Egyet ne feledj el, az égéshez oxigén is szükséges, ami a levegőben egyre kevesebb lesz, és még az LPG sem fog oda több oxigént bevinni, viszont a gőz igen + még hidrogén is van benne, ami szintén éghető és magas égéshővel rendelkezik, ami segít a gázolaj tökéletes elégésében is...
Én az esővizet gyűjtöm, te addig meg még jó sokáig a forintokat a Diesel LPG gáz beszereléshez, stb.
Kellő energiájú gyújtószikrával a vízpárás levegő is begyújtható! A helyedben visszatenném a CPI 1280 gyújtást a Ladára...
"Diesel gas: +LPG teljesen külön rendszer, saját computerrel... A gáz a motor égésterében katalizátor funkciót tölt be, így hatékonyabban fog működni a diesel motor. Vegyes üzemanyagú működésnél nő a teljesítmény és a nyomaték, csökken a fogyasztás – mert az adagolt gáz hatására a diesel üzemanyag 99 %-a elég a motorban (gázüzem nélkül az égés hatásfoka csak 85 %). Így a részecske (korom, füst, por) kibocsátás gyakorlatilag megszűnik, valamint a motor káros anyag kibocsátása is drasztikusan csökken. További előny, hogy a motor élettartama megnő, mivel nem képződik korom a motorban, ami elkoptatná a szerkezetet."
Ugyan már, ezt egy jó hatásfokú hőcserélővel a Hypnow gőz rendszer is mind tudja TD motoron saját computer nélkül is csak vákuumos automata vezérléssel és a drága Diesel LPG rendszer töredék árában megépíthető! A beszerelés után pedig csak esővíz kell hozzá, no meg télen a fagyásgátlás miatt +50% E85.
1. megoldás: az utastérben a csap, be- és kivezetőcsővel.
2. megoldás: csap a motortérben, amit bowdennel, rudazattal nyitunk/zárunk.
Ha nagy a nyomás, elég lenne egy hidegindító spray csövéhez hasonló átmérőjű csövecske is, ahhoz csak kis lyukat kell fúrni a homlokfalon.
Más téma: mit kell változtatni, illetve milyen alkatrészek használhatók fel a gyári 1.0 Suzuki Swift motorelektronikájából/gyújtásrendszeréből, ha karburátorosra/keverőfejes gázosra akarjuk átalakítani? Ha a gyári gyújtás nem használható, milyen gyújtást érdemes használni?
"A dieselgáz motor rendszer működése abból áll, hogy a diesel üzemanyag mellé LPG vagy CNG gázt adagolunk a szívómotorba. A jármű diesel befecskendező rendszerét nem érinti az átalakítás, az LPG egy teljesen külön rendszer, saját computerrel. A gáz a motor égésterében katalizátor funkciót tölt be, így hatékonyabban fog működni a diesel motor. Vegyes üzemanyagú működésnél nő a teljesítmény és a nyomaték, csökken a fogyasztás – mert az adagolt gáz hatására a diesel üzemanyag 99 %-a elég a motorban (gázüzem nélkül az égés hatásfoka csak 85 %). Így a részecske (korom, füst, por) kibocsátás gyakorlatilag megszűnik, valamint a motor káros anyag kibocsátása is drasztikusan csökken. További előny, hogy a motor élettartama megnő, mivel nem képződik korom a motorban, ami elkoptatná a szerkezetet."
Ezt benzin mellé is lehetne alkalmazni, és a tökéletesebb égés mellett elmarad a gázautós oboa a szegénykeverékes gázautózás miatti magas hőmérséklet okozta szelepégés/szelephézag eltűnése(a benzin adalékanyagainak hiánya miatt).
"1028:Barátom 2.5 D (dízel!) szívó öthengeres mercijének légszűrőházáról levettük a kocsi eleje felé menő csövet, szűrő bent maradt, és egy az anyós ülés
előtt elhelyezett turista PB palck csövét rögzítettök úgy, hogy belógott a légszűrőházba, a maradék helyen pedig a motortérből szívott levegőt az autó.
Kimentünk egy elhagyatott helyre, 3. fokozat, 40 km/h olajjal, gázpedál állás maradt - majd gázt neki! Az autó úgy szárnyalt, hogy a barátom szerint ilyenre
nem lenne képes, 80-90 körül el kellett venni a gázt. Egyébként egy klasszikus kopogási határt is észleltünk, de ez gázolaj-mennyiség függő volt. Több
Meglepő, de a dízelmotorok fogyasztása jelentősen csökkenthető, gázosítással. Nem tévedés, kevés LPG-t kell tankolni a gázolaj mellé. Mellesleg nincs több korom. Tovább »
"Amiről általában nincs szó az a nitrogénoxidok, ezt gyakorlatilag a zk-n sem mérik, de alapvetően a szabályozott keverékképzésű katalizátoros motoroknál ez az elsődleges szempont. Lehet karburátorral nagyon alacsony CO-t/HC-t produkálni, de akkor egekig szökik a NOx-ok mennyisége. A lambdaszondás szabályozásnak éppen az a lényege, hogy a keveréket abban a szűk "ablakban" tartsa, ahol a legalacsonyabb a NOx-ok mennyisége. Ilyenkor viszont magasabb a CO és a HC, amiket a katalizátor kezelni képes, ezért /is/fogyaszt többet országúton."
Ha az 1.0-ból kidobnánk a katalizátort és a befecsit, valószínűleg még kevesebbbet fogyasztana.
A lambdahamísító cucc nélkül nem lehet utastérből állíthatóan szegényíteni a keveréket?
Vagy kevesebb benzint juttatunk be, és javítjuk az égést, illetve más üzemanyaggal pótoljuk a hiányt, vagy több levegőt nyomunk be ugyanannyi üzemanyaghoz. Bár az előbbi megoldás (kevesebb üzemanyag) jobban tetszene.
Infók: - felújított 2107 karburátor - UIS - Bödön - 1 utas, azaz én - guminyomás 2,5 bar minden kerékben - Kerékméret 175/70R13, elől Nokian NRT2, hátul orosz Medved - diffi 3,9 friss olajjal feltöltve - Váltó 5 seb, friss olajjal feltöltve - előgyújtás 3 fok - motor 2103, hengerenkénti végnyomás ~10 bar - CPI már nincs bent, széria trafó van helyette - gyertyák Magneti Marelli mind - utoljára mért fogyasztás: 7,69L/100km
Kilométeróra állás tankolásnál: 74.370 km Kilométeróra állás parkolásnál: 74.551 km Tankolt üzemanyag: Lukoil 95 (11 liter)
Az így kapott fogyasztás: 6,077 L
Ha beleszámolok a km órába 20% – hasamra ütve találtam ki a százalékot a kétkedők kedvéért - csalást, akkor 144,8 km-t tettem meg a 11 liter benzinből, és a fogyasztás így is 7,59 L/100km, tehát csökkent.
Utólagosan annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy 74587 kilométeróra állásnál fogyott ki a 11 liter, mert akkor világított a lámpa ismét. A megtett kilométerek száma a 11 literrel 217 km, és az így kapott átlagfogyasztás végül 5,06 liter.
"Tegyük azt hozzá" a Hypnow és Ecopra gőz rendszerek hőcserélőt is használnak, és a felhasznált vízpára, télen víz+E85 pára itt lényegesen kevesebb és a + gőz hatása is vadabb, mint a normál belsőégésű motor vízbeporlasztásnál tapasztalható.
Tegyük azt hozzá, voltak ígéretes kísérletek vízbeporlasztással, amelynek állítólagos eredményei szerint 10-15%-ig teljesítménytöbblet is jelentkezett, 20-25% körülig viszont még megmaradt a kezdeti teljesítmény. Afölött csökkent a teljesítmény.
Annyi, hogy jelenleg a buborékoltatóm vákuum helyett a megszűrt kartergáz nyomását használja bubiztatásra és onnan megy hevülni egy kicsit a dízel alig melegedő kipuffja köré (a leömlők után spirál formában feltekert rézcsövön), majd vissza a légszűrő után a kartergáz eredeti bevezetésébe. Kertészeti szerelvénycsappal tudom szabályozni a buborékoltatás mértékét, mert két út van a szelepfedélből kijövő gáz előtt, az egyik megy a buborékoltatóba (csappal szabályozható) a másik meg megy az eredeti helyére (a légszűrő után).
Eddig nem (eső)vízzel próbálkoztam, ez egy másik, de - jelenleg ahogy látom - szerkezetileg hasonló rendszer.
Utána olvasok, de az nem világos, hogy mindenképpen kell-e a vákuum (a nyomásos rendszer helyett), illetve hogy a megtisztított, de azért még tisztának nem nevezhető kartergáz beszennyezi-e az esővizet annyira, hogy ne működjön a dolog.
Sajnos a modik serényen forrasztottak, a Bió vízbontás fórum utólag bekerült a Meyer vizautója, üzemanyagcella átnevezett fórumba... volt ott kavarodás...
Idáig én is eljutottam. A hobbielektronika egyik topikjában van hivatkozás ugyanazon fórum bio-vízbontás topikjára, amit nem találok. Beolvasztották egy másikba, átnevezték? passz
Igen, tudom, hogy mondod. És igazad is van. De ez most nem fér bele. A jelenlegi Wartburgba nem akarok más motort tenni, hagyom benne a szépen fogyasztó gyári motort. Másik Waresz kasztnim most nincs. Raádsul egy haverommal most egy pálya autót építünk, igaz nem Wartburg motorral. Szóval nincs időm és megfelelő autóm sem, amibe belemenne. De majd egyszer talán ez is meglesz. Akkor viszont már, ha törik, ha szakad, rakok rá valami befecskendező rendszert is valahogy.
Kíváncsi vagyok, egy laprugós, 8 literes-kompresszoros amerikai autóban mit tudna...
Hááát... Helyben megfordulni :)
Egyébként a Lada gázpedálja nekem is furcsa volt, mikor néha vezettem. Az indulása nagyon meredek - nem vagyok 100%-ig biztos benne, de régen megjelent egy módosítás, aminek az volt a lényege, hogy a kis háromszöget, amihez a fojtószelepet mozgató rúd is csatlakozott, elfordították, így változott az áttétel, így könnyebb lett a téli, kipörgésmentes indulás.
Persze, jó valamire. Csak magában azért kevés erre akartam utalni. Mert azt, hogy milyenek a szívócsőben a viszonyok kb. meg lehet tippelni ha tudjuk a motor fordulatát és gázpedál helyzetés (fojtó szelep állásás). Ezért sok plusz infóra nem jó. Ráadásul, ha valamelyik vákuumcső kilyukad, akkor a műszer is meggárgyul, igaz legalább jó hibakeresőnek is.
Én hosszabb (évekig tartó használat) távon csak két Econos autót vezettem eddig. Egy Lada Samarát meg egy Audi 80 CD-t.