mint testet kerítő szer, mely a fejet kerítő söveg szóban is rejleni látszik, továbbá a köpüés köpücze alkatrésze öp. Tudniillik az öb öp, és öv, között oly hangi és fogalmi viszony létezik, mint az ab, ap és av régi korra vonatkozók között, s valamint ezekben tiszta gyök a, mely különféle ajakhangok fölvétele által alapban ugyan egy, de módosításban más-más árnyéklatu értelmet vett fel: hasonlóan az öb, öp, öv tiszta gyöke ö, mely mind a háromnemü származékban kerekségre vonatkozik. V. ö. Ö.
Persze, ha a topik címét szó szerint vesszük, akkor írhatnánk bármiféle holland, német, bantu vagy hottentotta nyelvből vett szavakat, azokat se tudná mindenki.
De inkább maradjunk a magyarok által használtaknál.
Akkor szintén csak a hasonlóság miatt: kaga. Magyar nyelvű szövegben is olvastam, pedig nem magyar szó és még csak nem is valami lefordíthatatlan kifejezés. Japánban így nevezték a gyaloghintót.
