Hát kaAkkor Gellért is humanista hamisítvány. :)
Más magyarázat aligha lehetséges. :)
Azért mozgalmas évek voltak azok az 1400-as évek, főleg a század első fele.
Megépül a Pantheon, gyorsan megírják Bedát, Orosiust, Isidorust, Pliniust, Homerost, Suetoniust, Tacitust, az összes egyházatyát, stb.
Jó filozófusok is voltak ezek a humanisták, pillanatok alatt megírták Platón és Aristotelés életmúvét. Eukleidesz csak ujjgyakorlat volt a matematikus vénájú humanistáknak. Arkhimédeszhez kitalálásához már ügyesebb humansiták kellettek, de még így is messze megelőzték a matematikusokat.
De senkinek nem árulták el, hogy így kenik-vágják.
Jó esetben egy hónapjuk jutott egy-egy műre, azalatt még el is kellett terjeszteni, mert a következő hamisítóknak valamiből kellett dolgozniuk, amikor idézgettek a korábbi hamisítványokból.
Szánalmas.
A Colosseum köveit is csak odahordták Kamazok nélkül, nem?
Hadrianus meg szerintem nem hagyott ott egy kupac sittet csúfoskodni, ha nem építették be.
A bontott anyag elszállítása önmagában lehet nagy munka, de mégis elhanyagolható az építési munkák mellett. Azt pedig megcsinálták.
A tégla a villámcsapástól elég? Miért nem használták Agrippa bontott tégláit az építkezéshez. Inkább elvitték valami depóba? Esetleg megették? Korabeli pestisjárványok idején sok minden megesik. (IV. Bonifác)
Csak az a baj, hogy az orvosi Lexikon sehogy sem akar hinni, az ókori pestis leírásoknak, hiszen azok kitörnek, majd úgy el múlnak, hogy csak!
"A legkiválóbb kézirat a Venetus vagy Marcianus a Kr. u. után tizedik századból; a francia tudós Villoison fedezte fel 1781-ben...
Örülök, hogy téged az ilyen megnyugtat.
Sajnos messze nem azonos az 1488-as Firenzei első nyomtatott Iliász kiadással.
Aztán vannak Velencei kiadások is (Aldinus) 1504, 1517, 1524-ből amelyek bizony nem tudnak a Velencében "rejtőzködő" 10. századi kéziratról...
Ez Pantheon topic, zárhatjuk is a kérdést.
"Tehát több azonos tartalmú (muszály azonosnak lennie, hiszen vers)"
Igen, muszáj, kis hibáktól eltekintve. Éppen a papíruszokból látható, hogy kis eltérések voltak a szövegben az ókorban is, majd stabilizálódott.
Ha nem vers lenne akkor is, hiszen ha lényegesen eltérnek, akkor legalább az egyik nem eredeti.
"kb 80 ezer verssort tartalmazó kodexszel rendelkezünk... Görög, vagy latin? Esetleg kétnyelvűek? (160 ezer verssor.)"
Értem én, hogy minden érvre szükség van a meglevő dokumentumok lejáratására, de konvencionális tudás szerint az Iliász kb 15.000 sor.
"Ha görög, akkor milyen görög?"
Úgynevezett homéroszi görög.
"Nehogy az derüljön ki, hogy azért valakinek a 15. században egységes szerkezetbe kellett foglalnia azt a sok kallódó töredéket..."
Nem kellett, hiszen voltak teljes kézíratok, évszázadokkal korábbról.
ui.
Szerinted mekkora a fennmaradt (ill. annak vélt) görög nyelvű anyag szerzők és művek számát tekintve Homérosztól Bizánc bukásáig?
"szorosan körbe volt építve az egész kupolacsarnok más épületekkel - csak azokat már rég lebontották. "
Ez egy fantasztikusan új szempont!
Valami közelebbit esetleg ha elárulnál?
Mikor építették, körbe? Mikor bontották körbe le?
Én körbejártam az épületet, én csak az oszlopcsarnok felöl tudnám elképzelni a hozzáépítést...
De akkor meg nem látszik az Agrippa felirat.
Szóval bontott tégla sztorim számodra elfogadhatatlan.
A télákon esetleg fel volt tüntetve az Anno Domini is?
A "téglagyárak" ezt a kis szívességet megtehették volna. Akkor nem kellene időugrás ügyében kutatgatnunk. De a három Pantheon kérdésem elsikkadt.
Ha nem Agrippa építette, akkor honnan tudhatja egy Plinius, hogy Agrippa...
Csak a feliratból!
A felirat, pedig szerinted Hadriánus korabeli...
Ennyit akartam mondani.
"A legkorábbi meglévő Homérosz kódexek 10. századiak."
Tehát több azonos tartalmú (muszály azonosnak lennie, hiszen vers) kb 80 ezer verssort tartalmazó kodexszel rendelkezünk...
Görög, vagy latin? Esetleg kétnyelvűek? (160 ezer verssor.) Ha görög, akkor milyen görög?
Nehogy az derüljön ki, hogy azért valakinek a 15. században egységes szerkezetbe kellett foglalnia azt a sok kallódó töredéket...
Abban az értelemben kezdetleges, hogy a miképpen a gótikában a a boltozat terhét levezetik az oszlopokba, úgy a firenzei dóm kupolájában is így történik. Sôt. Brunelleschi firenezi kupolája sokkal inkább a gótikus építészet technikai csúcsteljesítménye, mint a pantheon másolata. Mert a pantheonban a kupola terhét a falak körben egyenletesen viselik. Míg firenzében nem a falak, hanem a boltívek sokaságával a nyolcszögletű kupola sarokpontjaiba helyezett "tartóoszlopok" viselik a kupola súlyát.
Ezen a képen ez nem látszik, de sajna nem sikerült szerkezeti képet szereznem a kupoláról. Ami egyébként kétrétegű. Amit kívülrôl látsz, az csupán egy tetôzet. Pont mint a mi parlamentünknél.
Persze, beton, de van benne egy csomo tegla is. Benne - tehat nem csak burkolat, utolagos javitgatas.
Amugy meg nem annyira kezdetleges, mert azert csak-csak all mar majdnem 2000 eve... Es sokkal gyorsabban epult, mint a reneszansz kupolak. Nagyon sokkal gyorsabban.
A teherhordo alapfalak kinezete nem mervado, mert annakidejen azok nem latszottak, szorosan korbe volt epitve az egesz kupolacsarnok mas epuletekkel - csak azokat mar reg lebontottak.
A pantheon kupolája kezdetlegesebb konstrukció, mint a firenzei dóm, vagy a római Szent Péter katedrális kupolája. Elég ha a teherhordó alapfalakra tekintesz.
Egyébiránt a humanisták szerénysége engem is megdöbbent.
Bontott téglából, persze. És közben baromira vigyáztak, hogy csak 115 és 121 között gyártott téglát használjanak fel, a többit kidobták.
Igy épitették a 42 méteres betonkupolát, ami elég jól sikerült, ezért gyorsan elfelejtették, hogy lehet betonból is épitkezni és azonnal áttértek a faragott kövekre, mert az sokkal munkaigényesebb (a többi reneszánsz kupola ui. abból készült).
Ilyen legények voltak ezek a humanisták, különösen a végtelen szerénységük csodálatraméltó.
Lépésről lépésre eljutottunk addig, hogy HÁROM Pantheonról beszélhetünk!
Azért már ez is valami. Ha tehát a harmadikat IX. Bonifác építteti az "egészen az alapokig lebontott" Pantheon helyén Hadriánusz korabeli BONTOTT téglából, akkor megengedhető lenne néhány "antik" hivatkozás is.
Ammianusból természetesen nem engedek...
Egyébként nem a tégla, nem a fal a fontos, hanem a kupola. Az, hogy mikor tudott az ember ilyen típusú kupolát építeni. Firenzében, ha jól tudom, éppen ugyanebben az időben (1390 körül)
És a márványpadló kora sem elhanyagolható. Elég gyorsan kopik. Persze, ha Hadriánusz és IX.Bonifác között le volt zárva, nem lehetett bemenni, még esetleg igazad is lehetne...
A humanistak ordogi ravaszsagat mi sem mutatja jobban, mint hogy mikozben - titokban - megepitettek a Pantheont, meg arra is volt gondjuk, hogy a felhasznalt teglakat Hadrianus idejere antedatalt pecsettel lassak el. Ezeket a teglakat aztan ugy bebetonoztak, hogy azok kivulrol nem is latszottak.
Ezert egeszen 1892-ig mindenki azt hitte, hogy a Pantheont jelenlegi formajaban - mint azt a homlokzaton levo felirat is mutatja - Agrippa epitette. Akkor viszont Louis Chedanne a pincetol a padlasig otven helyen megfurta a falat - es valamennyi teglan Hadrianus korabeli teglagyarak pecsetjet talalta.
Ezert gondoljuk ma, hogy az epuletet Hadrianus epitette. Es nyilvan eppen ez volt a celja a gaz humanistaknak ezzel a kis csinnyel.
RODOLPHO LANCIANI: THE RUINS AND EXCAVATIONS OF ANCIENT ROME The masonry of the rotunda, like that of Hadrian's mausoleum, is faced with small triangular bricks, and with rows of tegulć bipedales at intervals of five feet, one above the other. (See p. 47.) Since these tegulć bipedales are dated, as a rule, holes were bored into them in about fifty places, and as many brick-stamps were found; some on the outside facing, others in the thickness of the wall, in the foundations, in the dome, in the staircases, in the arches and vaults; in short, wherever the search was made.
The dates vary from A. D. 115 to 121. I mean, they are the dates of tilers who produced bricks between those dates. A stricter chronological investigation, too minute and technical to be recorded in these pages, has enabled us to ascertain that the reconstruction of the Pantheon began in the year 120, and was finished in 124. It was absolute, complete, from the lowest depths of the foundations to the skylight of the dome; it included the rotunda as well as the portico, whose foundations have also been explored to a depth never reached before. In short, the present Pantheon, the world known masterpiece, - counted by Ammianus Marcellinus among the wonders of Rome, considered by Michelangelo "disegno angelico e non umano," proclaimed by Urban VIII. "ćdificium toto terrarum orbe celeberrimum," 1 - is not the work of Agrippa, whose name it bears, but the work of Hadrian.
A legkorábbi meglevő Homérosz kódexek 10. századiak és van még 400 valahány papírusztöredék, a legkorábbiak 300BC körülről. Van még kb 180 minuszkulás kódex.
Itt van néhány kép egy 5. századvéginek tartott példányból:
Továbbra is azt kérdezem, melyik az az év, amikortól a kezünkben van egy komplett Homérosz!
Vagy csak nem kidobták, amikor a mű(vek) először megjelennek nyomtatásban... Nekem csak a római latin irodalomra van kézikönyvem.
Neked igazán nem tart sokból ezt kideríteni.
A Fomenko félét olvashattuk, örülnék, ha meg lehetne cáfolni.
Homérosz vakságáról már az ókorban is töprengtek, mert a legenda szerint vak volt.
Olyan magyarázatokkal álltak elő, hogy például azrt aiol származású, mert abban a dialektusban így mondják a vakot.
A legendán kívül semmi bizonyíték nincs rá, hogy Homérosz (vagy pontosabban az Íliász költője) vak lett volna. Van egy részlet az Odüsszeiában, amit a legenda forrásának szoktak nevezni.
Nem tudom, hogy olvastál-e görög írókat, de ha igen, akkor láthattad, hogy szinte mindegyik idéz valamit Homérosztól. Még a latin írók egy része is (pl. Suetonius).
Igen szervezetten kellett azt a hamisítást végrehajtani, hogy ezek is jók legyenek.
Nem beszélve a jóval a humanisták után előkerült papiruszokról, amik valami csoda folytán homéroszi részleteket tartalmaztak.
