Köszi! A szex evolúciós szerepét már letisztáztam magamban, úgyhogy nem habozok :-))
(Zárójelben azért megjegyzem, hogy nem feltétlen vagyok evolúciós összeesküvéselmélet hívő, azonban a szex metafizikáját igény esetén szívesen kifejtem.)
Egyébként órákat töltöttem ezzel a fránya nyúlvánnyal, egyrészt dúrtam a netet különféle nyelveken (melyeken persze nem beszélek), másrészt fordigattam a poloskákat csipesszel, hogy találjak egy bencét, de semmi. Mind ázsiai. A szagra már szinte immunis vagyok. Különben az ázsiai márványpoloska ha hanyatt esik, úgy fordul vissza, hogy két hátsólábát egyszerre hátrafeszíti, mint egy emelő, potroha végét a földre támasztja, és átbillen.
Ha természetfotós lennék, lefotóznám amit a bűzmirigyéből kilő az anyag.
:)) ez szerintem tulmagyarázás, nem irtam semmi ilyet, nagyon egyszerű a szerepe: a célja fajokat, csoportokat elkülönitő határozóbélyeg. Ennyi, nem kell semmi többet belegondolni.
Ez olyan, mintha valaki szexelni akarna veled, te meg helyette a szex evoluciós szerepén filozofálnál. Teheted, csak akkor lemaradsz mindenről ráadásul senkit nem fog érdekelni :))
Mármint, hogy az ember be tudja azonosítani, vagy hogy egymást be tudják azonosítani.
Ha az előbbi, akkor Isten/evolúció célja az volt, hogy az ember tudjon különbséget tenni közöttük? Ez nekem meredek. (Nem azért mert ez, az evolúciót egyébként ki is zárja.) Olyannak érzem, mint ha azt feltételeznénk, hogy a zebrának azért van csíkja, hogy nehogy szamárnak nézzük.
Ha azért van, hogy egymást megismerjék, azt viszont honnan tudjuk? Megfigyelték, hogy mikor a hím találkozik a nősténnyel megnézik egymás nyúlványát? Nekem ez szintén emészthetetlen. Eleve egy rakat poloskafajnak nincs is mellközép nyúlványa. Persze meggyőzhető vagyok, de ehhez valami forrás jó lenne.
Mint írtam, a pattanóbogárnak is van hasonló képlete, ott a funkció ismert, a hanyatt eset rovar megfordulását segíti. Valaminek itt is kell lenni.
A virágbogaraknak is pontosan az azonositásukra szolgál fajonként más más szinű és kiképzésű a mellközépnyulvány van ahol laposabb, van ahol a vége korongszerű, máshol kidomborodó.
Köszi, a billér funkciója megmaradt még bioszból, (mikor én jártam iskolába, még tudtak tanítani).
Én a bencepoloska mellközép nyúlványának funkcióját kérdeztem.
Tippjeim:
- pattanóbogárhoz hasonlatos feladat, csak ott a nyúlvány fordított (kipróbálni nem tudtam, hogy a hanyatt fordított bencepoloska hogyan fordul meg, mert az a néhány 1000 poloska amit most találok, mind ázsiai márványpoloska)
Wikipedia: Mint minden kétszárnyúnak, a kifejlett lószúnyognak is tulajdonképpen két pár szárnya van. Az első szárnyak érrajza igen fejlett, ágazatos, amit ősi bélyegnek tekintenek: arra utal hogy a lószúnyogok a jelenkori kétszárnyúak a legősibb alakjai közé tartoznak. Hátsó szárnyaik elcsökevényesedtek, és billérekké (egyensúlyozó szervekké) alakultak. A billér bonyolult repülőmechanizmus része: bunkó alakú, és az első szárnyak csapásai közben rezeg. A vastag vége ellensúlyként működik, kiegyenlítve az első szárnyak lengését: a lószúnyog így tudja irányítani a röptét.
Nagyon köszönöm az azonosítást! Közben jobban megnéztem a fotót, és van valami páros "alkatrész" a rovaron, a potroh vége tájékán két oldalra. Kis antennaszerűségek. Azok mik és mire szolgálnak? Köszönettel várom a válaszod!
Nem, egy széken ülök. Arra a fehér asztalra könyökölök, amin a bögre és a műanyag aszalótárcsa nyugszik. A szürke háttér a házfal, amire az objektív túlzott közelsége miatt aztán átugrott a számomra ismeretlen rovar.
Ez a szép hosszúlábúság napozott ma a házfalon. Volt vagy 8 cm a teljes "átmérője". De nem tudjuk kit tiszteljünk a látogatónkban. Köszönettel várom az azonosítást!
szép hosszúlábúság napozott ma a házfalon. Volt vagy 8 cm a teljes "átmérője". De nem tudjuk kit tiszteljünk a látogatónkban. Köszönettel várom az azonosítást! 
