A kettő nem választható szét, a középkori szövegeket nem lehet egy sima latinszótár felütésével, átlagos klasszikus tudás birtokában lefordítani. Pláne az oklevélszövegek, az egy külön tudomány. Nem ismerem a fórumtársat, lehet, hogy ő egy középkortörténész, de ha nem, akkor akár tévútra is vezethet a legjobb szándék mellett. Elnézést a megjegyzésért, én is középkorral foglalkozom egyébként, de mivel nem vagyok történész, nem merek a kérdéseidre választ adni.
Nem kétlem. De nem gonoszkodni akartam, tényleg vannak, akik csakis ezzel a korral foglalkoznak, és biztos választ tudnának adni arra, hogy melyik szót milyen értelemben használták. Akármilyen jól tud valaki latinul, ha nem középkortörténész is, akkor csak a sötétben tapogatózik.
Bocs, hogy beleszólok, de bármelyikőtök medievista történész? Nem elég az egyik. :) Csak mert ha nem, akkor esetleg közülük kellene megkérdezni valakit, nem pedig egy internetes latin fórumon tapogatózni a sötétben.
> Bihács nem vár volt, hanem királyi város (civitas) erődítménnyel (fortalicium).
A nevével ellentétben a váruradalom sive várispánság központja nem vár volt, hanem curia. A vár előtagot itt a magyar csak pars pro toto használja, mert nincs összefoglaló megnevezés.
A korai államszervezet (tudtommal) háromféle felső szintű egységből állt, ezek szokásos megnevezése: királyi vármegye, erdősipánság, határispánság. Ezek élén volt egy-egy ispán, és a közös elnevezés, amelyet én használok rájuk, az ispánság, amely a latin a comitatus tükörfordítása. (De elemezhető magyar alapról is, vö. király > királyság, herceg > hercegség, gróf > grófság.)
Ezek közül az első és a harmadik területén több vár is állhatott. Ezek területére jobb név a váruradalom, mint a várispánság, mert ez utóbbi többek közt az erdőispánság-gal azonos jogállást implikálna; holott nem, mert beosztott egységről van szó. Ezen szint latin neve a curia.
Akárki, akármilyen terminológiát is használ, az entitások közti kapcsolat kitetszik a leírásból. Az első (felső) szintű egység több második szintű (beosztott) egységből állt. Mindkettő élén comes állt: első szintű comes és második szintű comes. Mindkét szintű comes-t, ha pontosítani kellett a tituluson kiegészítették a szinttel: 1. comes comitatus (etc.), 2. comes curialis.
De ez más nem latin, hanem magyar történelem, szerintem, nem való ide.
Nekem mindegy, de az idézted példák szerkezetileg eltérnek a lefordítandótól. Az utóbbinál a lokáció nagyon messzire került s személy nevétől. Továbbá, ahogy utóbb olvasgattam néhány korabeli irományt, volt, ahol a comes curialis tisztség néhány mondattal, bekezdéssel később ugyanazzal a személynévvel csak comes-ként ismétlődött. valamelyik belinkeltem szövegben szerepelt, hogy az ispánság maga is több váruradalomból állhatott, és utóbbiak élén álltak a comes curialis-ok. (Ilyen értelemben voltak az ispán helyettesei, kvázi alispánok, hogy az adott curiában helyettesítették. Szemben a vicivel, aki az egész ispánság fölött jogot gyakorolt.) Tehát én elgondolkoznék azon, hogy a felsoroltad dezignációk, legalábbis egyesek közülük, nem a megjelölt településen lévő uradalmak udvarispánjára vonatkoznak-e.
De mint írtam, nekem mindegy. Az én dolgom itt a szöveg, az abból eredő következtetések csak a legritkább esetben.
Az argumentatio ad verecundiam általában kerülendő. Nem a tekintély, hanem az állítás minősége a lényeges. Itt az MNL precízebb, mint az MKLSz. Másutt meglehet fordítva lesz, akkor az MKLSz-szel fogok egyetérteni és az MNL-lel nem.
De sem tartalmilag, sem filológiailag nem keverhető a királyi uradalmak comes curialis-a és a nemesi vármegyék vicecomes-e.
A „bihácsi alispán” amúgy önmagában paradoxon, mert Bihács (Bihich) nem volt vármegyei székhely, ahol vicecomes székelhetett volna. A szanai ispán Bihácsra csak a bihácsi uradalom (curia-t) felett joghatósággal bíró comes curalis-t rendelhetett. Ha már a XIII. sz.-ban anakronisztikus ’alispán’ megjelöléssel élünk, akkor Szana vármegye esetén ez a „de Zana” kitételű comes curialis lehetne.
Jó, ha neked erősebb tekintély a Magyar Nagylexikon, mint a Magyarországi Középkori Latinság Szótára, akkor tényleg nincs miről vitatkozni.
Esetleg ha megnéznéd, látnád, hogy szó szerint idéztem-e, illik forgatni annak, aki úgy tesz, mintha komolyabban foglalkozna ezzel a témával... Alapnál alapabb mű.
Azt hiszem, nem olvastad elég értően a 986-osban leírtakat. Lehet a XIII. sz.-i comes curialis-t alispán-nak nevezni, de ez legalább akkora anakronizmus, mint a rendszerváltás utáni megyei közgyűlések alelnökeit le-alispán-ozni.
Laza megfogalmazás mindenkinél lehetséges, még a Magyarországi Középkori Latinság Szótárának szerkesztőinél is: a lazaság pedig itt rögtön kitűnik (nem tudom, az eredeti műben van-e, így vagy a te idézted így) abból, hogy a comes curalis és a vicecomes elnevezések azonosságot sugallóan egymás mellé kerültek. *
A 981-esben Autocrator Autenthicus „pontos magyarra fordítást” kért. Ezért ’alispán’-t csak akkor lehetne fordítani, ha a szövegben vicecomes lenne. De nem az van, hanem comes curalis. Itt ’alispán’-t használni ugyanolyan értelmező csúsztatás lenne, mint amit a kérdező feltehetőleg ki akart zárni.
* Példa egy másik, terminológiailag pontosabb forrásra (Magyar Nagylexikon):
Bocs, de kénytelen vagyok beleszólni ... "Az adott korból ez nem adatolható" - milyen korból? A kérdésnél nem látok dátumot.
Érdemes a Magyarországi Középkori Latinság Szótárát megnézegetni, comes curialis (comitis vel parochianus) --- vicecomes comitatus = (vár)megye alispánja. XI-XIII. sz-i példákkal illusztrálva.
Ha Kristónak nem hiszel, Boronkaiéknak talán igen. :)
A kérdésben nem lehet 100%-osan dönteni, a szöveg maga mindkét olvasatot megengedi. Mégis, az, hogy a de Bihich jelző a szövegben a comes curialis tisztséghez áll közelebb, és nem a Jacobus névhez, inkább arra látszik utalni, hogy a tisztségviselés helyét adja meg, és nem a származásét.
Az "alispán"-nal az a probléma, hogy nagyon sokat változott az idővel a tartalma. A kérdezted esetben a comes curalis joghatósága csak egy curia-ra, azaz egyetlen várra, uradalomra terjedt ki. A XIX. sz.-ban pedig az alispán már az egész megye legelső tisztviselője, közigazgatási vezetője volt.
De ha beleolvastál az egyik linkbe, amelyet beidéztem, akkor ott az szerepel, hogy "Az Árpádok korában a várispán maga nevezte ki a helyettesét is, a vár udvarbiráját, az alispánt", vö. http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/038/pc003801.html#8. Kristó ilyen értelemben használhatta az alispán kifejezést. De jobb udvarbírót vagy udvarispánt említeni, hogy ne keverjük a későbbi korok alispánjával. Az emberek tudatában ez utóbbi értelemben ismert inkább a szó.
Amúgy filológiailag is ellenjavallt az 'alispán' fordítás a comes curialis-ra. Az adott korból ez nem adatolható, onnan csak latin megnevezések ismertek, és ott nem *subcomes-t, *comes minor-t, *comes vicarius-t, *procurator comitis-t stb. találunk: azaz nincs nyom arra, hogy abban a korban azt a tisztséget 'alispán'-nak nevezték volna. Ez voltaképpen egy későbbi elnevezés visszavetítése: ameny az előző bekezdésben említett konfúziót eredményezi.
