..és igen, ismerjük a csörgő almát, finom édes, sajnos sok leszokott potyogni és akkor jó összeüti magát, sokáig nem tartható. Heves megyében szerintem sokan ismerik, legalábbis az idősebbek, Nálad melyik vidék az, ahol nem ismerik?
Köszönöm, a mézontófüvet nem ismerem, de azt hiszem fogok beszerezni ebből is, a fehér mustárt meg nem ismertem meg :) igaz csak tavaly volt nekem, addig sose láttam, idén pedig kimaradt.
Ez jó, nekünk is van fásítás (gyümölcs) ahová nem akarunk igazából ültetni jövőre ilyen talajtakarókat fogok szorgalmazni a páromnál. Köszi, köszi az ötletet!
A hőmérsékletről fogalmam nincs, ahogy összegyűlt az alma és volt időm kiválogatni, feldarabolni, beraktam az edénybe, elkészítettem, ahogy írták és ott volt egész nyáron, a cseresznyefa alatt és asztal alatt, mint írtam korábban, csak az elsőt (5 literes üvegben) csináltam a receptnek megfelelően, a nagy edénnyel jóval hosszabb ideig érlelődött, aztán lefejtettük és még akkor is sokáig volt ott és még utána is volt ecetágy. Az biztos, hogy nyár vége felé az éjszakák és a hajnalok, bizony már hűvösek voltak. - Idén jobban odafigyelek, hogy pontosabb beszámolót tudjak adni, ha érdeklődik valaki:)
A halvány lila a mézontófű (vagy facélia), az élénk sárga pedig a fehér mustár - a két legtipikusabb talajjavításra és zöldtrágyának használatos növény, de meg is érdemlik a népszerűséget. Kár, hogy nem ajánlják egymás után több éven vetni - így most agyalhatok, hogy mi legyen a jövő évi talajtakarásom. Ugyan (ki még) nem látszik, de tele van ültetve fával a virágmezőke, így nem tehetek oda fényigényes évelőket, amire nagy lenne a kísértés - pár év, és jelentős változás lesz a kert összképében.
Ősszel bíborherét vetek a helyükre, még tavasszal megvettem ennek a magját is - jól megfőzve állítólag nagyszerű főzeléknek.
Rzsoka: hány fok volt a minimum hőmérséklet az erjesztés alatt? Nálam nem ment 15 fok alá egyszer sem (de 20 fok alatt sokat volt), mégis az "ígért" két hétből jó másfél hónapos hordóban szellőzés lett, és még így sem közelített a folyamat végéhez az almalöttyöm. :/ Cukrot kapott rendesen, oxigént is (terítőt gumipókoztam rá), kevergettem is... Az ecetágy terjedelmes volt, de ilyen nyúlós nyálka.
Nahát, ismeritek a csörgőalmát? Akinek eddig említettem felénk, még egy sem hallott róla.
A macskagyökér továbbra sem jött ki, de megpróbálkozom a tél alá vetéssel is.
Régi és tájfajtáknak én is szívesen lennék gyűjtője, de egyelőre a saját szaporításokkal kísérletezem. Egy táj jellegű almafajtám van, a csörgőalma, még a régi telekről mentettem át néhány sarjat, lassan majd termőre fordul. Sokan nem szeretik a kásásabb húsú almákat, de nekem nagyon ízlett, és megbízhatóan termett. Az eltett 100%-os lé lé és lekvár belőle volt a legfinomabb. Volt nyár, amikor ezen (és napi néhány marék dión) éltem, nem is nagyon kívántam mást.
Végre teljes virágzásához ért a kis méhlegelőm. Zsong tőle a kertem, nagyon vidám látvány. Mellesleg gyógynövényként sem utolsók. :-) Idén használom majd fel őket először fogyasztásra. Hoztam képeket!
Most pontosan nem emlékszem, melyik receptet választottam az internetről, de kinyomtatva a "kicsitanyánkon" van, amit lehet hogy holnap vagy legkésőbb hétvégén meg tudok nézni és akkor beírom neked.
Ami biztos: először egy 5 literes üveggel csináltam, majd még egy nagy 20 vagy 25 literes régi bödönt használtam és egy másik 5 literes üvegben készült alma-körte vegyes ecet is.
Az első adagnál pontosan tartottam az időpontokat a következőknél már lazább voltam, hagytam hadd érjen, főleg a szűrés után, de mégsem sem lett túl erős, pedig szinte a nyár végéig dekkolt az asztal alatt - Nekem a cseresznyefa alatt volt egy asztal, amin leginkább kertészkedni, virágok átültetése stb. szoktam és az alatt tároltam az ecetkészítő üvegeket, edényt.
Jó sűrű szövésű anyagot kell használni az üveg lekötéséhez, mert a muslicák nagyon szeretik, én először egy függönyanyagot próbáltam, de hiába volt több rétegben a fránya kis muslik átmentek rajta, úgy hogy gyorsan le kellet cserélnem. A lepedővászon és a pamut póló bevált nálam.
A végén a párom fejtette le - ő ért ehhez :) -, mert ahogy a recept is írja nem szűrni kell, hanem fejteni, mint a bort.
Az ecetágyat eltettem kevés ecettel, majd meg is nézem, mi újság vele.
Tényleg nagyon finom, kellemes ízű ecet lett, örülök, hogy kipróbáltam és igazi siker élmény mindenkinek ajánlom, készítsen, ha van rá lehetősége :)
Jártas ugyan nem vagyok, de tavaly csináltam én is, és idén is szeretnék (most van még legalább 5 liter) nagyon finom lett, mindenhez azt használom (amibe kell ecet) Főleg nagy pogácsa alma került bele, de az összes hullott almát összeszedtem és belevagdostam a javát.
Talán még elfér a topikban a kérdés (használatát tekintve): almaecet-készítésben jártas itt valaki?
Tavaly próbálkoztam egy hordóval, de sajnos nem volt elég korai ehhez az almafajta, a hűvös periódusok miatt többször leállt az erjedés. Nem veszett kárba, kiváló adalékmentes szénsavas üdítő lett belőle, amiben felfedezhetőek a must, a bor és az ecet aromái is, de hát, nem ez volt a cél.
Rövidtávon az én álmom az, hogy idén végre ne maradjak le az orvosi zsálya dugványozásáról. Van egy idős, termetes bokrom, esténként nagyon finom illatot áraszt. Most mégis alig várom, hogy elvirágozzon. Míg a régi telken magról is szaporították magukat, e körül még egy pici zsályát sem találtam. Közben kifogytam a helyből, elég bosszantó - túl nagy területre telepítettem méhlegelőt, a júniusi vetésnek így nem maradt hely. Igaz, akkor még nem sejtettem, hogy lesz időm rendes veteményesre is, csak a döngicsélő virágmező lebegett a szemeim előtt. :)
Álombogyóval (ashwagandha, Withania somnifera) kísérletezett már valaki? Új szerzemény lesz a magja, magyar leírást, magyar tapasztalatot eddig még nem találtam, úgyhogy beleásom magam a külföldi irodalmába, de azért jó lenne egy járatosabb ember élményeit is olvasni...
Ami azt illeti, kamillára sem nagyon leltem eddig, csak a hasonmásaira - nemhogy kamillamezőre. :)
Köszönöm a tanácsaid! Az árnyas hely csak a macskagyökérre vonatkozott? :)
Azért bízom benne, hogy pusztán vontatott a csírázás, és előbb-utóbb a fennmaradó sorokban is ér a közeljövőben meglepetés. Szinte mindent szabadföldbe, általában helyre vetek, és azt most tapasztalom ki, mi igényli, ha ehelyett rendes palántanevelést kap.
Nem fájdítod ezzel a szívem, inkább örülök, hogy máshol bőség van. Sok gyomot hiányolok, ami elvileg élne errefelé, még a pipacsért is nagy területet kellett bejárnom. Amiből szórványosan találok, abból még magot is nehéz szívvel fogok. Másrészt mindenből szeretek/nék egy kicsit saját telken is, ami nekem fontos, mert másban nem lehet bízni. A környéken és az eddigi lakhelyeimen én mindenhol a terjeszkedő sivárságot tapasztalom.
Ez annyira igaz, hogy amikor a kicsiny palántákat a földem legmélyebb fekvésű, legárnyékosabb helyére ültettem szét, a nejem megrótt. Azt mondta, hogy ilyen vacak helyen semmi sem lesz belőle.
Ehhez képest él és virul az ültetvény!
Ha rendesen elkezd virágozni, majd küldök róla képet!
