Most tényleg nem értelek!
Én csak azt magyaráztam, hogy nincs sok különbség Pythagorasz és Szoszigenész között!
Ettől van Pitagorász-tétel, és Julián naptár is, amelyet Szoszigenész szakértelméhez szoktak kötni
Ugye nem akarod azt mondani, hogy miután a teljes ókori hagyatékot eltüzeltük, mint olyat, amire a gyanúd legkisebb árnyéka vetült, elfogadhatunk holmi 19-20 századi tudósok bármilyen firkálmányát?
Tűzbe velük!
Ne rombold szét a bennem felépült képet, hogy neked ennél jobb forrásaid vannak.
Én nem tudok fennmaradt ókori lexikonról, amelyik tárgyalná Sosigenest.
Csak újkoriak vannak, azok meg olyan forrásokra hivatkoznak, amelyeket szerinted humanista hamisítók írtak. És még így is igen szegényesek az ismeretek Sosigenesről.
Különösen a március 21-re vonatkozóan.
Márpedig Illig és a Hungár Naptár szerzője ezzel indokolja elméletét.
A Pitagorasz-tétel keletkezéséhez legendák fűzödnek.
"PHÜTHAGORASZ úgy megörült felfedezésének, hogy száz ökröt áldozott az isteneknek."
Volt nekik otthon.
(Egyébként a pitagoreusok vegetáriánusok, így az ÖKRÖKNEK nem kell félni új tudományos igazság felfedezésétől!)
De azt egy Scaliger nevű bácsi alkotta meg 1583-ban...
Egyébként nem kívánom, hogy keresd, az időd feleslegesen töltsd vele, mert ilyen szewmély sem Numa idejében, sem 200 évvel később nem élt!
"De mi tényleg, honnan vesszük, hogy nem taníthatta?"
A standard kronológia szerint Pythagoras még a köztársaság idején is élt, becslések szerint Kr.e. 475-ben halt meg.
Numa a második király volt, majdnem 200 évvel azelőtt.
"Vagy csak a rím kedvéért irta sorait ez a számüzött"
Ezt viszont biztosan tudjuk, hogy nem, mert nem rímes verseket írtak az ókoriak.
(Persze tudom, tudom, azok a versek mind humanista hamisítványok, talán éppen azért nem rímesek, hogy ne hasonlítsanak a középkori versekre :)
"Az majd a végén kiderül, hogy légvár vagy jó kis újkromológia (1000 elött), vagy esetleg csak geofizikai katasztrófa lesz az eredmény... "
Megnyugtatlak, egyik se.
"Attól, hogy nem piszkálom a megbukott 2. századi földrajztudóst és csillagászt még nehogy azt higyjed, hogy rend lett."
Ptolemaioszra gondolsz? Mitol lenne bukott? Azert mert te azt mondod? Torodj bele, amiket te itt irkalsz rola, annak az egvilagon semmi jelentosege nincs.
Ovidius az általad is ismert naptárszakértő irja az ELSŐ században;
"Pompilius, kit olajtermő föld külde minékünk,
vette csak észre, hogy így nincs meg egészen az év.
Mestere számoszi bölcs, ki tanítja, hogy újraszülethet
minden; vagy vezető Egeriája maga.
De mi tényleg, honnan vesszük, hogy nem taníthatta? Vagy csak a rím kedvéért irta sorait ez a számüzött, a rómaiak éppen épülő haditengerészeti támaszpontjáról?
"Van-e a görög nyelvben "c", amit négyzetre kellene emelni?
Milyen lehetett a görögök gyökjele? Tudtak-e gyököt vonni?"
Állítás:
A Pythagoras tételben nem szerepel sem a gyökjel, sem a gyökvonás fogalma.
Bizonyítás:
Eukleides:
1. 47. tétel:
"En ara tois orthogôniois trigônois to apo tês tên orthên gônian hupoteinousês pleuras tetragônon ison esti tois apo tôn tên orthên [gônian] periechousôn pleurôn tetragônois: hoper edei deixai."
Egész egyszerűen úgy mondták ki, hogy derékszögű háromszögben a derékszöggel szemben levő oldalra emelt négyzet egyenő a derékszöget közrefogó oldalakra emelt négyzetekkel.
Van-e a görög nyelvben "c", amit négyzetre kellene emelni?
Milyen lehetett a görögök gyökjele?
Fájdalmasan hülye vagy, hungarista időbuzerátor.
Eddig mindig keményen beverted a pofádat, amikor matekba ártottad magad. De lehet, hogy te ezt élvezed. Sivár életed lehet...
Azért azt ne felejtsd el hogy Ptolemaiosz számításaiban (csillagkatalógus) akár 100 év körüli hiba is előfordul.
Ezt a hanyag slendriánságot persze lehet a pontatlan mérésre is kenni. Bár elég furcsa.
Az majd a végén kiderül, hogy légvár vagy jó kis újkromológia (1000 elött), vagy esetleg csak geofizikai katasztrófa lesz az eredmény...
Attól, hogy nem piszkálom a megbukott 2. századi földrajztudóst és csillagászt még nehogy azt higyjed, hogy rend lett.
Pythagorasz tétele, illetve annak korabelisége, személye is nagyon rezeg. Hol Numa királyt tanította, hol száz évvel később élt, hol a tanítványai írták a tételt, amiről tilos volt beszélni...
A Simonyi könyv, látom a kezetek ügyében van, tehát nyított szemmel olvasgassátok.
Van-e a görög nyelvben "c", amit négyzetre kellene emelni?
Milyen lehetett a görögök gyökjele? Tudtak-e gyököt vonni? Lehet, hogy Pythagorászt is a "0" ismerete után a humanisták "fedezték fel újra?"
Öreg itt nem krákogni kell, hanem időhidat épiteni a múltba, és kiszűrni, hol bújkál az a betoldott, sohasem létezett kétszáz év történelem.
Nem sikerült észrevenned, hogy minden topikom erről szól, csak a megközelítés más.
Ha olyan okos vagy miért nem heherésztél előbb, ráadásul egy lelkes amatőr (csillagászatra értem) fejtette meg NEKED is
"Visszatértünk a CORONA BOREALIS 5793-hoz
ftp://cdsarc.u-strasbg.fr/cats/V/61/north"
A leírásban ez található:
CORONA BOREALIS 5793 1 194 40 +44 30 1.7
Az derül ki, hogy az 5793 szám nem is szerepel az Almagestben, az csak ebben a fileban egy referencia a modern Bright Star Catalogubeli sorszámára.
Tehát még ekkora számot sem kellett leírnia Ptolemaiosznak
Itt van a magyarázó file:
V/61 Almagest (Ptolemy's Star Catalog)
================================================================================
The Almagest: Ptolemy's star catalogue
Ptolemy C.: Almagest (years 127-141)
Manitius K.: 1913
Jaschek C.: 1987
=1987BICDS..33..125J
================================================================================
ADC_Keywords: Historical catalog
Description (from BICDS 33, 1987):
This catalogue is the machine readable version of the star catalogue
given by Claudius Ptolemy in his book called usually the Almagest. It
is based upon its translation by K. Manitius (ed. B.G. Teubner,
Leipzig 1913).
The table reproduces the values given in book VII, chapter V, namely
Identification, name, longitude, latitude and magnitude. To facilitate
its use the following changes were made:
Identifications : the numbers of Ambronn's catalogue (used by
Manitius) were replaced by the numbers in the Bright Star Catalogue
(D. Hoffleit and C. Jaschek - Fourth edition - Yale University
Observatory 1982) which are commonly used today.
Name : we have kept the Bayer names but omitted the description given
by Manitius (for instance alpha UMi = that of the end of the tail).
Whenever a disagreement exists concerning the identification of a
given star, this is signaled by a "D" (disagreement) in the notes
(last column). The list of disagreements was taken from Werner H. and
Schmeidler F., "Synopsis der Nomenklatur der Fixsterne" - Wissensch.
Verlags-Gesellschaft Stuttgart (1986) where the interested reader
may find detailed references. Most of the disagreements stem from the
work of Peters and Knobel, Washington 1915.
Longitude : the Ptolomean longitudes were converted into the commonly
used longitudes by adding 0 to longitudes in Aries, 30 to those in
Taurus, etc. Longitudes vary thus between 0 and 360 .
Latitudes : no change from Ptolemy.
Magnitudes : no change from Ptolemy.
Notes : "D" stands for disagreements over identifications, see above.
With the publication of a computer readable version of this catalogue
we hope to satisfy a long standing need. We also pay in this way our
debt of gratitude toward the astronomer who produced the most used
catalogue in the history of astronomy - for more than fourteen
centuries it was THE catalogue by definition. It seems only
appropriate that a data center, who is in a long way a descendant of
such an enterprise, includes the catalogue in its collection.
See also:
V/50 (The Bright Star Catalogue)
File Summary:
--------------------------------------------------------------------------------
FileName Lrecl Records Explanations
--------------------------------------------------------------------------------
ReadMe 80 . This file
north 47 360 Northern part (except Zodiacal stars)
south 47 317 Southern part (except Zodiacal stars)
zod-n 47 167 Zodiacal stars, North
zod-s 47 183 Zodiacal stars, South
--------------------------------------------------------------------------------
Byte-by-byte Description of file: north south zod-n zod-s
--------------------------------------------------------------------------------
Bytes Format Units Label Explanations
--------------------------------------------------------------------------------
1- 16 A16 --- Const Constellation name
18- 21 I4 --- HR [0/9110]? Bright Star Number, 0 if cluster
22- 24 A3 --- m_HR Second HR number for binaries
26- 27 I2 --- Seq Number in constellation
29- 31 I3 deg Lon.d Ptolemean (ecliptic) longitude (degrees) (1)
33- 34 I2 arcmin Lon.m Ptolemean (ecliptic) longitude (minutes) (1)
36 A1 --- Lat- Ptolemean (ecliptic) latitude (sign)
37- 38 I2 deg Lat.d Ptolemean (ecliptic) latitude (degrees)
40- 41 I2 arcmin Lat.m Ptolemean (ecliptic) latitude (minutes)
43- 45 F3.1 mag Mag [1/8] Ptolemean magnitude (2)
47 A1 --- Disag [D] 'D' if a disagreement exists
concerning identification
--------------------------------------------------------------------------------
Note (1): the Ptolomean longitudes were converted by adding 30deg in Taurus
etc (see Description).
The epoch of observation is compared to -128 by Grasshoff G., 1990,
"The history of Ptolemy's Star Catalogue", ed. G.J. Toomer,
Springer-Verlag (ISBN 0-387-97181-5)
Note (2): the Ptolomean magnitudes are only integer numbers between 1 and 6;
the values "7." correspond to "faint", and "8." for "nebula".
The decimal value "m.3" (m between 1 and 4) indicate original "(m)-(m+1)"
The decimal value "m.7" (m between 1 and 4) indicate original "(m-1)-(m)"
Examples: "2.7" correspond to original "3-2"
"3.3" correspond to original "3-4"
Historical Notes:
* 1987: Keypunched at CDS, Strasbourg;
original technical note prepared by O.Yu. Malkov
* 17-Jul-1995: Documentation standardized at CDS
================================================================================
(End) Francois Ochsenbein [CDS] 17-Jul-1995
